Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.
Vissza
Szaktanácsadó az iskolában

 

A tanárokkal szembeni társadalmi elvárások folyamatos változása szükségessé teszi, hogy ezekre a kihívást jelentő feladatokra felkészüljenek a pedagógusok. Az oktatás-nevelés eredményességének kulcsszereplői segítséget kaphatnak a szaktanácsadói rendszer keretében a folyamatos szakmai fejlődés elősegítésére. Az alábbi írás ennek az új típusú, személyre szabott, gyakorlatorientált szaktanácsadás céljaival, eljárásrendjével, módszereivel foglalkozik azzal azért, hogy tájékoztatásunk segítsen abban, hogy a szaktanácsadói látogatást jobban preferálják, kérjék, várják az intézmények és a pedagógusok.

Rossz beidegződés

A szakfelügyelőtől való félelem még azokban a pedagógusokban is ott munkál, akik nem is élték át az iskolai munka ellenőrzésének régi, vissza nem kívánt módját. Sokan némi drukkal elfogadják, hogy az iskolavezetés részéről valaki beül az órájukra, de egy idegen személy óralátogatását már szigorúbb ellenőrzésnek érzik.

Ma már persze egyre kevésbé van olyan vélemény, hogy „becsukom magam mögött a tanterem ajtaját, és azt csinálok, amit akarok.” Érzik, tudják, hogy a mai társadalmi feltételek között szükséges a szemléleti és módszertani megújulás, ha eredményes munkát kívánnak végezni. Olyan képzett tanárokra van szükség, akik a diákok egyéni tanulásának irányítására, szervezésére képesek, akik a személyiségfejlesztés, nevelés terén megbirkóznak a tehetséges, a sajátos nevelési igényű, illetve a hátrányos helyzetű tanulókkal való kiemelt foglalkozás feladataival is.

Minőségi oktatás – kulcs: a pedagógus

A kutatások eredményei azt bizonyították, hogy a tanulók teljesítményét elsősorban a tanári munka minősége határozza meg. Az oktatási rendszer eredményességének az emeléséhez tehát kidolgoztak egy olyan koncepciót, amely a pedagógusok szakmai fejlődésének a támogatását célozza. A 48/2012. EMMI-rendelet alapján megszületett a szaktanácsadói rendszer.

A szaktanácsadás célja:
– a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének támogatása,
– a tartalmi és módszertani megújítás,
– a köznevelési intézmények tanulószervezetté fejlesztése.

Szaktanácsadói szakterület:
– tematikus szaktanácsadás,
– tantárgygondozó szaktanácsadás.

– A tematikus szaktanácsadás azoknak a területeknek a fejlesztését támogatja, amelyek az egész intézmény fejlődésére hatnak:
o    konfliktuskezelés,
o    kiemelt figyelmet igénylő gyerekek nevelése, oktatása,
o    mérés-értékelés.
– A tantárgygondozó szaktanácsadás a pedagógusok szakmai fejlődését támogatja.

Jelen írásunkban ezzel az utóbbi munkával kapcsolatosan szeretnénk információt megosztani olvasóinkkal, hogy az új típusú szaktanácsadás iránti bizalmat erősítsük, és feloldjuk azokat a feszültségeket, amelyek a munka igazi eredményességét esetlegesen gátolják.

A szaktanácsadó feladata

A szaktanácsadó feladata, hogy személyes tanácsadás során
–segítse a pedagógus szakmai kompetenciáinak a fejlesztését,
– hozzájáruljon az életpályán való előmenetelhez,
– a minősítésre való felkészüléshez,
– alapvetően a folyamatos szakmai fejlődéshez.

A szaktanácsadó tanórát, foglalkozást látogat, és a tapasztaltakat a szakmai munka folyamatában értelmezi, mégpedig visszatérő módon.

A szaktanácsadó ugyanolyan szakos pedagógus, mint a meglátogatott kolléga, és ugyanolyan iskolatípusban gyakorló tanár, vagyis ismeri a körülményeket, illetve egyenrangú kapcsolat alapján dolgozhatnak a közös feladaton.

Fontos, hogy a közös munka során a tanár képes legyen megfogalmazni a kételyeit, a hiányosságait, azt, hogy milyen területen kellene fejlődnie, és ez alapján határozza meg szakmai fejlődésének tervét.

