Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.
Vissza
CSOK: mi történik, ha a gyermekvállalás nem teljesül?

 

A Családok Otthonteremtési Kedvezményei 2015. július 1. napjával új alapokra kerültek, amelyet köznapi nevén így ismerünk: a CSOK. Az eredeti elképzelést 2016. január 1. napjától egy kedvezőbb támogatási rendszer váltotta, különösen a három gyermeket nevelő, vállaló családok vonatkozásában. Új lakóingatlan építése vagy vásárlása esetén a három vagy több gyermekes családokat kedvezően érintheti a tíz plusz tíz millió forintos támogatás lehetősége, amelyben a hitellehetőség mellett legalább három gyermek esetében tíz millió forint otthonteremtési kedvezmény vehető igénybe. Ez vonatkozik a már meglévő gyermekekre, illetve a jövőben, tehát tíz éven belül megszületendő, vállalt gyermekekre is.

 

A kedvezményeket − az eddigi adatok szerint − inkább a gyermeket még vállaló szülők veszik igénybe, tehát akár egy gyermekkel, vállalva, hogy tíz éven belül még két gyermekük fog születni, illetve akiknek még nincs gyermekük, azok esetében a három gyermek mielőbbi megszületését.

 

A jelenleg is hatályos új ingatlanszerzést szabályozó 16/2016. (II.10.) kormányrendelet, illetve a használt ingatlanok megszerzését szabályozó a 17/2016. (II.10.) kormányrendelet egyszerűsítette, illetve pontosította a támogatások igénybevételének lehetőségét.

 

A jogszabályok számolnak azzal, hogy az igénylőknek saját hibájukon kívül álló okok miatt nem születhet meg a remélt és vállalt gyermek, ezért bizonyos esetekben méltányosságot enged, ugyanis ellenkező esetben kamatos kamattal kell visszafizetni a meg nem született gyermek, gyermekek után járó állami támogatást, illetve a kedvezményes kamatozású hitelt.

 

Tehát ha a vállaltnál kevesebb gyermek születik meg a megadott (vállalt) határidőn belül, akkor a támogatási összeget részben (a megszületett gyermekek számának megfelelően) vissza kell fizetni magas, a jegybanki alapkamat ötszörösével számolt kamattal együtt, amennyiben orvosilag nem igazolja a házaspár, hogy az államilag is finanszírozott társadalombiztosítás által támogatott művi megtermékenyítésre irányuló kezelésben való részvétele többször eredménytelen volt, vagy valamely más egészségügyi okból az anya nem alkalmas gyermekvállalásra.

 

Többen már most aggódnak, hogy önhibájukon kívül nem születhetnek meg a vállalt gyermekeik, ideértve a lombikbébi-program esetleges eredménytelenségét, amely eljárás már önmagában is költséges, így akár a megtakarításaikat is felemésztheti, és akkor még további szankciókra is számíthatnak a jövőben.

 

Ha a fiatal házaspár a támogatási szerződésben meghatározott határidőig nem vagy csak részben teljesíti a gyermekvállalást, akkor az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét − a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó családi otthonteremtési kedvezmény összegével csökkentve, a támogatás folyósításának napjától számított, alapesetben a Ptk. szerinti késedelmi kamattal, a három gyermekes családot megillető családi otthonteremtési kedvezmény esetében a Ptk. szerinti késedelmi kamat ötszörösével növelten, a gyermekvállalási határidő leteltét követő hatvan napon belül − vissza kell fizetni. Ha a gyermek halva születik, a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni.

 

A támogatott személy kérelmére a visszafizetési kötelezettségre − ideértve az esedékes kamatokat is − az új lakás fekvése szerint illetékes járási hivatal hatósági jogkörében eljárva méltányossági eljárás keretében részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény azonnali és egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene.

 

A támogatott személy a visszafizetési kötelezettség

− halasztott teljesítése,

− mérséklése vagy

− elengedése iránt kérelemmel fordulhat a lakáscélú állami támogatással érintett új lakás fekvése szerint illetékes kormányhivatalhoz.

