Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.
Vissza
Az intézményi önértékelési rendszer indulása

 

Az intézményi önértékelési rendszer kialakítására a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: Vr.) 145. § (1) bekezdésében leírtak értelmében kerül sor, amely az alábbiakat tartalmazza:

 

„Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad.”

 

Amint azt a fentiekből láthatjuk, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (amelyet a szakmában röviden tanfelügyeleti rendszerként említünk) – a jogszabály elrendelése alapján – az intézményi önértékelés folyamatára alapoz. Ebből az is következik, hogy az intézményi önértékelés módszereinek, eszköztárának lényegét tekintve meg kell egyeznie a tanfelügyeleti rendszer által használatos eszközrendszerrel. Ezt a Vr. 145. § (2) bekezdése világos formában biztosítja az alábbiak szerint:

 

„Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részét képező intézményi önértékelés területeit, szempontjait, módszereit és eszközrendszerét a hivatal dolgozza ki és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá.”

 

Az intézményi önértékelés a jogszabályok által elrendelt adatgyűjtési és értékelési módszereken alapuló, lényegében országosan egységesnek tekinthető folyamat. Az intézmények önállósága azonban a legkevésbé sem a vizsgálati vagy az értékelési módszerek önálló meghatározásában, hanem inkább csak a munkafolyamatok szervezésében jelentkezik.

Az egységes módszereket garantálják az Oktatási Hivatal által készített, 2015 nyárelőn nyilvánosságra bocsátott Önértékelési kézikönyvek, amelyek a www.oktatas.hu/kiadványok helyen tölthetők le. Az Önértékelési kézikönyvek

− az óvodákra,

− általános iskolákra,

− gimnáziumokra,

− a szakképző intézményekre,

− a kollégiumokra,

− az alapfokú művészetoktatási intézményeke,

− a gyógypedagógiai intézményekre,

− a pedagógiai szakszolgálatokra és

− a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények számára tartalmazzák az intézményi önértékelés folyamatának és eszközrendszerének leírását.

 

Az Önértékelési kézkönyvek alkalmazásának kötelezettségét a Vr. már idézett 145. § (2) bekezdése rendelte el.

 

Az intézményi önértékelés területei és gyakorisága

 

Az intézményi önértékelés (és egyben az országos tanfelügyeleti ellenőrzés) területeit a Vr. 146. § (1) bekezdése határozza meg, amely szerint az önértékelés területei az alábbiak:

− a pedagógus önértékelése,

− az intézményvezető önértékelése,

− az intézmény önértékelése.

 

A Vr. 145. § (2) bekezdésében leírtak szerint minden pedagógus önértékelésére ötéves gyakorisággal kerül sor, míg az intézményvezető önértékelési folyamatának vezetői megbízatásának második és negyedik évében kell megtörténnie. Az intézményi teljes önértékelési folyamat szintén ötéves periódusokban történik. A Vr. 145. § (4) rendelkezései alapján a pedagógusok 2016-ban kezdődő tanfelügyeleti ellenőrzésekor minden olyan pedagógus esetében, aki az ellenőrzési tervben szerepel, rendelkezésre kell állnia az intézményi önértékelés rá vonatkozó személyes eredményeinek.

 

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga aktuális számában.

 

2015-08-13 | Petróczi Gábor | Jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>