Vissza
Készülődés a 2019–2020-as tanévre

 

Vezetői intézkedések előkészítése

Az iskolai év végén már az új tanévre gondolnak az iskolák vezetői. A folyamatos feladatellátás biztosítására számba kell venni a munkatársakat, a következő tanévben kikkel dolgozhatunk együtt, kit kell esetleg pótolni gyermekvárás, tartós betegség vagy nyugdíjba vonulás miatt. A kérdésekre a szükséges vezetői intézkedések előkészítéséhez a kapcsolódó társadalombiztosítási rendelkezések áttekintése adhat segítséget.

Kisgyermekes munkatárs

A gyermeket váró munkatárs előbb-utóbb – még zavartalan várandósság esetén is – abbahagyja a munkát legtöbb esetben már a szülés várható időpontja előtt. A vonatkozó munkajogi szabályok szerint az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal a kikötéssel, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A kismama szülés miatti tartós távolléte tehát már a szülést megelőző négy héttel megkezdődhet.

A szülési szabadság időtartama alatt, ha az erre vonatkozó jogosultsági feltételek (a gyermek születését megelőző két éven belül legalább háromszázhatvanöt nap biztosítási idő megléte) teljesülnek, csecsemőgondozási díjban fog részesülni a kismama. A csecsemőgondozási díj időtartama alatt nem lehet keresőtevékenységet folytatni, ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet. A huszonnégy hét szülési szabadságot követően a gyermek gondozása céljából annak kétéves koráig (ikrek esetében hároméves korig) gyermekgondozási díjat vehet igénybe a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül legalább háromszázhatvanöt nap biztosítási idővel rendelkezik.



A szülők „válthatják is egymást” a gyermekgondozási díj időtartama alatt a gyermek gondozásában, élethelyzetük szerint eldönthetik, hogy melyikük maradjon otthon a gyermekkel.
A gyermekgondozási díj időtartamára a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot kell kérni, amelynek megadása kötelező. A gyermekgondozási díj időtartama alatt, a gyermek közel féléves korától viszont az ellátás igénybevétele mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni, így számolhatunk a gyeden lévő kisgyermekes munkatárs munkába állásával akár rész-, akár teljes munkaidőben, illetve folyamatos, esetleg időleges munkára.

Maga a munkáltató is kerülhet olyan helyzetbe, hogy munkatorlódás, hiányzás miatt egy-egy időszakra helyettesítés válik számára szükségessé, így a gyermekével otthon lévő munkatársát kéri fel erre a feladatra. Új lehetőség, hogy 2019 második félévétől bevezetik a nagyszülői gyermekgondozási díjat, amelyet a még nem nyugdíjas nagyszülők vehetnek majd igénybe unokájuk gondozásához.

Így 2020. január 1-jétől örökbefogadói díjat vehet igénybe a gyermek nevelésbe vétele napjától számított százhatvannyolc napig az örökbefogadó biztosított, ha rendelkezik a meghatározott jogosultsági feltételekkel. Ugyancsak számíthatunk a gyermekgondozást segítő ellátásra a gyermek hároméves koráig, ikrek esetében a tankötelessé válásig távol lévő kolléga munkavégzésére is, mivel ez esetben is korlátlanul végezhető munka az ellátás mellett.

A gyermekgondozási díj időtartamának eltelte után a gyermekgondozást segítő ellátást szintén a szülő, sőt, a gyermek egyéves korától a szülők helyett a nagyszülő is igénybe veheti. A szülő korlátozás nélkül dolgozhat a gyermekgondozást segítő ellátás mellett. A nagyszülő azonban csak a gyermek hároméves korától folytathat keresőtevékenységet az ellátás mellett heti harminc órát meg nem haladó időtartamban, illetve időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

Mivel az oktatási intézményekben nem közömbös, hogy a tanév mely részében tér vissza a munkába a gyermekgondozás miatt távol lévő munkaerő, célszerű erről az időpontról, szándékról a tanévkezdés előtt tájékozódni a tervezhetőség érdekében attól függetlenül, hogy a gyermekgondozás miatt igényelt fizetés nélküli szabadság lejárat előtti megszakítását az érintett munkavállaló (közalkalmazott) harminc nappal előbb köteles bejelenteni. Az is elképzelhető az adott körülmények között, hogy több alkalommal is sor kerül a fizetés nélküli szabadság megszakítására.

