Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.
Vissza
Közalkalmazotti jogviszony és a kedvezményes nyugdíjjogosultság

 

Változatlanul folyamatos az érdeklődés a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása iránt, különösen a jogosultsági időhöz figyelembe vehető idők vonatkozásában.

A jogosultság megszerzése esetén további gyakori kérdés, hogy közalkalmazotti jogviszonyból hogyan lehet nyugdíjba menni ennél a kedvezményes nyugellátásnál.

Öregségi teljes nyugdíjra – életkorától függetlenül – jogosult az a nő is, aki
– legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és
– azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.

A kedvezményes nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít
– a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, valamint
– a terhességi-gyermekágyi segély,
– a csecsemőgondozási díj,
– a gyermekgondozási díj,
– a gyermekgondozást segítő ellátás,
– a gyermeknevelési támogatás és
– az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett a nő.

A jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érni.

Ez a követelmény súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén kevesebb időtartamú: legalább harminc év.

Ez a jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.

A keresőtevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyok körében többféle jogviszonyt, tevékenységet találhatunk. A munkaviszony, egyéb alkalmazotti jogviszony mellett így jogosultsági időnek minősül például
– az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje,
– az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzési időtartam,
– a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként szolgálati időnek minősülő időtartam,
– a javító-nevelő munkavégzés időtartama.

Ugyancsak jogosultsági idő például
– a méltányossági gyermekgondozási segély folyósításának időtartama, és
– az unokára tekintettel a nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási segély folyósításának időtartama is.

A vér szerinti gyermekkel azonosan kell jogosultsági időnek elismerni az örökbefogadott gyermek címén igénybe vett
– gyermeknevelési, gyermekgondozási időket, valamint
– a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának idejét.

A szakmunkástanuló, illetve szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának ideje akkor vehető figyelembe a „nők 40” jogosultsági idejéhez, ha erre az időszakra biztosításba történő bejelentési adat található. Jogosultsági idő az iskolai tanuló iskolai szünetben történő munkavégzésének időtartama is.

A fenti példálózó jellegű felsorolás mellett a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idők tételes felsorolását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet 12. §-ában találjuk.

Nem vehető figyelembe a „nők 40” kedvezményes nyugellátáshoz jogosultsági időként
– a szakképző iskolai tanulóként, szakmunkástanulóként folytatott tanulmányok ideje,
– az álláskeresési (munkanélküli) ellátással szerzett szolgálati idő,
– a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje és
– a megállapodás alapján járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő sem.

Ezek a szolgálati idők azonban a nyugdíj összegénél természetesen már figyelembe vehetők.

A fentiekből látszik, hogy a „nők 40” kedvezményes nyugellátáshoz szükséges jogosultsági idő meglétének megállapítása nem is olyan egyszerű kérdés.

Mivel a nyugellátás igénybe vételének ez esetben is kötelező előfeltétele a biztosítási jogviszony (például a közalkalmazotti jogviszony) megszüntetése, teljes bizonyossággal kell tudnunk, hogy az összes szolgálati időn belül rendelkezünk-e negyven év, a „nők 40” nyugellátáshoz megkívánt jogosultsági idővel.

Erre kiválóan alkalmas az adategyeztetési eljárás eredményeként kiadott határozat is, amely napra pontosan tartalmazza az összes szolgálati idő, ezen belül a „nők 40” nyugellátáshoz figyelembe vehető jogosultsági idő időtartamát.

Ha a jogosultság megszerzésre került, a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott hölgy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt) 30.§ (4) bekezdés alapján a nyugellátás igénybevételéhez kérheti jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését. A 40 év jogosultsági idő feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor kell teljesíteni. A jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.

Társadalombiztosítással és foglalkoztatással, munkaüggyel kapcsolatos cikkeket olvashat az Iskolaszolga című lap aktuális számában.

2018-03-19 | Molnárné dr. Balogh Márta | Jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>