Vissza
A középfokú felvételi eljárás

 

A középfokú felvételi eljárás részletes szabályait a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 26–45. §-ai tartalmazzák.

Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába
– általános vagy
– rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel.

A középiskolába való felvétel

Egy szülő arról számolt be, hogy kitűnő tanuló gyermeke félévi osztályzata rajz tantárgyból nagyon gyenge, elképzelhető, hogy elégtelen. A szülő attól tartott, hogy ez befolyásolni fogja a hat évfolyamos gimnáziumba történő felvételét…

Ha a középfokú iskola felvételt hirdet, a felvételi kérelmekről
– az általános iskolai tanulmányi eredmények vagy
– gimnázium, szakgimnázium esetében:
o    az általános iskolai tanulmányi eredmények és
o    a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (központi írásbeli vizsga) eredménye, illetve
– gimnázium, szakgimnázium esetében:
o    a tanulmányi eredmények,
o    a központi írásbeli vizsga és
o    a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet.

Fontos kiemelni, hogy az általános iskolai tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. Ez azt is jelenti, hogy a tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be.

A kiinduló példához visszatérve: a fentiek alapján a szülő aggodalmára azt válaszolhatjuk, hogy a félévi tájékoztatóban megjelenő adatok a szülők tájékoztatását szolgálják, és nincsenek hatással a tanuló további tanulmányaira. Az abban megjelenő elégtelen nem jelent kizárást a középfokú tanulmányok alól, azt a középfokú intézmény a saját felvételi követelményei között értékelheti.

Sajátos szabályok

Amennyiben a középfokú iskola nemzetiségi nevelést-oktatást folytat, a hozzá jelentkező tanulók szövegértési kompetenciáinak a vizsgálatához a központi írásbeli vizsga magyar nyelvi feladatlapjai helyett helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhat.

Ha a középfokú iskola a művészeti vagy testnevelés tanulmányi területen hirdet felvételt, a középfokú felvételinél az általános követelmények mellett további képességek, készségek meglétét is vizsgálhatja.

Sportiskolába az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi és fizikai képességfelmérési vizsgálat követelményeinek.

A szakiskolába a felvétel kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői bizottsági szakvélemény alapján történhet.

A felvételi eljárás költsége

A miniszteri rendelet 28. § (6) bekezdése alapján a felvételi eljárás költségei a szülőre, tanulóra nem háríthatók át.

A központi írásbeli vizsga feladatlapjai

Egy szülő kifogásolta a felvételi feladatsorok összeállítását. Gyermeke nyolc évfolyamos gimnáziumba jelentkezett, de a felvételi feladatsor a panaszos szülő szerint nem a korábbi évek feladatsoraiból megismert és begyakorolt típuspéldákat tartalmazta, továbbá olyan feladatok is voltak, amelyek anyagát még nem tanulta a gyermeke…

A központi írásbeli vizsgához külön-külön feladatlapok készülnek azok részére, akik
– a nyolc évfolyamos gimnáziumba,
– a hat évfolyamos gimnáziumba,
– a középfokú iskola kilencedik évfolyamára jelentkeznek.

A feladatlapokat a vizsgált kompetenciák és az iskolai évfolyamok szerint külön-külön megszervezett bizottságok készítik el. A feladatlap-készítő bizottság elnökből és tagokból áll. A bizottságok elnökét az oktatásért felelős miniszter, tagjait az Oktatási Hivatal kéri fel. A bizottság az elnök irányításával működik. Az elnök a felelős a feladatlapok, javítási-értékelési útmutatók szakszerű elkészítéséért, tartalmi és formai megfelelőségéért.