A szaktanácsadó feladata, hogy személyre szabottan, a pedagógus igényeihez alkalmazkodva olyan támogatást nyújtson, hogy a meglátogatott pedagógus jobban megértse önmagát, megerősödjön abban, ami az erőssége, de képes legyen saját fejlődési lehetőségeit felismerni, és merjen segítséget kérni. A személyközpontú támogatás nem közvetlen tanácsadás, hanem egy olyan partneri viszony kialakítása, amelyben a másik fél érzi az elfogadást, a megbecsülést. A közös munkában a hangsúly a fejlődési lehetőségek felfedezésén van. Ha ezt maga a pedagógus teszi, ő jut el a felismerésig, és ennek alapján tervezi meg munkája további lépéseit, akkor valódi fejlődés érhető el, és nem kívülről kapott követelés lesz előtte.

Sokan azt gondolják, hogy a kívülről jött szakember a meglátogatott órát, illetve a pedagógust értékeli, minősíti, kritikát fogalmaz meg vele szemben. Az új típusú szaktanácsadásnak nem ez a feladata, hanem az, hogy olyan bizalmi légkörben beszéljék meg a látott órát, ahol a meglátogatott pedagógus saját maga értékelésére reflektál a tanácsadó, és vezeti a kollégát a szakmai célkitűzései megfogalmazására.

A szaktanácsadásnak ez a szintje az egyéni tanulás támogatása:
– Az aktuális gyakorlat fejlesztő célú támogatása, tartalmi és módszertani megújulást segítő eljárások, gyakorlatok, lehetőségek megismertetése.
– Az önreflexió szorgalmazása.
– A folyamatos tanulás, az életpálya-építés támogatása.
– Segítségnyújtás az oktatáspolitika által támasztott feladat teljesítéséhez.
– Jó-gyakorlatok megismerésének, adaptációjának szorgalmazása.

Az intézmény meglátogatásának minden esetben a változás ösztönzése a feladata.

Milyen esetben kerül sor szaktanácsadói látogatásra?

Az egyik, amikor egy felszínre került iskolaszintű probléma azonosításában, megoldási javaslatok keresésében segít, a másik pedig, amikor a szakmai konzultáns szerepét tölti be. Az első esetben problémamegoldó szaktanácsadó érkezik, a második esetben szakmai műhelymunkára, innováció támogatására jön.

Hívják vagy küldik az intézménybe a szaktanácsadót?

Oktatáspolitikai prioritások, központilag kiírt pályázatok, krízishelyzetek esetén az oktatáspolitika a szaktanácsadói rendszer segítségével küldi a szakembert segíteni. A küldő-problémamegoldó szaktanácsadás a krízishelyzetben levő intézmények, pedagógusok fejlesztésének fontos eszköze. A krízist jelzik
– a kompetenciamérések eredményei,
– a tanfelügyelet értékelése,
– a minősítő vizsgák és eljárások tapasztalatai, valamint
– az intézményi önértékelésben foglaltak.

Az intézmény maga is hívhat szaktanácsadót problémamegoldásra. Ha az iskola a folyamatos fejlesztés híve, akkor hatékony lehet egy külső szakember problémaértelmezése, megoldási javaslata. Ez a hívó-problémamegoldó szaktanácsadás szükséges lehet egy intézmény vagy pedagógusa számára.

A konzultáló szaktanácsadás is lehet küldő és hívó is. A küldő-konzultáló szaktanácsadás szervezeti szinten segítheti
– egy új kerettanterv,
– tantárgy,
– programcsomag bevezetését.

A vezető megrendelheti, hívhatja a szaktanácsadást valamely pedagógusa számára is, és a tantárgygondozó szaktanácsadás segíti a minősítésre készülő tanárt, vagy akinek a munkája frissítésre szorul.

Az a szaktanácsadó, akit úgy hívnak az intézménybe, együttműködőbb partnereket talál, eredményesebb munkát tud végezni, mert a szakmai fejlődést maguk az intézmény dolgozói akarják, ez iránt elkötelezettek. Innovációs folyamatok, pályázati tevékenység indítása, támogatása lehet iskolai szinten oka a meghívásnak. Egyénileg pedig alkalmas a pedagógusok szakmai fejlődési terve elkészítésére a szaktanácsadó támogatás. Más esetben előfordulhat ellenállás, amit le kell a szaktanácsadónak küzdenie, és bizonyítani, hogy nem ellenőrző, hanem segítő szándékú a munkája.

A továbbiakban a pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás lényegi kérdései kerülnek elő. A célkitűzés mellett fontos, hogy milyen szempontokra épít az ilyen típusú szaktanácsadás. Alapja a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 326/2013. (VII. 30.) kormányrendeletben meghatározott pedagógus kompetenciák listája, illetve az azokhoz kapcsolódó szintleírások. Mindenképpen figyelembe kell venni a meglátogatott pedagógus helyzetét és a szakmai fejlődésével kapcsolatos igényeit.

