Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.
Vissza
Digitális tanóra

 

Az élethosszig tartó tanulás programjának meghirdetése óta a tanulás fogalma, a tanulás feltételrendszere is jelentős átalakuláson ment keresztül. A tudásalapú társadalomban elvárás, hogy az iskolák igazodjanak a kor követelményeihez. A korszerű oktatásban a fő szempont
– a tanulóközpontúság,
– az alkalmazható tudás,
– a képesség a teljesítményre,
– a közösségi módszerek,
– a közösségi jelleg.

Az ezt megvalósító hatékonyabb iskolához alapvető feltétel a korszerű informatikai eszközök alkalmazása. A hangsúly a korszerű technikát alkalmazni tudó pedagógusi munkán van, hiszen az eszközök megléte még nem biztosíték a hatékonyság eléréséhez. A tanári kompetenciáknak fontos részét képezi az IKT-eszközök ismerete és alkalmazni tudása, de ezen a területen még jelentős erőfeszítésekre van szükség. A frontális munka helyett alkalmazandó módszerekkel (kooperatív tanulás, csoportmunka, projektmunka) lehet kihasználni az informatikai eszközökben rejlő lehetőségeket.

Digitális szövegértés

A digitális szövegértéshez el kell juttatni diákjainkat. A cél
– a meglevő rendszerek használata,
– az információkeresés hatékonysága,
– az eszközök kombinálásának képessége,
– a rugalmasság,
– az alkalmazkodó képesség megfelelő szintje.


Pisa árnyékában

A PISA-felmérés újabb modulja éppen ezt vizsgálja. Digitális eszközök segítségével kell az interneten olyan feladatokat megoldani, amelyek egyszerűnek tűnhetnek a digitális világba született fiatal generációnak. Például
– egy vonatjegy megvásárlása,
– menetrendek használata utazás tervezéséhez,
– adatgyűjtés,
– összetett kérdések megválaszolásához információkeresés.

A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a fiatalok eszközhasználata inkább az egyszerű kommunikációs, közösségi, multimédiás funkciókra irányul, és jelentős részük nem használja készségszinten például az egyszerű eszközbeállításokat, az adatok kezelését, tárolását, tehát a digitális kor igényeihez nem rendelkezik kellő tudással. A PISA-felmérés Magyarországra vonatkozó eredményei ezt mutatják.

Oktatásirányítási stratégia

Előtérbe került annak az igénye, hogy Magyarország az oktatási rendszerét egy Digitális Oktatási Stratégia szerint alakítsa át. A kormány (1536/2016. (X. 13.) számú határozata döntött erről. A stratégia irányai jók, de a megvalósításon sok múlik.

Az IVSZ (Informatikai Vállalkozások Szövetsége) feltárta, hogy melyek azok a problémák, amelyek gátolják az iskolák IKT fejlesztését:
– elavult eszközrendszer,
– alacsony internet-sávszélesség,
– támogató elektronikus szolgáltatások és digitális tartalom hiánya,
– rendszergazdák és karbantartás hiánya,
– a digitális oktatásra felkészítő pedagógusképzés hiánya.

A Digitális Oktatási Stratégia főbb pontjai:
– Senki sem hagyhatja el az oktatást megfelelő digitális képességek nélkül. Ezt segíti a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ.
– A köznevelés és szakképzés valamennyi intézménye a digitális oktatáshoz szükséges sávszélességű szupergyors interneteléréssel, illetve épületen belüli WiFi-hálózattal lesz felszerelve 2018 végéig.
– A Kormány elrendelte a stratégia által meghatározott digitális eszközállomány biztosítását a köznevelési és szakképzési intézményekben, külön figyelmet fordítva a sajátos nevelési igényű tanulókra.
– Fontos elem, hogy a tanulók saját eszközei is beépülnek az eszközrendszerbe.
– Megvalósul a pedagógusok digitális kompetenciáinak képzése, a fejlesztési igényeknek megfelelő tananyagok és oktatási módszerek fejlesztése.
– A Kormány elrendelte a Nemzeti Köznevelési Portál (Okosportál) továbbfejlesztését és összekapcsolását a közgyűjteményi tartalomtárakkal.
– Legyen lehetősége minden magyar állampolgárnak az alapszintű digitális írástudás elsajátítására térítésmentesen.
– Fontos a tanulói életút szempontjából meghatározó adatbázisok összekapcsolása.

Magyarország az Európai Unió átlagának megfelelően ellátott számítógépekkel, de az eszközök kora és eloszlása már sok kívánnivalót hagy maga után. Magyarországon a számítógépek túlnyomó többsége a számítógéplaborokban van, ezért ezek például a természettudományos órákon nem érhetőek el. Bár uniós szinten viszonylag magas a használható eszközök aránya, de koruk alapján a hazai eszközök a legelöregedettebb gépparkok közé tartoznak. A feltételek javítását meg kell oldani.
A javaslatok:
– Az eszközök átlagéletkora maximum három év legyen.
– Tanuljanak a diákok programozást!
– A digitális taneszközöket minden tanórán használják (25–50 százalékban)!
– Pedagógus-továbbképzés minden évben, minden pedagógusnak járjon laptop.
– Kötelező digitális tehetséggondozás.
– Digitális tananyagok támogatása (5 százalékos áfa).
– A diákok saját okos eszközeinek bevonása az oktatásba.
– Az IKT-eszközök használata a tanulási folyamatban.

