Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.
Vissza
A képzési tevékenység mérés-értékelési elvárásai

 

A következőkben azok a legfontosabb részletszabályok szerepelnek, amelyekben ráutaló jelleggel kifejeződik az a jogalkotói szándék, miszerint a képzéshez mint kompetenciaalakító, illetve kompetenciafejlesztő tevékenységhez nem pusztán a szervezettség és a célirányosság tartozik elemi feltételként, hanem a más kompetenciaalakító, illetve kompetenciafejlesztő tevékenységtől való megkülönböztetésre lehetőséget adó mérés-értékelés is.

A képzési tevékenységhez kapcsolódóan a mérés-értékelés elvárása a képzési programra vonatkozó szabályok alapján

 

A képzési program tartalmára vonatkozó előírásokat az Fktv. 12. § (1) bekezdése tartalmazza. Az (1) bekezdés h) pontja alapján a képzési programnak tartalmaznia kell: a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszernek – az 1. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt képzés esetén a modulzáró vizsgákat is tartalmazó – leírását.

 

A jogszabály egyértelműen a teljesítményértékelő rendszer meglétének elvárását támasztja a képzési program alkotója felé. De miért tenné ezt, ha nem úgy tekintene a mérés-értékelési funkcióra, mint szerves alkotó elemre a képzési tevékenység során? Meg lehet-e tenni azt, hogy azt mondjuk, a jogalkotó csak azt várja el, hogy fontoljuk meg, van-e ilyen része a képzésnek? A képzési program mint tervdokumentum megfelelően ír-e le egy képzési tevékenységet, folyamatot, amennyiben ezt a rovatot üresen hagyja?

 

Vannak a képzési programnak olyan elvárt tartalmi elemei, amelyek akár üresen is hagyhatók a képzési program kidolgozása során. Ilyen rovat például a belépési feltételek szabályozása. Minden további következmény nélkül lehet olyan képzési program, amely nem támaszt előzetes feltételt a képzésbe bekapcsolódni kívánók felé. De ha meg lehet tenni, hogy nincs bemeneti követelménytámasztás, miért ne lehetne megtenni, hogy nincs teljesítményértékelés?

 

Nézzük meg, milyen további szabályozást találunk, amely segíthet abban, hogy a kérdés biztonsággal eldönthető legyen, vagy legalábbis megerősítsen bennünket abban, hogy a jogalkotói szándék alapján tetten érhető a teljesítményértékelés meglétének elvárása!

 

A képzési tevékenységhez kapcsolódóan a mérés-értékelés elvárása a felnőttképzési szerződésre vonatkozó szabályok alapján

 

A felnőttképzési szerződés tartalmára vonatkozó előírásokat az Fktv. 13. § (3) bekezdése tartalmazza. A (3) bekezdés d) pontja alapján a képzési programnak tartalmaznia kell: a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára történő bocsátás feltételeit.

 

Figyelembe kell venni, hogy a felnőttképzési szerződést a szolgáltatási tevékenységet végző és a szolgáltatást igénybe vevő között kötött olyan szerződésként kell értelmezni, amelynek tartalmát jogszabály írja elő. A Polgári törvénykönyv 6:60. § (1) bekezdése erre az esetre a következő szabályozást tartalmazza:

(1) Ha jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét kötelezően meghatározza, a szerződés a jogszabály által előírt tartalommal jön létre.

 

A jogalkotó kötelező szerződéses elemként kezeli a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját. Ez egyértelműen abból az okból eredeztethető, hogy e nélkül a tartalmi vonatkozás nélkül – mint a szolgáltatás lényeges jellemzője – nem értelmezhető a szerződés tárgya, illetve a szerződéses viszonyból fakadó kötelezettsége a szerződő feleknek.

 

A kétkedők oldalára állva itt is felvethető, hogy a szerződésnek lehet ez úgy is tartalmi eleme, hogy azzal kapcsolatban nem tartalmaz tartalmi szabályozást. Már csak azért is képviselhető ez az álláspont, mert a vizsgára bocsátás feltétele is kötelező tartalmi elem a felnőttképzési szerződésben, ahogy a vizsga szervezésének módja is, miközben bizonyossággal kijelenthető, hogy nem kapcsolódik minden képzéshez vizsga. Következésképpen a vizsga módja vagy a vizsgára bocsátás feltétele a felnőttképzési szerződésben tartalmi tekintetben nem értelmezhető, „nem releváns” szabályozással lehet csak szerepeltetni. Ha a vizsga tekintetében ez lehet a megfelelő eljárás, akkor miért ne lehetne így a teljesítményértékelés vonatkozásában is?

 

Mérlegre téve a pro és kontra érveket, szabályozási tartalmakat: a jogi szabályozás egyértelműen utal a teljesítményértékelés kiemelt jelentőségére, azt a képzési szolgáltató tevékenység lényeges jellemzőjeként kezeli. Ugyanakkor arra nem mutat rá egyértelműen, hogy ennek a lényeges jellemzőnek minden esetben konkrétan kifejezettnek, tartalmi tekintetben kifejtő módon szabályozottnak kell-e lennie? Vagy elegendő-e a képzési program alkotója, illetve a képzési szolgáltatásra irányuló szerződés megkötője részéről megfontolásokat tenni ebben a tárgyban, és a megfontolás eredményeként a nemleges döntést hozhatja, kifejezve például azt, hogy az általa képviselt képzéshez teljesítményértékelés nem kapcsolódik?

 A cikk teljes egészében elolvasható a Közoktatási és Köznevelési Tanácsadó aktuális számában.

2017-03-30 | Rettegi Zsolt | Felnőttképzés

Szeretnék ilyen híreket kapni >>