Vissza

A státusztörvény változásai az eredeti törvénytervezet megjelenése óta



A státusztörvény márciusi tervezetéhez képest számos változást vezetett át a szaktárca.

A státusztörvény változásai az eredeti törvénytervezet megjelenése óta

A Kormány 2023 márciusában egy új jogállási törvénytervezetet tett közzé, amelynek egyes pontjai az azóta  lefolytatott, egyeztető tárgyalások hatására változtak. Az alábbi cikkünkben az eredeti elképzelést és a változásokat hasonlítjuk össze. Az elemző írás 2023. június 3-án született, amikor még a végleges törvényszöveg nem volt ismert. Azokra a változásokra, amelyek ezt követően kerülnek be a tervezetbe, illetve a törvény végleges szövegére később, a közzétételt követően fogjuk felhívni olvasóink figyelmét.

Hogyan változott a státusztörvény tervezete a Belügyminisztérium honlapján közzétett javaslathoz képest?

A Kormány 2023 márciusától május közepéig folytatott tárgyalásokat az új törvénytervezetekről, köztük egy új jogállási törvényt is magában foglaló, a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi … törvény tervezetéről (a továbbiakban: státusztörvény) az alábbi szervezetekkel:
a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ),

  • a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ),
  • a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ), valamint
  • a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) képviselőivel.

A Kormány számos kérdésben változtatásokat jelentett be a közzétett törvényszöveghez képest. Ezek főbb elemeit ismertetjük, továbbá azokat, amelyekhez a Kormány mindvégig ragaszkodott.

 

Iskolaszolga 15 napig díjmentesen

 

Változások a törvénytervezetben

Mikortól hatályos a státusztörvény?

Az eredeti törvényszöveg szerint 2023. június 1-jétől történne a jogállásváltás. Erről jelenleg annyit lehet tudni, hogy ez a dátum nem lesz tartható, de hogy a jogállásváltás július 1-jétől vagy augusztus 1-jétől, netán más dátumtól történne, a cikk megírásakor még nincs információnk.

Kik fognak a státusztörvény hatálya alá kerülni, és melyik törvény hatálya alá kerülnek a többi munkakörben dolgozók?

A státusztörvény eredeti normaszövege szerint e törvény hatálya alá – fenntartótól függetlenül – a pedagógus-munkakörben dolgozók, valamint a nem pedagógus-munkakörök közül a dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálati intézményben és az ápoló munkakörökben foglalkoztatottak kerülnének, a többi munkakörben dolgozók a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alatt dolgoznának tovább eredeti munkahelyükön munkakörükben. A Kormány képviselője bejelentette, hogy a fentieken kívül a rendszergazda és a laboráns is a státusztörvény hatálya alá kerülne, a többi munkakörben dolgozók, így a gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, a gazdasági, ügyviteli, műszaki és kisegítő munkakörben foglalkoztatottak az Mt. hatálya alá kerülnek.

Az új jogállási törvény a szakképző intézményekre és az azokban foglalkoztatottakra nem vonatkozik.

Mi történik, ha a munkavállaló vagy a közalkalmazott nem vállalja az új jogállási törvény szerinti foglalkoztatást?

A törvénytervezet a közalkalmazottak tekintetében igen homályos rendelkezést tartalmaz:
148. § (6) Az (1) bekezdés szerinti érintettet – a (3) bekezdés szerinti kinevezési okmány közlését követő öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére – fel kell menteni azzal, hogy a 2023. január 1-jén őt megillető illetményének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult.