 

A kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva méltányossági eljárás keretében a kérelmező különös méltánylást érdemlő helyzetére tekintettel a fizetési kötelezettség teljesítésre legfeljebb öt évre fizetési halasztást engedélyezhet.

 

Különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősül a kamatfizetési kötelezettség teljesítésének elhalasztása tekintetében különösen, ha a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló támogatási szerződésben vállalt gyermek azért nem születik meg, mert

−a fiatal házaspár egyik tagja elhunyt;

−a gyermek megszületését a házastársak egyikének a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés megkötését követően megváltozott munkaképességű személlyé válása következtében nem vállalták;

−a gyermek a várandósság huszonnegyedik betöltött hetét megelőzően halva születik;

−két vállalt gyermek esetében a vállalt első gyermek, három vállalt gyermek esetében a vállalt első vagy második gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM-rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat B oszlop K), L), M) vagy N) betűjellel és C oszlop 1. számjellel megjelölt fogyatékossággal születik, vagy a gyermekvállalásra rendelkezésre álló határidő alatt fennáll, illetve B oszlopában P) betűjellel megjelölt többszörös és összetett betegséggel születik, továbbá az a gyermekvállalásra rendelkezésre álló határidő alatt fennáll, esetleg a gyermek többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik a B oszlop K), L), M) vagy N) betűjellel és C oszlop 1. számjellel megjelölt fogyatékosság;

−az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM-rendelet [a továbbiakban: 30/1998. (VI. 24.) NM-rendelet] szerinti, az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM-rendelet 4. számú melléklet 13. főcsoportjában megjelölt egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy a fiatal házaspár

  • a kötelező egészségbiztosítás keretében finanszírozott számú, a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM-rendelet [a továbbiakban: 49/1997. (XII. 17.) NM-rendelet] 2. § (1) bekezdés c) pont ca−cf) alpontja szerinti emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) a kötelező egészségbiztosítás keretében vagy azon kívül részt vett, vagy
  • a gyermekvállalását azért nem tudta teljesíteni, mert vele szemben a reprodukciós eljárás megkezdése előtt vagy a reprodukciós eljárás közben a 30/1998. (VI. 24.) NM- rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti kizáró egészségügyi ok merült fel, vagy a 30/1998. (VI. 24.) NM-rendelet 1. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, illetve a férj spermiogrammja alapján a 49/1997. (XII. 17.) NM-rendelet 2. § (1) bekezdés c) pont ca)−cf) alpontja szerinti egyik reprodukciós eljárásra sem alkalmas; továbbá

−a fiatal házaspár számára a gyermekvállalás egészségügyi dokumentációval igazoltan ellenjavallt.

 

Különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősül a családi otthonteremtési kedvezmény összege visszafizetésének elhalasztása tekintetében az, ha a visszafizetési kötelezettség a támogatott személy megélhetését ellehetetlenítené.

 

A fizetési kötelezettség elhalasztása esetén a legfeljebb ötéves időtartam elteltével a támogatott személy kérelemére a kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva méltányossági eljárás keretében a fizetési kötelezettséget részben vagy teljesen elengedheti,ha a támogatott személy életében neki fel nem róható okból nem várható olyan változás, amely a halasztott fizetési kötelezettség teljesítését lehetővé teszi.

 

Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások esetén az ea) és az eb) pontban meghatározott tartalmú igazolást kell benyújtani.

 

Az igazolás kiállítása során az egészségügyi szolgáltató az igazoláson feltünteti a kizáró ok megállapításának első időpontját azzal, hogy az igazoláson a kizáró ok tényén és időpontján kívül egészségügyi adat nem tüntethető fel. Az igazolást a gyermekvállalásra biztosított határidő leteltéig lehet benyújtani.

 

A járási hivatal és a kormányhivatal csak olyan igazolást fogadhat el, amely alapján megállapítható, hogy a családok megelőlegezett otthonteremtési kedvezménye igénybevételére irányuló szerződés megkötésének időpontja megelőzia méltányossági döntést megalapozó ok [ea) vagy eb) pont] megállapításának első időpontját.

A cikk elolvasható az Intézményvezetői Tanácsadó Szociális Intézményeknek szóló lapjában.

2016-06-14 | Dr. Veres Gábor | Jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>