A feladat értelmezésében alapvető, hogy a pedagógusok maguk felelősek a saját szakmai fejlődésükért, tehát a szaktanácsadó abban támogatja a pedagógust, hogy minél pontosabban felismerje és megfogalmazza a fejlődéséhez kapcsolódó szükségleteit. Az együttműködő munkakapcsolatban
– folyamatosságnak,
– személyre szabottságnak és
– egyenrangúságnak kell érvényesülnie, de
– mindez a bizalom légkörében valósulhat meg.

A legjobb apropója a látogatásnak, ha a szaktanácsadó a tanfelügyeleti ellenőrzés és a minősítési eljáráshoz kapcsolódóan segíti a pedagógust a felkészülésben, és annak felmérésében, hogy melyek azok a kompetenciaterületek, amelyekben megfelel a következő életpálya-fokozat által támasztott követelményeknek, és melyek, ahol még szüksége van fejlődésre. Fontos a megerősítés, és a további munka megtervezésének segítése.

Hogyan zajlik egy szaktanácsadói látogatás?

A szaktanácsadói látogatásnak meghatározott módja és lépései vannak, dokumentumok szükségesek a lebonyolításához. A pedagógusok számára érdekes lehet az is, hogy mennyire időigényes a felkészülés, és a látogatás napja hogyan befolyásolja a megszokott munkarendet.

A szaktanácsadó látogatás menete:
– A pedagógus kap egy tájékoztató levelet a látogatással kapcsolatos tudnivalókról, teendőkről. Az első beszélgetés témáit is megkapja, és előre átgondolhatja válaszait. A felkészülés része a szintén a szaktanácsadótól kapott önértékelő-lapon megjelölni az erősségeit, kiválasztani azokat a kompetenciaterületeket (maximum kettőt), amelyeken fejlődni szeretne.
– Az önértékelő-lap segítségével elkészíti a szintén kézbe kapott sablonon pedagógiai tevékenysége bemutatását, és tájékoztatásul ezt megküldi a szaktanácsadónak.
– A pedagógus előre megkapja a látogatott óra, tevékenység megfigyelési szempontsorát is, és az órára készülés során kiválasztja azokat, amikre a szaktanácsadó figyelmét irányítani szeretné. Azokat érdemes kiválasztani, ahol gondjai vannak, és kérdéseket fogalmazhat meg a problémákkal kapcsolatban.
– A látogatás napján előzetes megbeszélésen bizalmi légkörben megfogalmazza a pedagógus a munkájával kapcsolatos kérdéseit, mindazokat, amelyekre az óralátogatás alapján választ vár.
– Az óralátogatás után következik a tapasztaltak megbeszélése. (Nincs jelen más személy.) A szaktanácsadó a pedagógus önértékelésére reflektál, és a beszélgetést úgy irányítja, hogy a pedagógus emelje ki azokat a tényezőket, amelyekre a további fejlődést fókuszálni kellene.
– A látogatás legfontosabb dokumentuma ezután készül el. A pedagógus szakmai fejlődési terve (PSZFT) a pedagógus produktuma, de a szaktanácsadóval szoros együttműködésben készül el. Ehhez is sablon áll rendelkezésre. Célok, és azokhoz rendelt tevékenységek, feladatok megnevezését tartalmazza határidővel, felelőssel, támogatók megnevezésével.
– A pedagógus szakmai fejlődési tervének legalább egy célt tartalmaznia kell, és a folyamatban annak megvalósítása kötelező fejlődési feladat. A sablon kitöltésében minden segítséget megkap a szaktanácsadótól. Lehetőség van távkapcsolatban (e-mail) befejezni a PSZFT összeállítását, ha az adott időkeretbe nem fér bele az elkészítése.
– Az intézményvezetővel együtt zajlik a látogatási nap zárása. Szóbeli megnyilvánulások hangzanak el a tapasztaltakról. Az intézményvezető aláírja az elkészült fejlődési tervet, ezzel támogatását adja annak megvalósításához. Ha nem készült el a látogatási idő alatt a dokumentum, akkor a pedagógus aláíratva elküldi azt a szaktanácsadónak öt napon belül.
– Elégedettségmérő kérdőíven értékeli a szaktanácsadó munkáját a pedagógus és az intézményvezető.
– A kialakult szakmai kapcsolat folyamatossá válik. A pedagógus online kapcsolatban segítséget kérhet, ha szükségét érzi. A visszatérő látogatás alkalmával folytatják a munkát, az eredményeket elemezve új célokat tűznek ki.

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga című folyóirat márciusi számában.

2018-02-13 | Martin Jánosné | Módszertár

Szeretnék ilyen híreket kapni >>