Ugyanakkor a tervezet 148. § (7) bekezdése az Mt. hatálya alól a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony hatály alá kerülés megtagadásáról egyértelműen fogalmaz: Az (1) bekezdés szerinti érintett munkaviszonya a (6) bekezdés szerinti esetben e törvény erejénél fogva szűnik meg azzal, hogy a 2023. január 1-jén őt megillető illetményének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult.
Tehát, ha az egyházi fenntartású- vagy magánintézményben dolgozó nem kíván a státusztörvény hatálya alá kerülni, és ezt a kinevezési okmány közlését követő öt munkanapon belül írásban közli, munkaviszonya megszűnik, és részére az Mt. szerinti végkielégítést kell fizetni. Más a helyzet a közalkalmazottakkal, mert esetükben a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel szűnne meg, és – az egyeztetésen a kormány részéről elhangzottak szerint – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti felmentési időre járó távolléti díj és szintén a Kjt. szerinti végkielégítés jár, amelyek alapja nem a januári, hanem a jogviszony megszűnéskor esedékes illetmény. Ez komoly eltérés az eredeti törvényszöveghez képest.

Vándortanár helyett vendégtanár

Az eredetileg „vándortanár” elnevezés „vendégtanár”-ra változnak, de maga a foglalkoztatási forma nem. Vendégtanár az, aki a tankerületi központtal heti legalább húsz órás időtartamú köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban áll, és mellette más, a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben óraadó. A szakszervezetek jelezték, hogy ez a vegyes foglalkoztatási forma, amely nyilvánvalóan a pedagógushiányt próbálja kezelni, a foglalkoztatott számára hátrányos, ugyanis a munkájának egy részét megbízási szerződés keretében látná el, amelyhez nem kapcsolódik a munkahelyre járás, vagy két feladatellátási hely közötti utazás megtérítése, és ennek időtartamának beszámítása a munkaidőbe, továbbá, hogy ez a foglalkoztatási forma a munka világának jelenlegi szabályozása szerint a színlelt szerződés tilalmába ütközne.

Pályáztatás

A Kjt. főszabályként úgy rendelkezik, hogy az üres álláshelyekre pályázatot kell kiírni. A státusztörvény szerint a munkáltató dönthet a pályázat kiírásáról. Ez a tárgyalások során annyiban változott, hogy az intézményvezetői megbízásra továbbra is pályázatot kell kiírni, míg a pedagógus-munkakörökre nem volna kötelező az üres álláshelyek pályázat útján történő betöltése.

Próbaidő

Az eredeti normaszöveg szerinti akár hathavi próbaidő vonatkozásában jelentős visszalépés történt a Kormány részéről, mert azt három hónapban állapítanák meg.

Próbálja ki az Iskolaszolga online felületét és olvassa el a legutóbbi lapszámot digitális formában!

Felmentési idő

A felmentési idő az eredeti normaszöveg szerint egységesen hatvan nap lenne. A Kormány a szakszervezetekkel folytatott tárgyaláson bejelentette, hogy a státusztörvénybe a Kjt. szerinti felmentési időket vezetnék át. Ez is jelentős visszalépés az eredeti törvényszöveghez képest, ám a nők negyven év jogosultsági idő alapján történő felmentésénél a jelenleg hatályos szabályoktól annyiban eltérne továbbra is a szabályozás, hogy nem a felmentési idő végére negyven év jogosultsági idővel rendelkező foglalkoztatott, hanem a munkáltató határozhatná meg a felmentési idő kezdetét az iskolai félévhez vagy a tanítási év végéhez igazítva.

Lemondási idő

A lemondási idő az eredeti törvénytervezetben – a félévhez, illetve a tanítási év végéhez igazítva – akár hat hónap is lehet. A Kormány által bejelentett módosítás szerint a lemondási idő három hónap lenne (egy hónappal több, mint a Kjt. szerinti lemondási idő).

Fegyelmi eljárás

A fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezések annyiban változnának az eredeti tervezethez képest, hogy a fegyelmi eljárás alatti felfüggesztés legfeljebb 30 napig tarthat.