A példaként hivatkozott ügyben az Oktatási Hivatal azt a tájékoztatást adta, amely szerint a központi írásbeli felvételi feladatsorokat több tízéves gyakorlattal rendelkező, ma is az adott korosztályt tanító pedagógusok állítják össze. A kidolgozáskor figyelemmel vannak a nemzeti alaptantervre, a mindenki számára nyilvános tartalmi leírásokra, valamint arra, hogy az előző évek feladatsorai alkalmasak legyenek a felkészülésre. Az előkészítés során – mindezen szempontok alapján – a feladatsorok többlépcsős szakmai, anyanyelvi és mérésmetodikai lektoráláson esnek át, és csak ezek után kerülhetnek a felvételiző diákok elé. Mindezek következtében a feladatsorok követelményeiket tekintve stabilak, a vizsgázók a felkészülésük során, a korábbi nyilvános feladatlapok megoldásával megismerhetik az azokban szereplő feladattípusokat, a tartalmi és formai követelményeket. A vizsgaeredményekről minden évben részletes elemzéseket készítenek, amelyeket a tételkészítő bizottságok megtárgyalnak, és az azokban foglalt tapasztalatokat beépítik munkájukba.

Amennyiben a gimnázium, szakgimnázium valamely tanulmányi területen felvételi eljárásában a jelentkezők számára egyik vagy mindkét tárgyból előírja a központi írásbeli vizsgát, az adott évfolyamra történő felvételi eljárás során köteles mindkét tárgyból meghirdetni és megszervezni azt.

Fontos kiemelni, hogy – a miniszteri rendelet 33. § (1) bekezdése értelmében – a középfokú felvételi eljárásban csak az Oktatási Hivatal által szervezett központi írásbeli vizsga tartható! A tanuló a központi írásbeli vizsgára való jelentkezését az Oktatási Hivatal által erre a célra kiadott jelentkezési lapon a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig küldheti meg közvetlenül valamely általa választott, központi írásbeli vizsgát szervező intézménybe. Az írásbeli vizsgát szervező intézmény a KIFIR rendszerben a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig rögzíti a vizsgázók jelentkezési adatait. Az Oktatási Hivatal a rögzített adatok alapján állítja össze az intézmények számára az írásbeli vizsga feladatlap-csomagjait.

A központi írásbeli vizsgán elért eredményt minden olyan gimnázium, szakgimnázium köteles elfogadni, amelyik előírta az adott központi írásbeli vizsgán való részvételt, függetlenül attól, hogy a jelentkező melyik iskolában vett részt a vizsgán.

A KIFIR szerepe

A miniszteri rendelet 30. §-a kimondja, hogy a középfokú felvételi eljárást a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében (az úgynevezett KIFIR rendszerben) kell lebonyolítani. Ennek tartalmát az Oktatási Hivatal feladata meghatározni és ellenőrizni.

A KIFIR rendszert a felvételi eljárás meghatározott szakaszaiban
– a felvételt hirdető középfokú iskoláknak,
– a központi írásbeli vizsgát szervező gimnáziumoknak, szakgimnáziumoknak vagy
– az általános iskoláknak kell használniuk.

Fontos: az információs rendszerben rögzített adatok hitelességéért annak az intézménynek az igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult!

Az általános iskola tájékoztatási kötelezettsége

Az általános iskolának október 31-éig kell tájékoztatnia a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat a középfokú iskolai felvételi eljárás rendjéről.

Szintén október 31-éig kell tájékoztatni a hetedik évfolyamra járó tanulók szüleit arról, hogy
– gyermekük iskoláztatásával kapcsolatos kérdésben a szülőknek közösen kell dönteniük, valamint arról, hogy
– ha az iskolaválasztással kapcsolatban a szülők vagy a szülő és a gyermek között vita van, annak eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, és gyermekük felvételi lapjait az általános iskolának a gyámhatósági döntés szerint kell továbbítania.

A tanulmányi területek

Az Oktatási Hivatal szeptember 30-áig honlapján közlemény formájában nyilvánosságra hozza az adott tanévre vonatkozóan a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási formáját. A középfokú iskolának a tanulmányi területek fő jellemzőit és belső kódjait a közlemény alapján kell megállapítania, és október 20-áig rögzítenie a KIFIR rendszerben.

