Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.
Vissza
Vezetői teendők a tanév végén

 

Csak előrelátó vezetők számára… Az előrelátó, jó időmenedzsmenttel megáldott vezető talán legfontosabb feladata a következő tanév tantárgyfelosztásának korai elkészítése, de minimum előkészítése.

A következő tanév tantárgyfelosztásának előkészítése

Minden esetleges bizonytalanság ellenére – például a következő tanévre beiratkozó tanulók számának változása, az iskolát esetleg elhagyó aktív korú pedagógus távozása – szükséges ez a tervezés. Nagyon nagy hibának tartom, ha a tantárgfelosztás elkészítésére a tanévi beszámolót követően kerül sor, hiszen ekkor néhány napon belül már csak az iskola vezetői tartózkodnak az intézményben, a pedagógusok többsége megkezdi nyári rendes szabadságának letöltését, azaz nincs kivel tervezni, konzultálni, a megoldási változatokat végiggondolni.

A tantárgyfelosztás korai elkészítésének másik oka az, hogy a hatályos jogszabályok előírásai szerint  a tantárgyfelosztást a nevelőtestületnek véleményeznie kell. Ha erre az eljárásra augusztus közepén kerül sor, az csupán formális kötelességteljesítésnek számít, az eljövendő döntéseket érdemben befolyásoló nevelőtestületi véleményt nyilvánvalóan legkésőbb június közepén lehetséges beszerezni.

A tantárgyfelosztás megfelelő időben történő elkészítését azért is kell szorgalmaznunk, hiszen a köznevelési törvény előírja  azt, hogy a fenntartó meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát, illetve meghatározza az intézmény által felhasználható pedagógus-álláshelyek számát. Ez nyilvánvalóan csak úgy lehetséges, ha az intézmény megfelelőképpen előkészíti a következő tanév által ellátandó feladatokat, amelynek talán legfontosabb eszköze a tantárgyfelosztás.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy az intézményben felhasználható tanórák, foglalkozások finanszírozott számát a köznevelési törvény 6. számú melléklete határozza meg, ennek áttekintése, az iskola számára a következő tanévben felhasználható óraszám maximumának kiszámítása, nélkülözhetetlen. Erre mutatunk az alábbi táblázatunkban egy példát, amely ebben a formájában az egyházi fenntartásban működő iskolák, valamint a hat- vagy nyolcévfolyamos gimnáziumi oktatást végző iskolák számára nem ad pontos eredményt, mert ezekben az iskolákban jelentkező többletfeladatokhoz további finanszírozást biztosít a köznevelési törvény.

A tanévben végezett munkát értékelő beszámoló elkészítése


A tanév pedagógiai és egyéb intézményi szakmai tevékenységét átfogóan elemző beszámoló elkészítése minden intézményben kötelező. A beszámolót megtárgyaló, megvitató értekezlet megtartása az utolsó tanítási napot követő 15 napon belül kötelező az intézmények számára.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a tanévben végzett munkáról szóló körültekintő, szakmailag korrekt beszámolónak már régen nem csupán az a szerepe, hogy az intézmény pedagógusai, vezetői és fenntartója értékelhessék a tanévben elvégzett munka színvonalát. A tanfelügyeleti rendszer megindulása óta az intézményi és a vezetői tanfelügyeleti ellenőrző munka egyik leglényegesebb részét képezi az elmúlt két év munkatervének és beszámolójának szakértői áttekintése és értékelése. Szakértőként és iskolaigazgatóként egyaránt úgy gondolom, hogy a tanfelügyeleti rendszerben az informatikai felületre feltöltendő dokumentumok közül szakmailag a leglényegesebbnek a két feltöltött munkatervet és az azt értékelő két beszámolót tarthatjuk. Ezekből a dokumentumokból ugyanis a gyakorló vezető és a gyakorlott szakértő sokkal hatékonyabban át tudja tekinteni az intézményben zajló munkát, mint – mondjuk – az SZMSZ-ből vagy a pedagógiai programból, nem beszélve például az intézmény továbbképzési programjáról vagy az azt megvalósító beiskolázási tervekről.