Rendkívüli felmentés

Eredetileg a rendkívüli felmentés szabályai a 4/2023. (I. 12.) kormányrendelettel azonos tartalommal kerültek volna a törvénybe. Ennek lényege, hogy a rendkívüli felmentés jogát a munkáltató az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől az adott tanév augusztus 1. napjáig (a továbbiakban: zárónap), a zárónap és a tanév befejezése közötti tudomásszerzés esetén a következő tanév augusztus 1. napjáig gyakorolhatja, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A Kormány ebben a kérdésben visszalépne, és a Kjt., valamint az Mt. szerinti – a tudomásszerzéstől számított 15 napos – határidőre módosítaná a törvény szövegét. (Ugyanakkor a törvényt a felhatalmazási törvény alapján született rendelet egészen a rendeleti kormányzás végéig felülírhatja.)

Jogellenes jogviszony-megszüntetés

A státusztörvény eredeti normaszövege szerint köznevelési foglalkoztatotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén – ha a jogviszonyt rendkívüli felmentés vagy fegyelmi elbocsátás miatt szüntették meg – az érintett a továbbfoglalkoztatását nem kérheti. A Kormány annyiban változtatna, hogy jogellenes fegyelmi elbocsátás esetén az eredeti munkakörbe történő visszahelyezés kérhető volna a bíróságtól. A rendkívüli felmentés esetében ugyanakkor a Kormány nem támogatta azt a felvetést, hogy kerüljön törvénybe, hogy a jogellenes rendkívüli felmentés esetén is kérhető legyen a visszahelyezés.

Továbbképzési kötelezettség, átképzés

A kormányoldal bejelentése szerint ebben a témakörben a Kormány visszalépett a jelenleg hatályos rendelkezésekhez, azaz a kötelező továbbképzés korhatárának esetében maradna az 55. életév, valamint átképzésre, új szak megszerzésére senkit nem lehetne kötelezni.

Munkavégzés alóli mentesülés

Az Mt.-ből ismert mentesülési szabályok közé került egy új elem, amely szerint a foglalkoztatott mentesül a munkavégzési kötelezettség alól felsőoktatási tanulmányok folytatása esetén – ha az szerepel a továbbképzési programban, vagy ha a munkáltató egyedileg engedélyezi – a kötelező foglalkozásokon, szakmai gyakorlaton való igazolt részvétel napjára, továbbá vizsgánként – a vizsga napját is beleszámítva – négy munkanapra, valamint a záródolgozat elkészítésére további öt munkanapra. Ez a szabály továbbra is maradna a tervezetben.

Májusi lapszámunk tartalmából:
- Az év végi minősítés aktuális kérdései - 2023
- A köznevelést érintő jogszabályváltozások
- A tervezett új státusztörvény és a köznevelési törvény módosítása - II. rész
- A 2024. évre vonatkozó pedagógusminősítési keretszámok

 

Kérem a próbaverziót

 

A munkarend és a munkaidő beosztása

A munkarend és a munkaidő-beosztás tekintetében lényeges elmozdulás nem történt. Továbbra is a tervezetben maradt a heti 22–26 neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás lehetősége, valamint, hogy az efölötti óraszámot többlettanításként kell kifizetni („a neveléssel-oktatással lekötött heti munkaidő egyenlőtlenül is beosztható, azzal, hogy az adott bérfizetési időszakra eső nevelési-oktatási óraszámnál több neveléssel–oktatással lekötött munkaidő teljesítése esetén a többlettanításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”)

Változatlan maradt a tervezetben, hogy a pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztens legfeljebb heti harmincöt órát köteles a tanuló- és gyermekcsoportban ellátandó feladatok ellátásával tölteni, viszont ez a munkaidő egyenlőtlenül is beosztható.

Nem módosult a tervezetben a státusztörvény 77. § (1) bekezdése, amely

  • a vezetőre kötetlen,
  • a pedagógusra részben kötetlen (megjegyzés: tehát kötött és szabadon felhasználható),
  • a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottra, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben foglalkoztatott pedagógusra kötött munkarendet ír elő.