Nyugdíjba vonulás a 2019–2020-as tanévben

A pedagóguspályán nem egyszerű kérdés annak megtervezése, hogy a nyugdíj-jogosultságot megszerző kolléga mikor vonuljon nyugdíjba. A kérdés bonyolultságát az adja, hogy tanév közben, különösen félév közben ez nem szerencsés dolog, ha lehet, tanév végére jó időzíteni ezt a változást.

A 2019–2020-as tanév megtervezéséhez nézzük meg, ki tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt ebben a tanévben! Általános tendencia 2010. óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk. Öregségi nyugdíjkorhatár annak a pedagógusnak, aki
– 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
– 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
– 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
– 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
– 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
– 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

Az 1955-ben születettek 2019-ben fogják elérni 64 éves nyugdíjkorhatárukat. A következő évjárat, az 1956-ban születettek öregségi nyugdíj korhatára a 64. életév betöltését követő 183. nap. Ez az időpont majd csak 2020 második felében, illetve 2021. első felében fog bekövetkezni, így a 2019–2020-as tanévet nem érinti. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Öregségi teljes nyugdíjat igényelhetünk a nyugdíjkorhatár betöltésétől legalább húsz év szolgálati idő birtokában. Korábban, 2009. december 31-e után, egészen 2018. július 25-ig az öregségi nyugdíj megállapításának jogosultsági feltétele volt a biztosítással járó jogviszony megszüntetése. Ma már ezt a feltételt nem kell teljesíteni.

Természetesen nem mindenki él ezzel a lehetőséggel, továbbra is sokan kívánnak teljes egészében visszavonulni, pihenni a nyugdíjba vonuláskor. Ennek nincs akadálya, mert a közalkalmazotti jogviszony nyugdíjba vonulás érdekében történő megszüntetése felmentéssel történhet, mivel a vonatkozó jogszabályi előírás szerint a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához szükséges feltételekkel legkésőbb a felmentési idő leteltekor rendelkező közalkalmazott azt kéri.



Már 2012-től, így jelenleg is csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltésétől állapítható meg öregségi nyugdíj, a korábbi korai nyugdíjba vonulási lehetőségek megszűntek. Egyedül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége áll rendelkezésre.

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. A nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít
– a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy
– azzal egy tekintet alá eső jogviszony, valamint
– a terhességi-gyermekágyi segély,
– a gyermekgondozási díj,
– a gyermekgondozást segítő ellátás,
– a gyermeknevelési támogatás és
– az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett az érintett nő.

További kedvezmény 2019-től a gyermekek otthongondozási díjának időtartama, 2020-tól az örökbefogadói díj időtartama is jogosultsági időnek számít a kedvezményes nyugellátáshoz. A jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érni. Ez a követelmény súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj, illetve gyermekek otthongondozási díja esetén legalább harminc év. Ez a jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.

A teljes nyugdíjkorhatár betöltésétől öregségi nyugdíjat igénybevevő közalkalmazott munkatárs esetében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetve a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, azaz betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ekkortól kezdődhet a felmentési idő. Más időpont szükségessége esetén a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése lehet a megoldás.

Szeretne többet tudni a tanév-előkészítő vezetői feladatokról? Érdeklik a 2019-2020-as tanév kihívásai és határidői? Látogasson el tanácsadói napunkra, ahol Petórczi Gábor előadásából többet is megtudhat az Önre váró feladatokról! Konzultációs lehetsőég díjmentesen!

2019-05-03 | Molnárné dr. Balogh Márta | Iskolaszervezés

Szeretnék ilyen híreket kapni >>