Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.
Vissza
Kihívások a nyári gyakorlat megszervezésével kapcsolatban

 

Az összefüggő szakmai gyakorlat keretszabályai

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény) értelmében az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll.

Az összefüggő szakmai gyakorlat a szakközépiskolában tanulószerződés és együttműködési megállapodás keretében is megszervezhető, a szakgimnáziumban azonban – tanulószerződéssel – csak a tizenkettedik évfolyamot követően és a szakképzési (tizenharmadik-tizennegyedik) évfolyamok között lehet nyári gyakorlaton részt venni, egyébként pedig együttműködési megállapodással.

Az összefüggő szakmai gyakorlat és a szorgalmi időszak alatti szakmai gyakorlat együttesen teszi ki az adott szakképesítésre előírt szakmai gyakorlat időtartamát. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, állam által elismert szakképesítésekhez kiadott szakmai és vizsgakövetelmények határozzák meg az iskolai rendszerű szakképzés esetében a szorgalmi időszakot követően teljesítendő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát.

A szakképzési kerettantervek tartalmazzák a szakközépiskolai és a szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámokat, benne az összefüggő szakmai gyakorlatot is, évfolyamokra lebontva.

A tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat idejére tanulói pénzbeli juttatás jár. A nyári gyakorlat legjellemzőbb formája az együttműködési megállapodás. Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról távol marad.

A gyakorlati képzést szervező a kilencedik évfolyamra járó szakközépiskolai és szakiskolai tanulóval is köthet tanulószerződést a kilencedik évfolyamon megszervezett összefüggő szakmai gyakorlatra, amelyet ekkortól nem kötelező ún. kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben megszervezni.

A nyári gyakorlatról való mulasztás azért ítélendő meg szigorúbban, mert a nyári gyakorlat intenzívebb gyakorlat, mint a szorgalmi időszak alatti, így nem hagyható el a szakmai vizsgára történő felkészülés folyamatából.

 

A nyári gyakorlat helye a szorgalmi időszakon kívül

A kötelezően teljesítendő szakmai gyakorlat a szorgalmi időszakban és a nyári gyakorlat során teljesítendő gyakorlati órákból tevődik össze. A nyári gyakorlatot tehát a szorgalmi időszakon kívül kell megszervezni. A nyári szünet általában június közepétől augusztus végéig tart és a nyári gyakorlatot is általában közvetlenül a szorgalmi időszakot követően szokták megszervezni. Kérdés azonban, hogy mennyi időre vehető igénybe a tanuló nyáron az összefüggő szakmai gyakorlat céljából? Azaz a nyári gyakorlatot egybefüggően kell letölteni, vagy a tanulónak egész nyáron rendelkezésére kell állnia a gyakorlati hely számára? Ennek következtében előfordulhat-e az, hogy – előre nem egyezteve a gyakorlat menetét, ütemezését – a tanuló a folyamatos rendelkezésre állás miatt egész nyáron a gyakorlatot töltse? (Ami miatt például nem tud elmenni nyaralni sem.)

A szakképzésről szóló törvény 26. §-ának (2) bekezdése értelmében az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll és az iskolai rendszerű szakképzésben az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része. Az „összefüggő” jelző azt jelenti, nem lehetséges, hogy a gyakorlati képző megbontva, több részletben teljesíttesse a gyakorlati képzést, azaz a nyári gyakorlatra nem kerülhet sor egy egész nyári szünetre elhúzódó módon, „darabokban”.

Az sem jogszerű – és ez elmondható a nyári gyakorlattal kapcsolatban is – például, ha a gyakorlóhely hétvégente is berendeli a tanulót, amennyiben ez nem indokolt, vagy az iskola előzetesen nem hagyja jóvá, ugyanis a szakképzésről szóló törvény 38. §-ának (2) bekezdése értelmében a gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló mulasztását pótolja. Az igénybe vett idő helyett – a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.

Mindemellett a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. §-a (1) bekezdése szerint a tanítási év utolsó napját követően legalább hatvan – szakképző iskolában legalább harminc – összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Nem szabályszerű a nyári gyakorlat megszervezése akkor, ha a tanuló ezt a legalább harminc napból álló nyári szünetet a nyári gyakorlat miatt nem tudja összefüggően igénybe venni.

A cikk telejs egészében elolvasható az Iskolaszolga aktuális számában.

2017-05-11 | Dr. Klész Tibor | Szakképzés

Szeretnék ilyen híreket kapni >>