Változatlan maradt a tervezetben a 80. § (8) bekezdés, amely szerint a munkáltató a neveléssel oktatással lekötött munkaidő teljesítésének időpontját az órarendben, valamint az eseti helyettesítés elrendelésével határozza meg. Ennek során a tanítási évre, félévre vagy nevelési évre szólóan – legfeljebb a kötött munkaidő felső határáig (azaz 40 órás munkaidő esetén heti 32 óráig) – előre is meghatározható a pedagógus esetleges többlettanításra beosztásának rendje. A többlettanítást nemcsak megállapodás alapján látható el, hanem azt a munkáltató elrendelheti. Eseti helyettesítés kizárólag előre nem kiszámítható távollét esetére volna elrendelhető, amelynél nem lépett vissza a Kormány abban a tekintetben, hogy továbbra is megszüntetné a napi és a heti korlátot. viszont a tanévre elrendelhető, legfeljebb nyolcvan óra legfeljebb hatvan órára csökkent.


A státusztörvény 82. § (3) bekezdése szerint eseti helyettesítés egy nevelési, tanítási évben több alkalommal is elrendelhető, egybefüggő két hét eseti helyettesítést követően azonban az ugyanazon munkakört érintő helyettesítési feladatok csak tartós helyettesítéssel láthatók el. A foglalkoztatott egy tanévben, nevelési évben teljes munkaidő esetén legfeljebb nyolcvan órában, részmunkaidő esetén ennek időarányos részéig végezhet eseti helyettesítést. Ebben a tekintetben annyi módosítás történt az eredeti normaszöveghez képest, hogy a felső határ nyolcvan óráról hatvan órára csökkenne.

Változatlan maradt a státusztörvény 81. § (4) bekezdése, amely szerint:
Ha a feladatellátás más munkaszervezési eszközökkel nem oldható meg, a pedagógus számára a munkáltató a munkakörére irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő

  • felső határáig bármely okból,
  • felső határának legfeljebb száztíz százalékáig kizárólag eseti helyettesítésre egyoldalúan rendelhet el többlettanítást.

Változatlan maradt a többlettanításért járó óradíj számítása tartós helyettesítés esetén, amelyre egybefüggő két hét eseti helyettesítés után nem egyoldalú elrendeléssel, hanem további tanórai és egyéb foglalkozás, szakszolgálati közvetlen foglalkozás megtartására – legfeljebb az adott nevelési év vagy a tanítási év végéig szóló –, az érintett pedagógus és a munkáltató írásba foglalt megállapodása alapján kerülhet sor. Nem változott a tanulócsoportok összevonásáért járó díjazás, valamint a 81. § (5) bekezdése, amely szerint az eseti helyettesítés óraszáma az egyes tanítási hetek között havi szinten átcsoportosítható. Kivenné ugyanakkor az előterjesztő az elrendelhető munkaidő felső határát, ami napi 12 óra és heti 48 óra. Ezt – tévesen – arra alapozták, hogy a szakszervezetek kifogásolták, hogy a munkaterhelés jelentősen nőne, amelyet a fenti két limit is mutat, de ez azzal, hogy a határt eltörlik, értelemszerűen nem fog csökkenni, hanem – a munkaidőkeret bevezetésével – még további munkaterhelést tesz lehetővé. Erre az egyeztetések során a szakszervezeti oldal többször is felhívta a figyelmet.

A törvényszövegben továbbra is szerepel a kitétel, hogy a napi munkaidő – kivéve a Mesterpedagógust és a Kutatótanárt – napi négy óránál kevesebb nem lehet annak ellenére, hogy a pedagógusok esetében a munkaidőnek egy részét a pedagógus maga osztja be, és a munkaidőnek ezt a részét nyilvántartani nem kell.

Változatlanul maradt a tervezetben a 78. § (9) bekezdése, amely szerint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben, vagy végrehajtási rendeletben meghatározott esetben a kötött munkaidőben tanórai vagy egyéb foglalkozások elrendelésére kerül sor, ez nem minősül a munkaidő-beosztás a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti módosításának. Egyéb esetben a feladat azonnal is elrendelhető. Ennek elfogadása esetén nem lesz jogi lehetőség arra, hogy a négy napon belül elrendelt helyettesítést rendkívüli munkaidőként kelljen nyilvántartani és kifizetni, ahogy arról jogerős ítélet is született.

