Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.
Vissza
A felnőttképzési törvény szerinti képzési tevékenység értelmezése és az adatszolgáltatási kötelezettség

Az alábbiakban a felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos alapfogalmak tisztázása mellett a jogszabályi környezetet tekintjük át, valamint az intézmények kötelezettségeit és lehetőségeit vesszük sorra.

A képzési tevékenység fogalma
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) alkalmazásában az Fktv. 2. § 19. pont alapján a képzési tevékenység a következő:
19. képzési tevékenység: szervezetten megvalósuló, célirányos kompetenciakialakítás és kompetenciafejlesztés;
A képzési tevékenység meghatározásával kapcsolatos dilemma
Az idézett meghatározás a jogalkalmazás tekintetében felveti a kérdést, vajon MINDEN szervezetten megvalósuló, célirányos kompetenciakialakítás és kompetenciafejlesztés beletartozik-e a képzési tevékenység fogalmába az Fktv. alkalmazásában?

Konferenciák vagy munkahelyi megbeszélések döntő többségének van új információt közlő, a befogadó részéről a megértést célzó és elváró tartalmi eleme. Természetesen épp annak érdekében, hogy az új információ (ismeret) birtokában valamit másként tegyen, következésképpen más kompetenciája alakuljon ki. Ezek az események szervezetten valósulnak meg, célirányosak, programjuk és tartalmuk jellemzően előre meghatározott. S az új információ átadásával és megértésével – még ha kis mértékben vagy alacsony ismeretelsajátítási szinten is, de – a kompetenciaalakítás, illetve kompetenciafejlődés is létrejön. Az Fktv. fogalommeghatározása nem tesz megkülönböztetést semmilyen vonatkozásban a fogalom tartalmi elemeit illetően. Tehát attól, hogy valami csak kis mértékben érvényesül, ez a tény önmagában nem ment fel a fogalom tartalmi megfeleltetése alól. Mindezek alapján az Fktv. szerinti fogalommeghatározásból kiindulva az említett eseményeket az Fktv. alkalmazásában képzési tevékenységnek kellene tekinteni.
Az említett eseményeken kívül további példák is felvethetők, amelyek az Fktv. szerinti képzési tevékenység fogalmi bizonytalanságát felvető körülményeket bővítik, legalábbis első olvasatban. Mi a helyzet például a közművelődési tevékenységként megvalósuló szakkörökkel, táncházakkal? Még merészebb példaként a pszichoterápiákkal, különösen a viselkedésterápiákkal? Ezek mind szervezetten valósulnak meg, s célirányosan kompetencia kialakítására, illetve fejlesztésére irányulnak. Elképzelhető, hogy az Fktv. ezeket mind képzési tevékenységként kívánja definiálni, s a képzési tevékenységre vonatkozó szabályokat kívánja érvényesíteni velük szemben?
A kérdés eldöntése alapvető fontosságú, hiszen a képzési tevékenység folytatásával összefüggő kötelezettségek – különös tekintettel a néhány kivételtől eltekintve valamennyi iskolarendszeren kívüli képzésre hatályos statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségre – illetve a jogellenes működés esetleges jogkövetkezményei csak így határozhatók meg egyértelműen.

A cikk teljes egészében elolvasható a Közoktatási és Köznevelési Tanácsadó aktuális számában.

2017-02-27 | Rettegi Zsolt | Felnőttképzés

Szeretnék ilyen híreket kapni >>