Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.
Vissza
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság tanulmányok befejeződése esetén


Március 31-ig érvényesek a 2017/18-as tanév őszi félévének diákigazolványai.
Az igazolványok érvényességi idejéhez több dolog is kapcsolódik, köztük az egészségügyi szolgáltatáshoz való jog is.

Az orvosi ellátásra, ártámogatott gyógyszer, és gyógyászati segédeszköz ellátásra, azaz az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság sokféle jogcímen illetheti meg az érintett személyeket.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj) 16. §-a a-w pontig, azaz huszonkét féle jogcímen sorolja fel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat.

Ez a részletes meghatározás a biztosítottakon (pl. munkaviszonyban állók) és a nemzetközi (EU-s szabályok és nemzetközi egyezmények) jogintézmények alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakon túl, egyéb jogcímen ellátásra jogosultak körét szabályozza.

A tanulói, hallgatói jogviszony a Tbj. 16. § (1) bekezdés i) pontjában szerepel.

E szerint a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatály alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés, vagy az oktatásért a külügyekért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész) ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll.

A rendelkezés mind a köznevelési intézményben, mint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás, illetve nappali rendszerű oktatás keretében tanulói, és hallgatói jogviszonyban állók részére biztosítja az egészségügyi szolgáltatás külön járulékfizetés nélkül történő igénybevételi lehetőségét.


A diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának időtartama a Tbj. 16/A
§-ban foglaltak szerint a tanulói, hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig tart.

A jogosultság fennáll a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt is.

Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 13. §-a szerint a diákigazolványra való jogosultság köznevelési intézményben fennálló tanulói jogviszony esetén a tanulói jogviszony megszűnését követő október 31.

A felsőoktatásban fennálló hallgatói jogviszony megszűnése esetén, ha a hallgatói jogviszony az első félévben szűnik meg, a megszűnést követő március 31-ig, ha a második félévben, a megszűnést követő október 31-ig áll fenn a diákigazolványra, és így az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság is.

A jogosultság fennállásával (keletkezése, megszűnése) kapcsolatos adminisztrációs teendőket a közoktatási, illetve a felsőoktatási információs rendszer üzemeltetője végzi a kapcsolódó bejelentési kötelezettség teljesítésével az egészségbiztosítási igazgatási szervekhez.

A diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságánál is megtalálható az az általános szabály, mely a jogosultságot az alapját adó jogviszony, jogcím megszűnését követő meghatározott időtartamra is biztosítja.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság az alapjául szolgáló jogviszony (pl. biztosítási jogviszony, tanulói, hallgatói jogviszony) megszűnését követő negyvenöt napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább negyvenöt napig fennállt.
Ha ez az időszak negyvenöt napnál kevesebb volt, ennek megfelelő idejű a meghosszabbodás.

Szintén negyvenöt napig marad meg a jogosultság, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel negyvenöt napnál hosszabb ideig állt fenn, de az utolsóként megszűnő jogosultsági feltétel negyvenöt napnál rövidebb ideig állt fenn, és a két jogosultsági feltétel fennállása között harminc napnál kevesebb idő telt el.

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga című folyóirat aktuális számában.

2018-03-05 | Molnárné dr. Balogh Márta | Felnőttképzés

Szeretnék ilyen híreket kapni >>