Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.
Vissza
Munkavégzés a pótszabadság alatt

 

Felmerül a kérdés, hogy a fenti rendelkezés alapján, az évi 25 munkanap pótszabadságból munkavégzésre igénybe vehető évi 15 munkanap terhére más munkahelyen történő munkavégzés elrendelhető-e.

A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szabadságának mértékét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 64. §-ának (2a) bekezdése szabályozza. Eszerint a köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

– a középfokú végzettségű pedagógusnak évi 20, a felsőfokú végzettségű pedagógusnak évi 21 munkanap alapszabadság jár,

– a fizetési fokozat alapján járó pótszabadság nem illeti meg az oktató, nevelő munkát végzőknek járó pótszabadságra jogosult pedagógust,

– a szabadságra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában fizetési fokozat alatt fizetési kategóriát kell érteni.

 

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 57. § (3) és (4) bekezdése alapján

– a bölcsődékben,

– mini bölcsődékben,

– a nevelési-oktatási intézményekben,

– a pedagógiai szakszolgálati intézményekben,

– a felsőfokú oktatás keretében,

– az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottakat, valamint

– a bölcsődékben, mini bölcsődékben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató

  • nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg
  • a neveléssel, oktatással, illetőleg pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet.

 

A 257/2000. XII. 26. kormányrendelet 8. §-a alapján az oktatói, nevelői munkát végzők pótszabadságára jogosult

– a bölcsődei, mini bölcsődei és a 0–3 éves korú gyermekeket ellátó gyermekotthoni kisgyermeknevelői, bölcsődei, mini bölcsődei intézményvezetői, vezetői és szaktanácsadói,

– a konduktori,

– a fogyatékos személyek otthonában, illetve rehabilitációs intézményében az ellátottak órarend szerinti vagy egyéni oktatását, fejlesztését végző pedagógusi, foglalkoztatás-szervezői,

– a gyermekvédelmi szakellátási intézmény intézményvezetője, intézményvezető-helyettese, a nevelőszülői hálózat vezetője, a gyermekvédelmi szakellátási intézmény önálló szakmai egységének vezetője, az integrált, illetve közös igazgatású intézmény önálló, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szervezeti egységének vezetője,

– a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetben a 2/a. számú melléklet első pontjában meghatározott munkakörben (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, nevelőszülői tanácsadó, javítóintézeti utógondozó, szakoktató, nevelőszülői hálózat szakmai vezetője, gyermekotthon vezető, otthonvezető javítóintézetben, gyermekvédelmi szakértői bizottság családgondozója, örökbefogadási tanácsadó),

– a bölcsődében, mini bölcsődében a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző gyógypedagógus, gyógytornász, pszichológus, pedagógus,

– a bölcsődében, mini bölcsődében a 2/a. számú melléklet II. pontjában meghatározott munkakörben (gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó) munkát végző közalkalmazott.

 

A 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 30. § (1) bekezdése szerint nevelési-oktatási intézményben az évi 25 munkanap pótszabadságra

– nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellékletében felsorolt pedagógus,

– pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott pedagógus, valamint

– a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász munkakörben foglalkoztatottak jogosultak.

A cikk teljes egészében elolvasható a Közoktatási és Köznevelési Tanácsadó aktuális számában.

2017-07-10 | Nagy Erzsébet | Iskolaszervezés

Szeretnék ilyen híreket kapni >>