A státusztörvény 82. § (7) bekezdése sem változott, amely szerint, ha a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben, vagy végrehajtási rendeletben meghatározott esetben azon felül tanórai és egyéb foglalkozások elrendelése érinti a munkáltató által beosztható munkaidő-részre vonatkozóan előzetesen közölt munkaidő-beosztást, a munkaidő-beosztás módosítását a munkáltatónak az elrendelt munkavégzés megkezdését megelőzően legalább negyvennyolc órával korábban kell közölnie a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval. Jelenleg rendes munkaidőben a munkaidő-beosztás legfeljebb 96 órával a munkavégzés előtt módosítható, azon túl az elrendelt munkavégzés rendkívüli munkaidőben történik, amelyért az Mt. 143. §-a szerinti díjazás jár.

A munkahelyen töltendő idő, rendkívüli munkavégzés, vasárnapi munkavégzés, ügyelet, készenlét

Nem változott a törvénytervezet 81. §-a. Eszerint a munkáltató „indokolt esetben mérlegelési jogkörében a szabad felhasználású munkaidő tekintetében is előírhatja az intézményben történő munkavégzést.” A 81. § (3) bekezdése szerint „Az esetleges többlettanításra igénybe vehető rendes munkaidő alatt a pedagógus a munkáltató feladatellátási helyén köteles tartózkodni.” A benntartózkodási kötelezettség tehát előírható a szabadfelhasználású munkaidő terhére is.

Ugyancsak változatlan maradt a tervezetben a rendkívüli munkaidő felső határa, amely az Mt.-vel megegyezően évi kétszázötven óra, illetve részmunkaidőben vagy nem teljes ledolgozott év esetén ennek időarányos része. Ugyancsak változatlanok maradtak a vasárnapi munkavégzés, az ügyelet és a készenlét jelenlegi szabályozásnál kedvezőtlenebb szabályai is: amelyek szerint:
Vasárnapra, valamint munkaszüneti napra a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló számára – a kollégiumban foglalkoztatott kivételével – rendes munkaidő nem osztható be, e napokon az ügyelet, készenlét szabályai alkalmazandók. Vasárnapra vagy munkaszüneti napra rendkívüli munkaidő rendelhető el 83. § (3)
– a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló számára,
– a tanulók tanulmányi, sport vagy művészeti versenyre, rendezvényre, munkaszüneti naphoz kötődő megemlékezésre kísérése érdekében, vagy
– a (4) bekezdésben (baleset, elemi kár, súlyos csapás) meghatározott esetben.
84. § (4) Az ügyelet tartama – a többnapos iskolai kirándulás vagy külföldi nyelvtanulás kísérete esetét kivéve – nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
(5) A készenlét havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el.
(6) Az ügyelet, készenlét tartamát és időpontját legalább egy héttel korábban közölni kell. Az ügyeletet, készenlétet a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kérése esetén írásban kell elrendelni. (Ennek írásba foglalása utólag is kérhető.)

Az illetményrendszerre és a teljesítményértékelésre vonatkozó rendelkezések nem változtak

Nem változtak a tervezethez képest az illetményrendszerre, a teljesítményértékelésre, az átfedési időre, a pótlékokra, megbízási díjakra, a csoportösszevonások után járó díjazásra és a munkaidő nyilvántartására vonatkozó rendelkezések. Továbbra sem tartalmaz a törvény pedagógus-munkakörökben garantált előmenetelt, maradna az ötfokozatú, fokozaton belüli nagy illetménykülönbségeket lehetővé tevő bérrendszer. A nem pedagógus-munkakörökben a törvénnyel továbbra is megszűnnének a közalkalmazotti fizetési osztályok, a fokozatok és a teljes előmeneteli rendszer.