A számítógép alkalmazása a tanórán

Alapvető, hogy a számítógépet és a különböző szoftvereket valamilyen ismeretszerzési, tanulási cél érdekében kell használni, és nem öncélúan. Az oktatási folyamat legkülönbözőbb szakaszaiban lehet hatékonyan alkalmazni az IKT-eszközöket. De kell is, mert a tömegkommunikáció, az internet révén rengeteg vizuális hatás éri a diákokat, és az információkat többnyire vizuális úton szerző gyerekek igénylik az élményszerűséget. Az informatikai eszközök, szoftverek, e-learning rendszerek alkalmazásának korlátlanok a lehetőségei. A tanárnak meg kell találnia munkájának azokat a területeit, ahol a számítógép, a számítógépes eszközök a leghatékonyabban támogatják az oktatási folyamatot.

Szinte minden hagyományos tanári és tanulói tevékenység segíthető számítógéppel, szoftverrel. A csoportmunkán, a projektjellegű tevékenységen alapuló tanulói feladatok kiválóan alkalmasak arra, hogy a különböző számítógépes szoftvereket, alkalmazásokat a tanulók a gyakorlati munka során használják. A megoldás során számos feladatot kell megoldaniuk, és a megoldás során együttműködniük. A tanulók különböző képességűek, és eltérő érdeklődésűek, de a csoporton belül és az IKT-eszközök használatában kapnak olyan feladatot, ami felkelti az érdeklődésüket, viszont ha gyengébbek valamilyen területen, fejlődhet a kompetenciájuk, és ezáltal az önbizalmuk, illetve a tanuláshoz való hozzáállásuk.

A multimédiás eszközökkel végzett oktatás előnyei összefoglalóan:
– Többféle tananyagtípus (nyomtatott, filmes, digitális) integrációja.
– Többirányú érzékelési lehetőség (álló- és mozgókép, ábra, szöveg és hang együtt szerepel egy tananyagrész feldolgozásánál).
– Interaktív: konstruktív tanulási környezet, szituatív tanulás.
– A tanulói igényekhez könnyen alakítható.
– A feladatok és a megoldások alakíthatók.

Az IKT-eszközöket különböző tevékenységek során lehet alkalmazni:
– anyaggyűjtés kulcsszavak alapján (szöveg és kép keresése),
– megtalált információk rendszerezése szempontok alapján,
– feldolgozás csoportmunkában (szövegszerkesztés, prezentáció, animáció készítése),
– a csoportmunka során számítógépes kommunikáció alkalmazása,
– a feladat megoldásának bemutatása.

A digitális tanítás és tanulás olyan anyagrészeknél a leghatékonyabb, amelyek
– kép- és hangillusztráció igényesek,
– sok önállóan végezhető feladatot tartalmaznak, és az azonnali visszajelzés szükséges a továbbhaladáshoz,
– nem igénylik a tanári magyarázatot.

A tanár mint mentor

A leghatékonyabb a hagyományos oktatással való kombináció. Az ilyen pedagógiai programokban a tanulásra való felkészítés, a probléma felismerése, megvitatása hagyományos módon történik. Ekkor kapnak a diákok útmutatást a digitális eszközök alkalmazásához. A tanár kiadja a feladatot, és kezdődik a diákok egyéni, páros vagy csoportos munkája az önálló ismeretszerzést segítő, konstruktív infokommunikációs környezetben. A tanár más, mint a hagyományos oktatásban, ekkor mint mentor dolgozik az osztállyal. Az óra végén kerül sor a munkák közös értékelésére.

A tanárok viszonya a digitális eszközökkel támogatott tanuláshoz most még nagyon különböző:
– a számítógépet új szemléltetőeszköznek tekintő „kezdő felhasználó”,
– A digitális taneszközök lehetőségeit ismerő és kiaknázó „haladó felhasználó”,
– A taneszközök önálló fejlesztésére is vállalkozó „profi felhasználó”.

Interaktív tábla – Digitális tananyag

A leggyakoribb felhasználás a képek, hangzó részletek bemutatása. Ezzel még nem használjuk ki a lehetőségeket. A hagyományos oktatás és a számítógéppel segített tanítás és tanulás összekapcsolására a leghasznosabb a tankönyv kiegészítése szoftverrel. A digitális tananyag olyan anyagrészeket dolgoz fel, amelyek a könyvben nem jeleníthetők meg. Mindehhez kapcsolódik a lehetőségeket legösszetettebb módon nyújtó interaktív tábla. Ez az eszköz a szemléltetés professzionális eszköze, és a leghatékonyabban támogatja a tanulási folyamatot, lehetőséget nyújtva a differenciálásra, a kooperatív együttműködésre. A számítógépen elkészített tananyagot egy szoftver segítségével rávetíthetjük a táblára, a táblát érintőképernyőként használva pedig vezérelhetjük a számítógépet.

Digitális eszközök alkalmazása a gyakorlatban

A továbbiakban két szaktanár tanítási gyakorlatába kaphatunk bepillantást, akik tanítási módszereiket folyamatosan fejlesztve a digitális eszközök tanulást támogató hatékonyságát napi gyakorlatukban tapasztalják.

A cikk teljes egészében elolvasható a Pedagógiai és Módszertani Tanácsadó aktuális számában, ahol további ötleteket, jó-gyakorlatokat és kész óraterveket is talál.

2018-03-08 | Martin Jánosné | Módszertár

Szeretnék ilyen híreket kapni >>