Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához.
Részletesebb információkért kattintson ide.
Vissza
A laptop és a csokoládé szerepe az oktatásban

 

Pedagógiai-szakmai és tanügy-igazgatási feladatok az iskolában címmel tartott konferenciát 2018. április 24-én a Menedzser Praxis Szakkiadó a székházában. A tanítóknak, tanároknak és intézményvezetőknek meghirdetett országos konferencia szakmai segítség és eligazodási pont kívánt lenni a sűrűsödő teendők sorában. Közeledik ugyanis a tanév vége és az aktuális feladatok mellett (az intézkedési és önfejlesztési tervek megírásai, a tanfelügyeleti ellenőrzések és az önértékelés lebonyolítása) fokozott figyelmet kell fordítani a következő tanévtől esedékes szabályváltozásokra, és az új vagy módosított rendeletek megfelelő alkalmazására. A konferencia meghívott szakértői a nevelési és tanügy-igazgatási feladatok végzéséhez, valamint a szakmai megújuláshoz nyújtottak hathatós segítséget.  

Dr. Madarász Hedvig az EMMI Köznevelés-irányítási Főosztályának vezetője a Köznevelési ágazat jogszabály változásai és a 2019-es pedagógus minősítés címmel tartott előadást. A szakértő elmondta, az elmúlt év ősze óta nem volt annyi szabályváltozás, mint ammenyi az utóbbi években szinte megszokottá vált. Az indokok közül kettőt emelt ki, a küszöbön álló kormányváltáshoz fűződő kivárást és az ezzel járó esetleges átfogóbb szerkezeti módosításokat, melyek okafogyottakká tennék a kisebb módosításokat. Természetesen a fentiek ellenére történtek pontosítások és jogszabálymódosítások is a most záródó tanév során is. Ezek egyfelől az egyszerűsítést szolgálták, másfelől a kedvezményeket vagy a kedvezményezetti kört bővítették, azaz pozitív tendenciák rögzülése volt tapasztalható. Megemlítette az ún. salátatörvények kiegészítő elemeit, melyek közül a leglényegesebb a veronai autóbusz balesetre reflektáló törvénymódosítás, mely az autóbusszal az országhatárt elhagyó iskolai szervezett kirándulások szabályrendszerében tett módosításokat tartalmazza (a busz nem közlekedhet 23 és 04 óra között, nem lehet több 13 évnél a gépjármű életkora, ill. a sofőröket előzetes szűrésnek veti alá, kizárandó az alvási apnoé betegségben szenvedő sofőröket az ilyen jellegű munkavégzésekből).

Dr. Antal Péter főiskolai docens, az egri Esterházy Károly Egyetem (EKE) Médiainformatikai Intézetének vezetője előadásának Az interaktív tábla alkalmazása a tanórán és az esélyegyenlőség IKT eszközei címet adta. Az informatikai szakember az interaktív tábla alkalmazásának szerepét és előnyeit hangsúlyozó előadását a digitalizált világ környezetének bemutatásával és egy érdekes kísérlet tanulságainak ismertetésével vezette be. Dr. Sugata Mitra indiai tanár, kutató (az Új-Delhi, majd a Newcastle-i Egyetem professzora) már egy 1999-es kísérletében rámutatott arra, hogy a nyomornegyedben felállított PC-n a számítástechnikát nem tanuló gyerekek egy idő után kiigazodtak, vagyis a gyermekek velük született képességeik által alkalmasak a digitalizációhoz való felzárkózást előtanulmányok nélkül is megoldani. Az ezek alapjaira épülő SOLE-rendszer nagy segítség az elmaradott, de bármely más ország oktatásának módszertanaként. (Három pillére a szélessávú internet, az együttműködő gyerekek közössége, illetve a tanár vagy segítő.) A digitális fejlődés hátráltatói hazánkban és máshol is a világban hasonlóak. A változó társadalmi  és technikai közeg mellett megjelennek az IKT kihívásai – az infrastruktúra vagy az eszköz, illetve annak kezelőjének hiánya, de felmerülhet a módszertani segítség hiánya is (amikor információforrás nincs) – de beszélhetünk a motiváció hiányáról is, tanáréról, diákéról egyaránt. A 21. századi trendeket Antal az átláthatóság kedvéért három csoportba osztotta, jelezve a digitalizáció exponenciális fejlődési ívét és annak hatásait. A technológiai változásokat vizsgálva elég, ha csak azt tudjuk, hogy húszezer év fejlődése duplázódik meg rövid időn belül, a 4D-nyomtatás már a küszöbön áll. A változatosság kaotikus képét a Big data fogalma fémjelzi, mely megannyi terrabyte adat napi generálódását jelenti. A demográfiai átrendeződések sem váratnak magukra, az alfa generáció munkába lépésével egészen más világ kezdődik, már csak azért is, mert kutatások szerint 2025 Top10 szakmája 2010-ben még ismeretlen fogalom volt.

Petróczi Gábor, a kazincbarcikai Szalézi Szent Ferenc Gimnázium igazgatója, köznevelési szakértő, országos tanfelügyelő A vezetői dinamika fejlesztési lehetőségei az iskolavezetésben címmel tartott prezentációt. A köznevelési szakértő kiemelte a kommunikáció szerepét, utalva a mellőzött nonverbális változatokra is.

Thaisz Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány ügyvezető igazgatója, volt oktatáspolitikus  Magánintézmények a köznevelési rendszerben címmel adott elő. Az igazgató az egyházi és magániskolák az államitól való eltérő jogi helyzetét és finanszírozási hátterét vázolta fel.

Vit Olivér, történelem-angol szakos tanár (Katona József Szakgimnázium, XIII. kerület), médiaoktató Az adaptív tanár – módszerek és eszközök az alfa generáció nevelésében címmel tartott bemutatót fejlesztéseikről. A diákok különböző alapokkal, sokféle szocializációs mintával érkeznek a középiskolákba. Vannak, mint náluk is, hátrányos helyzetűek, már a digitalizáció világában nevelkedtek és egy másik generáció képviselői. Adaptívnak kell lenni, különben kudarcra vagyunk ítélve. Nekünk kell, a pedagógusoknak, mert a diákok sok tekintetben nem képesek (nyelvezet, szokások, eltérő szocializáció és a megváltozott makrokörnyezet mind közrejátszik ebben).

Szeretné a konferenciáról készült videofelvételeket megtekinteni? Elolvasná az előadók prezentációs anyagát?

Mindezt megteheti az alábbi oldalon, bejelentkezés után!

2018-05-07 | Unger Zsolt | Módszertár

Szeretnék ilyen híreket kapni >>