Vizsgáljuk meg most azt, hogy a tanfelügyelők a két beszámolóra és munkatervre alapozva milyen hatékony szempontok alapján alkothatnak véleményt iskolánkról. Az első nélkülözhetetlen elemzési szempont az adott tanév munkatervének és beszámolójának egymásra épülése. A szakértőnek ilyenkor azt célszerű megvizsgálnia, hogy a beszámoló kitér-e a munkatervben meghatározott leglényegesebb szempontokra. Komoly hiányosságként kell tekintenünk arra, ha a munkaterv által meghatározott kardinális feladatra a beszámoló nem tér ki. Az intézmény vezetőjének a beszámoló elkészítésekor tehát okvetlenül át kell tekintenie az adott tanév munkatervét, és értékelnie kell az abban foglalt lényeges feladatokat. Az ebben a bekezdésben leírtak természetesen teljes mértékben igazak a beszámoló és az azt követő új tanév munkatervének vonatkozásában is. A beszámolóban problematikusnak jelölt területekre az új tanév munkatervének okvetlenül ki kell majd térnie.

A tanévben végzett munka értékelésekor az intézmény vezetőinek sorra kell vennie az adott intézmény szóban forgó tanévben végzett tevékenységi formáinak érdemi értékelését. Természetesen állíthatnánk ide akár több oldalon át közölhető, hosszú szempontrendszert, ezt azonban fölöslegesnek gondolom. A helyes beszámolókészítési gyakorlatnak azon az eljáráson kell alapulnia, hogy a beszámoló összeállítói sorra veszik az iskola vagy az óvoda nevelési szempontból fontos területeit, és azokat szakmailag értékelik. Helyes, ha a beszámoló alapját az iskolai munkaközösségek rövid érdemi beszámolói alapozzák meg, és ezeket a beszámolókat csatoljuk is a dokumentumhoz.

Végezetül tegyünk említést egy meglehetősen gyakori beszámolókészítési hibáról. Nem feltétlenül helyes, sőt, tipikusan lényeges hibákra vezető eljárásnak kell tartanunk, ha az intézmény adott tanévi beszámolója az előző évi beszámolóhoz szigorúan ragaszkodó dokumentum, mintegy annak másolata. Nem találhatunk kivetnivalót abban, ha az éves beszámoló struktúrája követi az előző évi beszámolók jól bevált felépítését, de az adott tanévnek a korábbiaktól eltérő motívumait, eseményeit, az oktatás és a nevelés specifikus adatait minden körülmények között újra kell gondolnia az intézmény vezetőjének.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy az elkészített, a nevelőtestület által megvitatott és kiegészített beszámolót az értekezlet jegyzőkönyvével és az értekezlet jelenléti ívével együtt a fenntartó és az iskolaszék számára megküldjük.

Az intézményi önértékelés során minden évben kötelezően vizsgálandó szempontok

Az intézményi önértékelés szabályait tartalmazó önértékelési kézikönyvek 4.3.3.1 fejezetében rögzítik az intézményi önértékelés szempontrendszerét. Ezek között az előírások között – az intézményvezetők számára még egyáltalán nem közismert, végképp nem elfogadott módon – szerepel az az előírás, hogy az intézményi önértékelés keretében évente kell vizsgálni azoknak az elvárásoknak az intézményi teljesülését, amelyek a fenti fejezet táblázataiban vastag betűvel szedettek.