A középfokú iskola felvételi tájékoztatója

Egy szülő gyermeke felvételi kérelmének elutasítása miatt tett panaszt. A választott egyházi iskola felvételi tájékoztatója szerint a tanulmányi eredmény és az írásbeli vizsga eredménye mellett a vallási elkötelezettség is figyelembe vehető a felvételnél. A szülő sérelmezte, hogy három gyermeke is ennek az intézménynek a tanulója, ám a negyedik jó eredményei ellenére sem szerepelt a felvételit követően nyilvánosságra hozott, ideiglenes felvételi rangsorban, de még a várólistán szereplő tanulók közé sem került be. Ezután személyesen is beszéltek az intézményvezetővel, a beszélgetésről jegyzőkönyv készült. Itt hangzott el, hogy a szülők gyermekei nincsenek megkeresztelve, nem is akarnak megkeresztelkedni. A hittanórákon részt vett ugyan a gyermek, de a plébánia tapasztalata szerint folyamatosan kritizálta a szent énekeket, a liturgiát. Mivel az intézmény nem látta a reményt, hogy a jövőben a gyermek keresztény életet tud élni, elutasította a jelentkezését…

A középfokú iskolának felvételi tájékoztatót kell készítenie, és azt a honlapján nyilvánosságra kell hoznia, valamint a KIFIR rendszerében október 20-áig el kell helyeznie.

A felvételi tájékoztató kötelező tartalmi elemei közé tartozik
– a középfokú iskola OM azonosítója, feladatellátási helyenként a meghirdetett tanulmányi területek leírása, az azokat jelölő belső kódok,
– a középfokú iskola felvételi eljárásának rendje,
– a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módja, szabályai, ezen belül különösen a teljesítmények értékelésének módja és figyelembevételének arányai,
– a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályok,
– ha az iskola szóbeli vizsgát vagy képesség-, készségfelmérést szervez, a vizsga vagy a felmérés követelményei, időpontja és helye,
– ha az adott középfokú iskola nem készít fel érettségi vizsgára, az arra vonatkozó tájékoztatás,
– ha a többcélú köznevelési intézmény az általános iskola feladatai mellett a középfokú iskolai feladatok közül legalább egyet ellát, annak szabályai, hogy az iskola tanulója milyen, a pedagógiai programban meghatározott feltételekkel léphet a középfokú iskolai évfolyamokra.

Visszatérve példánkhoz: a köznevelésről szóló törvény 31. § (1) bekezdése kimondja, hogy az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények a törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek, és szervezhetik tevékenységüket. Továbbá arról is rendelkezik, hogy a nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működhet, és ennek megfelelően a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, és ezt felvételi eljárás keretében vizsgálhatja.

A vizsgálat megállapítása szerint az iskola tájékoztatója a felvétel rendjéről tartalmazza a felvételi kérelem elbírálásának feltételeként a vallási elkötelezettséget. A százalékos számítási rendszerben ezt nem értékelik, ám a köznevelésről szóló törvény fenti rendelkezéseinek értelmében akár a tanulmányok vizsgálatának előfeltételeként is szerepelhet. A jegyzőkönyvből kiderült, hogy a vallási elkötelezettséget az iskola nem látta megfelelőnek. A vizsgálat nem találta jogsértőnek, hogy amennyiben egy adott intézményben nagyobb a jelentkezők száma, mint a rendelkezésre álló helyeké, úgy a vallási elkötelezettség vizsgálata után a tanulmányi és felvételi eredmények alapján számított sorrend adja a felvételi sorrendet. Ha azonban a férőhelyeket az intézmény fel tudja tölteni a vallásilag elkötelezett tanulókkal, úgy helyhiány miatt elutasítják azokat a tanulókat, akiknek a tanulmányi eredményük megfelelő ugyan, de a vallási kritériumoknak nem felelnek meg.

A sajátos nevelési igényű tanulót megillető kedvezmények

Egy szülő részéről kérdésként merült fel, hogy a középfokú felvételi eljárás során hogyan kell figyelembe venni gyermeke esetében a szakértői véleményben foglalt matematika értékelés és minősítés alóli mentesítést. Tájékoztatása szerint ugyanis az iskola ragaszkodott a központi matematikai felvételi megírásához, így a szülő álláspontja szerint gyermeke a többi tanulóval szemben hátrányba került, hiszen állapotára tekintettel nem volt esélye értékelhető eredményt elérni…

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga című folyóirat aktuális számában.

2019-01-15 | Dr. Farkas Ildikó | Iskolaszervezés

Szeretnék ilyen híreket kapni >>