Vissza

Mikortól mehet nyugdíjba a közalkalmazott?

 

Kik jogosultak öregségi nyugdíjra?


Az öregségi nyugdíj korhatár 2019-ben
2010. óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.
Öregségi nyugdíjkorhatár
-    aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
-    aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
-    aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
-    aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
-    aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
-    aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

2019-ben az 1955-ben születettek öregségi nyugdíjkorhatár elérése következik be. A következő korosztály, az 1956-ban született személyek  2020. második félévében, illetve 2021. első félévében fogják betölteni nyugdíjkorhatárukat.


Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő


Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Ezt a nyugellátást csak annak célszerű igénybe venni, akinek nincs lehetősége további szolgálati idő szerzésére, mert az öregségi résznyugdíj a rövid, tizenöt és húsz év közötti szolgálati időre tekintettel általában kedvezőtlen összegű.

Amit a legtöbben kérnek: a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése felmentéssel


A közalkalmazotti jogviszonynál – eltérően az Mt. által szabályozott területtől –
a nyugdíjjogosultság, illetve a nyugdíjban részesülés nevesített felmentési ok.


 A Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja szerint a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. Nyugdíjasnak minősül a közalkalmazott, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság). Kötelezően írja elő a Kjt. a felmentést a 30. § (4) bekezdésben arra az esetre, ha a közalkalmazott kéri felmentését a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevétele érdekében. A felmentési idő legalább hatvan nap, a nyolc hónapot azonban nem haladhatja meg. Ebben az intervallumban a felmentési idő hossza a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő hosszától függ. Ez a hatvan napos időtartam öt év közalkalmazotti jogviszony esetén kezd növekedni egy hónappal. A hatvan napos felmentési idő közalkalmazotti jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal nő meg, így éri el a nyolc hónapos maximumot. A felmentési idő legalább felére a munkáltató köteles mentesíteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Annak nincs akadálya, hogy ennél az időszaknál hosszabb, akár a teljes felmentési időre mentesítést adjon a munkáltató a munkavégzés alól, de ez a kedvezmény nem kényszeríthető ki.


A felmentés kezdő időpontja


Nagyon lényeges dolog, hogy a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetében a felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján kívánja meg a Kjt. a nyugdíjasnak minősülést, azaz a nyugdíjkorhatár betöltését. Így ebben az esetben bár a nyugdíjjogosultság már bekövetezett, megtörtént a nyugdíjkorhatár betöltése, és a szükséges szolgálati idő is megszerzésre került, a nyugdíjba vonulás mégis halasztódik egy kicsit, mert az csak a felmentési idő leteltekor következik be.  A felmentési idő pedig általában a maximális hosszúságú ezekben az esetekben, azaz nyolc hónap. Ha a nyugdíjba vonulás bármilyen oknál fogva ennél az időpontnál sürgősebb, közös megegyezés, végső soron a közalkalmazott lemondása jöhet számításba, ez utóbbi esetben azonban a két hónapos lemondási idővel számolnunk kell.


Ha mégis folytatódik a munka


Az öregségi nyugdíj mellett a nyugdíjkorhatár betöltését követően korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni. Közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén azonban az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell. Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja, hogy közalkalmazotti jogviszonya megszűnt. A nyugdíj újbóli folyósításakor az időközbeni emelésekkel, növeléssel növelt összegű ellátás kerül kifizetésre. Ha a volt közalkalmazott nyugdíjba vonulását követően nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem más foglalkoztatási formában, például a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban dolgozik tovább, az általános szabályok vonatkoznak rá, tehát ebben a jogviszonyban a 2019. évi kedvezményes szabályok szerint, azaz járulékfizetés nélkül folytathat keresőtevékenységet. Ha a közalkalmazott a nők negyven év kedvezményes nyugellátását veszi igénybe, és közalkalmazottként dolgozik tovább, nyugdíja szüneteltetése a fentiek szerint történik. Ha egyéb jogviszonyban, például megbízási szerződés keretében tevékenykedik, nyugdíjjárulék alapul szolgáló jövedelmet évente a minimálbér tizennyolcszoros összegéig szerezhet a nyugdíj folyósítása mellett addig az időpontig, amíg el nem éri nyugdíj korhatárát. A nem nyugdíjjárulék alapul szolgáló keresetre, azaz a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban elért munkabérre ez a korlátozás nem vonatkozik.

A cikk teljes egészében elolvasható a Közoktatási és Köznevelési Tanácsadó júliusi számában.

2019-06-18 | Molnárné dr. Balogh Márta | Iskolaszervezés

Szeretnék ilyen híreket kapni >>