Tekintettel arra, hogy az intézmény átfogó belső intézményi önértékelése ötévente egy alkalommal történik meg, meg kell találni minden intézményben azt a szervezeti keretet, amelyhez csatolva a fenti éves intézményértékelési teendőket el lehet végezni, azaz a kötelezettségeknek eleget lehet tenni. Ezt a keretet célszerűen biztosíthatja az évet lezáró beszámoló: ebben az esetben célszerűnek látszik, hogy a beszámoló egyik önálló fejezete a szóban forgó kötelező intézményértékelési szempontokat tartalmazza. Szakmailag az is korrekt módszer, ha az éves intézményi önértékelési folyamat végső fázisában, közeledve a tanév lezárásához egy önálló dokumentumban kerül sor a szempontok kötelező értékelésére. Az azonban bizonyos, hogy a kötelező értékelési metódus esetleges elmulasztása az intézményi és a vezetői tanfelügyeleti ellenőrzések alkalmával hiányosságként fog jelentkezni.

A tanévben végzett intézményi önértékelési tevékenység értékelése

Abban az időszakban vagyunk, amikor a pedagógusok intézményi önértékelési folyamatának már minden intézményben meg kellett kezdődnie. Ennek oka az – ahogyan korábbi cikkünkben ezt részletesen olvashatták –, hogy az önértékelésre vonatkozó, módosított határidők 2016-ban történt hatályba lépését követően öt éven belül, azaz a 2020/21-es tanév végéig be kell fejezni minden köznevelési intézmény pedagógusainak, vezetőinek és magának az iskolának az önértékelési folyamatban történő belső ellenőrzését.

Ezért minden iskolában és óvodában szükségszerű a mostani tanév végén számot vetnünk azzal, hogy időarányosan hogyan is állunk az intézményi önértékelési feladatok elvégzésében. Elsőként egy rövid, néhány bekezdésből álló szöveges értékelést célszerű adnunk arról, hogy intézményünkben hogyan haladnak az önértékelési feladatok. Ennek során kitérhetünk azokra a nehézségekre, amelyekkel az önértékelést mozdító vezetők és az önértékelésben dolgozó kollégáink szembe találták magukat: helyes, ha nevelőtestületünk pedagógusai nem csak a sikerekben, de a nehézségekben is osztozhatnak egymással.


Az iskolát elvégző diákok tanulói jogviszonyának megszüntetéséről

Amikor az iskolába járó utolsó évfolyamos tanulók az adott iskolában befejezik tanulmányaikat, az iskolának (többnyire az iskolatitkár közreműködésével) meg kell szüntetnie a szóban forgó tanulók tanulói jogviszonyát. Gyakori probléma azonban annak meghatározása, hogy szabályosan melyik napon kell megszüntetni a végzős tanuló jogviszonyát az általános iskolában, illetve a különböző típusú középiskolákban.

A leggyakrabban előforduló esetekben – követve a jogszabály előírásait – megállapíthatjuk, hogy az általános iskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégző tanuló jogviszonya az általános iskolai bizonyítvány kiállításának napján, azaz a tanítási év utolsó napján szűnik meg. Ez az időpont a 2017/18-as tanévben 2018. június 15. (péntek), ezen a napon lehet megtartani a tanévzáró konferenciát, amelynek napja a bizonyítvány kiállításának napja.

A középiskolákban az utolsó évfolyamot sikeresen elvégző, de az adott iskola szakképzési rendszerében tovább nem tanuló, végzős diákok tanulói jogviszonya az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján szűnik meg. Ezt a napot minden tanévben az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg, 2018-ban ez a nap 2018. június 29-ére esik. A gimnáziumi, valamint a szakgimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók tanulói jogviszonyát (ha az iskola szakképzési évfolyamán nem tanulnak tovább) június 29. napján kell megszüntetni.

Nem jogszerű, ha az intézmény a tanítási év utolsó napját megelőzően szervezi meg a tanulókat lezáró konferenciát, hiszen azt csak a tanítási év lezárását, azaz az utolsó tanítási napot követően lehet megtartani. Ha a tanuló bizonyítványának fizikai értelemben történő kiállítására nem az utolsó tanítási napon kerül sor, a bizonyítvány dátuma abban az esetben is a tanítási év jogszabályban meghatározott utolsó napja kell, hogy legyen.

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga aktuális számában.

2018-05-31 | Petróczi Gábor | Iskolaszervezés

Szeretnék ilyen híreket kapni >>