Jubileumi jutalom helyett köznevelési foglalkoztatotti jutalom

A szakszervezetekkel történő tárgyalások során a Kormány képviselője bejelentette, hogy bevezetnének egy átmeneti szabályt, amely szerint a Kjt. 87/A. § szerinti közalkalmazotti jogviszonyban töltött idők továbbra is beszámítanának a köznevelési foglalkoztatotti jutalomba azoknál, akik közalkalmazotti jogviszonyból kerülnek az új törvény hatálya alá, de az újonnan, azaz az új jogállási törvény hatálybalépése után alkalmazottaknál a szakmai gyakorlat alapján állapítanák meg a jogosultságot, de ebben a tekintetben figyelembe kéne venni a gyed, gyes és általában a jogviszony szünetelésének harminc napon túli időtartamát is. Továbbra is hátrányt okozhatna azonban, hogy a szakmai gyakorlatba csak a jogszerű foglalkoztatás időtartama számítana be, valamint a későbbiekben csak a pedagógus-munkakörben, illetve a nevelést-oktatást közvetlenül segítők esetében ebben a munkakörben töltött idő lenne a számítás alapja. Egy példából kiindulva, ha csak az aktuális munkakörben eltöltött idő számít, akkor egy korábban iskolatitkári munkakörben foglalkoztatott tanár esetében csak a tanári munkakörben töltött időt kellene figyelembe venni, az iskolatitkárként töltött időt nem, arról nem is beszélve, hogy akik a közalkalmazotti jogviszonyból kerülnek az új jogállási törvény hatálya alá, olyan közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján is kapják a köznevelési foglalkoztatotti jutalmat, amelyet nem köznevelési intézményben töltöttek el, hanem például költségvetési intézmény hivatalában. Hozzá kell tenni, hogy a szakmai gyakorlatot végrehajtási rendeletben szabályoznák, amelynek tervezete mindeddig nem ismert.

Szabadság, szabadság kiadása

A törvénytervezet 90. § (3) bekezdése szerint az alapszabadság mértéke évi ötven munkanap lenne, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot a nevelő, nevelő-oktató, oktató, vagy a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára, vagy a nevelési-oktatási intézmény működési körébe eső feladat ellátására igénybe vehet. A szakszervezetek kérésére ebből a mondatból a „vagy a nevelési-oktatási intézmény működési körébe eső feladat ellátására” szövegrész kikerülne a normaszövegből, a Kormány képviselőinek bejelentése szerint a munkavégzésre berendelhetőség szabályai a jelenleg hatályos előírásokkal [326/2013. VIII. 30. kormányrend. 30. § (2) bekezdés] azonosak maradnának azzal, hogy a szabadságnapok száma négy munkanappal nőne.

Szakszervezetre vonatkozó szabályok

A Kormány továbbra is ragaszkodik a szakszervezeti reprezentativitásra vonatkozó szabályok megtartásához, amely egyébként a munka világából javarészt kikerült, egyedüli maradványként a Kjt.-ben szerepel. A tízszázalékos szervezettséghez kötnék a törvényben az országos, tehát köznevelési ágazati, fenntartói, valamint tankerületi központi szintű érdekegyeztetésben a véleményezési, egyetértési és konzultációs jogot, továbbá eredetileg a reprezentativitáshoz volt kötött a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményre jogosultsága is. A munkaidő-kedvezmény igénybevétele előzetes bejelentésének határideje is – a jelenlegi szabályozáshoz képest – a duplájára nőne. A Kormány képviselői 2023. május 16-án a szakszervezetekkel történt tárgyaláson annyi változást jelentettek be, hogy a munkaidő-kedvezmény kiadását nem kötnék a reprezentativitáshoz, és a munkaidő-kedvezmény mértékét az Mt. jelenlegi szabályai szerint határoznák meg. A Kormány a köznevelés területén a szakszervezeti jogok reprezentativitáshoz kötéséhez továbbra is ragaszkodik, annak ellenére is, hogy ez a Kjt.-ből történt kiszervezés óta a szakképzésben sem létezik már.

A cikk itt letölthető nyomtatható formában.

2023-06-05 | Iskolaszolga | Iskolaszervezés

Szeretnék ilyen híreket kapni >>