Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.
Vissza
Nyári munka – szünidős diákok

 

A nyári iskolai szünetben mind a középiskolás, mind a felsőfokú tanulmányokat folytató diákok, hallgatók keresik a munkalehetőséget, hogy keresethez jussanak, illetve szakmai tapasztalatot szerezzenek, esetleg már így megtalálják jövőbeni munkahelyüket. A nyári munkavégzés eltérő módon, különféle szerződés alapján történhet, illetve többféle jogviszony keretében lehet keresőtevékenységet folytatni.

A kiválasztott megoldás a társadalombiztosítási hatások szempontjából is lényeges, mivel a nyári munkával is szerezhetünk társadalombiztosítási jogosultságot.

Szünidei munka szerződés alapján

A leggyakoribb eset talán az, amikor a középiskolás vagy egyetemista diák határozott időre szóló munkaszerződést köt a szünidei munka időtartamára.

A diákok szempontjából az életkornak van jelentősége a munkavállalásnál: tizenöt éves kortól ugyanis lehet szünidei munkát vállalni, nem mindegy azonban munkajogi szempontból, hogy a diák tizennyolc év alatti vagy feletti. A két életkor közötti különbség szerint a diák munkavállaló fiatal munkavállalónak számít, ha még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, és tanulmányaitól függetlenül felnőtt munkavállalónak, ha már elmúlt tizennyolc éves. A munkajogi szabályok fokozottan védik a fiatal munkavállalók egészségét a munkavégzés során jelentkező terhektől, egészségi ártalmaktól.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések között a 114. §-ban szabályozza a fiatal munkavállalókra, azaz a tizennyolc év alatti munkavállalókra vonatkozó különleges szabályokat.
– A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet, és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.
– A fiatal munkavállaló számára
o    legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,
o    négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet,
o    legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.

A napi pihenőidő a két munkanap közötti pihenőidőt jelenti. További különös szabály, hogy a fiatal munkavállaló számára egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be – szemben a felnőtt munkavállalóknál alkalmazható egyenlőtlen beosztási lehetőséggel.

Ugyancsak nem alkalmazhatók velük kapcsolatban a heti pihenőnapok helyetti heti pihenőidő szabályai.

Fontos tudni, hogy a fiatal munkavállalókra vonatkozó különleges szabályok megtartása a munkáltatók számára akkor is kötelező, ha a fiatal munkavállaló kéri annak mellőzését. Így hiába szeretne például túlórázni a tizenhét éves szünidős diák a több fizetés érdekében, ezt a munkáltató nem engedélyezheti részére a rendkívüli munkaidő elrendelését tiltó szabály miatt [Mt. 114. § (1), (2) bekezdés].

A kellő mértékű pihenőidő biztosítása a fejlődésben lévő fiatal szervezet számára ugyanis kiemelkedő fontosságú. Ezért is látunk eltéréseket a pihenőidők vonatkozásában, például míg a felnőttek számára hat óra egybefüggő munka után kell legalább húsz perc pihenőidőt biztosítani, a fiatal munkavállalókat már négy és fél óra munka után megilleti legalább harminc perc pihenőidő.

A több pihenési lehetőség biztosítása érdekében a fiatal munkavállalót évi öt munkanap pótszabadság is megilleti a felnőttekével azonos mértékű évi húsz munkanap alapszabadság mellett. A diákmunkára kötött munkaszerződésnél a munkaviszony időtartamával arányos mértékű szabadság illeti meg a munkavállalót.

Társadalombiztosítási szempontból a diákmunkára kötött munkaszerződéssel a munkavállaló biztosítási jogviszonyba kerül, járulékfizetésével biztosítási időt szerez, amely mind az egészségbiztosítási ellátásoknál, mind a nyugellátásoknál jogosultsági időt jelent számára. A munkaviszony létesítésénél és befejeződésénél a diák munkavállalók részére mindazok az igazolások kiadandók a munkáltató által, amelyek a munkaviszonnyal kapcsolatban megilletik a munkavállalót.

A szerződést és az igazolásokat célszerű megőrizni.

A cikk teljes egészében elolvasható a Közoktatási és Köznevelési Tanácsadó júliusi számában.

2018-06-26 | Molnárné dr. Balogh Márta | Jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>