Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.
Vissza
Táboroztatások, kirándulások idejére járó díjazás

 

A tanítási időn kívüli programok a pedagógiai tevékenységhez és az iskolai élethez szervesen hozzátartoznak, így a tanulmányi kirándulások, táborok is. Sokszor vitatott és megoldatlan kérdés ugyanakkor a programokat szervező és abban résztvevő pedagógusok díjazása.

Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy amennyiben a pedagógus az intézményvezető tudomásával szervezett, tanítási órán kívüli programokon gyermekek kíséretét, felügyeletét, programok lebonyolítását látja el, az program mind szakmai, mind jogi tekintetben munkavégzésnek minősül. Gondoljunk csak bele, ellenkező esetben mennyiben tartoznának a pedagógusok felelősséggel a szülők által rájuk bízott gyerekért, egyáltalán, milyen minőségben volnának velük?

Elsőként azt kell tisztázni, hogy az adott a pedagógus munkanapjára vagy pl. a nyári szünetben kiadott szabadsága idejére esik.


Amennyiben a pedagógus szabadságának időtartama alatt táboroztat vagy más, iskola által meghirdetett programban vesz részt, véleményem szerint e munkavégzést számára még a pótszabadságból munkavégzésre igénybe vehető évi 15 munkanap terhére sem nem lehet elrendelni.


A 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ép. r.) 30. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a pedagógus évi 25 munkanap pótszabadságából kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenységre lehet igénybe venni. Egy, a pedagógus lakóhelyétől távoli, „ottalvós” táboroztatás amennyiben nincs feltüntetve az intézmény pedagógiai programjában, egyértelműen nem tartozhat az e rendelkezés alapján elrendelhető munkavégzések sorába. Ám akkor is, ha a táboroztatás a pedagógiai program része, aggályos a munkavégzés pótszabadság terhére történő elrendelése, mivel a pedagógus nem tud naponta hazautazni, a tevékenység természetéből adódóan nem biztosított számára pihenőidő, a munkaidő-beosztás lényegesen eltér a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 62. § (5)-(6) bekezdésében foglalt, a pedagógus-munkakörre előírt munkaidőrendtől.
Ugyancsak nem lehet az évi 15 munkanap pótszabadság terhére az iskolában foglalkoztatott pedagógus számára nyári napközis táborban munkavégzést elrendelni, mivel ez a feladat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. §-a alapján a gyermekek napközbeni ellátásának körébe tartozik, amely pedig nem iskolai, hanem – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontja szerint – önkormányzati feladat.
A nyári táboroztatásban résztvevő pedagógus a feladatot megbízási szerződés keretében, a felek megállapodása szerinti megbízási díj fejében láthatja el.

Ha az iskolán kívüli program, tanulmányi kirándulás, erdei iskola, stb. nem a nyári szünetben, hanem a tanítási év során valósul meg, a díjazás tekintetében különbséget kell tenni, hogy az adott iskolán kívüli program a pedagógiai program része-e, vagy azon kívül szervezett.


Amennyiben a pedagógiai programban – óvodában a nevelési programban – nem szereplő kirándulás vagy más egyéb program esetében a munkavégzést az intézményvezető rendeli el, de elegendő az is, ha azt a pedagógus az igazgató tudomásával és beleegyezésével végzi, nem kétséges, hogy a pedagógust díjazás illeti meg.


Ha a munkavégzés a munkaidő-beosztást meghaladó időtartamot vesz igénybe, a többletmunkáért a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) szerinti, rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás szabályait kell alkalmazni. Munkaidő-beosztásnak tekintendő a heti órarend, illetőleg csoportbeosztás. Amennyiben a pedagógiai programban fel nem tüntetett, de az intézmény által szervezett, tanítási időn kívüli program időtartama a pedagógus órarendje szerinti óráit, illetőleg az adott napra elrendelt egyéb, kötött munkaidőbe tartozó feladatellátás (pl. óraközi ügyelet) időtartamát meghaladja, az az Mt. szerinti rendkívüli munkaidőnek minősül. A rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazását az Mt. 139. és 143. §-a szabályozza. Az Mt. 143. § (1) bekezdése kimondja, hogy a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért – az illetményen felül – bérpótlék jár. A bérpótlék számítási alapja teljes napi munkaidő esetén az alapilletmény 174-gyel osztott hányadosa, részmunkaidős foglalkoztatáskor az alapilletmény összegét a 174 óra arányos részével kell elosztani. A bérpótlék mértéke ötven százalék, vagy a pótlék helyett - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár (ám az illetmény ez esetben is megilleti a munkavállalót a rendkívüli munkaidőre). Az Mt. 143. § (4) bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Munkaszüneti napra (ünnepnapokra) elrendelt rendkívüli munkavégzésre ugyanez a díjazás jár. (Megjegyzendő, hogy munkaszüneti napra munkavégzés csak igen szigorú feltételek mellett rendelhető el.)


Ha a tanulmányi kirándulás, vagy más, nem az intézmény falain belül szervezett esemény a pedagógiai program – óvodában a nevelési program – része, az ezzel összefüggő többletmunkáért a pedagógust az Ép.r. 33. §-a szerinti díjazás illeti meg.


A 33. § (1) bekezdése szerint az Mt. 110. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl ügyelet és készenlét rendelhető el
a) a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez a kollégiumban, vagy
b) a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához.
(2) Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat.


Az ügyelet
- munkanapon 14 órától másnap reggel 6 óráig,
- heti pihenőnapon és munkaszüneti napon 0 órától 24 óráig
tart.


A pedagógus 22 órától másnap reggel 6 óráig ún. mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet, reggel 6 órától 22 óráig nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet lát el.
Ettől kollektív szerződés, illetve ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.

A cikk teljes egészében elolvasható a Közoktatási és Köznevelési Tanácsadó augusztusi számában.

2018-07-24 | Nagy Erzsébet | Iskolaszervezés

Szeretnék ilyen híreket kapni >>