Vissza

Megjelent a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása

Az Országgyűlés 2019. július 12-én szavazta meg a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény legújabb módosítását. Tekintsük át, melyek a legfontosabb változások!

 

Az Országgyűlés 2019. július 12-én szavazta meg a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) legújabb módosítását. Tekintsük át, melyek a legfontosabb változások!

A tanulók védelmének szigorítása

A fentiek alapján a köznevelésről szóló törvény 3. §-a új, a (9a) bekezdéssel egészült ki, amely szerint ha az állami szerv vagy felsőoktatási intézmény által fenntartott iskolában, kollégiumban olyan nevelési-oktatási vagy tájékoztató tevékenység folytatására kerül sor, amely a köznevelési jogszabályok súlyos megsértése révén a tanuló Alaptörvényben foglalt jogainak megsértését eredményezheti – amennyiben a törvény szerinti más jogi eszköz nem vezetett eredményre vagy nem áll rendelkezésre –, az oktatásért felelős miniszter az intézményvezető megbízását vagy ahhoz adott egyetértését mérlegelési jogkörében a tevékenységről való tudomásszerzést követő egy éven belül visszavonhatja.

Az alternatív iskolák működésének szigorítása

Az alternatív kerettanterv használata továbbra is az oktatásért felelős miniszter jóváhagyásához kötött, de szigorodtak az engedélyezés szempontjai. A köznevelésről szóló törvény 9. §-ának új, (9a) bekezdése szerint az ilyen kerettanterv csak bizonyos feltételek együttes fennállása esetén hagyható jóvá.

Az iskolakijelölési szabályok változása

A köznevelésről szóló törvény 21. § (8) bekezdése taxatív módon azokat az okokat sorolja fel, amikor a hatóság törli a köznevelési intézményt a nyilvántartásából. Ez jogi értelemben az intézmény megszűnését jelenti.

Könnyítések a nemzetiségi és a kistelepülésen működő intézményeknek

A köznevelésről szóló törvény 23. § (9) bekezdése az egyházi, a magán és a nemzetiségi önkormányzati fenntartású óvodák, iskolák, kollégiumok működési engedélyezésének alapvető feltételeit határozza meg.

A szociális segítők felügyeleti kötelezettsége

Az ágazati törvény módosítása – a 25. § új (6) bekezdése alapján – egyértelművé teszi, hogy az iskolában, a kollégiumban nyújtott szociális szolgáltatás során eljáró iskolai szociális segítő a tanulóval közvetlenül foglalkozik, az egyéni szociális szolgáltatások megvalósításának ideje alatt a tanuló felügyeletéről maga gondoskodik, azaz ez nem az iskola kötelezettsége.

A BTM tanulók ellátásnak új formája

Az új, 6a. pont alapján fejlesztőpedagógiai ellátás a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló tantárgyi felzárkóztatására és készségfejlesztésére irányuló kötelező foglalkozás.

Újdonság a külföldi nyelvtanulással kapcsolatos adatkezelés szabályozása

A nyelvi környezetben történő nyelvtanulás lehetőségének megteremtéséhez kapcsolódva a módosítás kiegészítette a tanulók köznevelési intézmény által nyilvántartott adatainak körét a külföldi tanulmányúton történt részvétellel kapcsolatos adatokkal [41. § (4) bekezdés], megteremtve ezzel az adatkezelés törvényi felhatalmazását.

A tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos változások

A köznevelésről szóló törvény 45. § módosított (2) bekezdése szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt.

Magántanuló helyett egyéni munkarend

Alapvető változás, hogy 2019. szeptember 1-jétől a tankötelezettség főszabály szerint csak iskolába járással teljesíthető. A magántanulói jogviszony fogalmát a törvény teljes egészéből törölték, azt szigorúbb jogszabályi feltételekkel az egyéni munkarend lehetősége váltotta fel.

A fenntartói mögöttes felelősség bevezetése a magánszférában

Az alapvető jogok biztosa a vizsgálati tapasztalatok alapján jelezte, hogy alapítványi vagy más, nem állami, illetve nem önkormányzati fenntartású iskola nyilvántartásból való törléssel történő jogutód nélküli megszűnése esetén nem biztosított az iskola foglalkoztatottjai munkabér- és egyéb követelései tekintetében a magánfenntartó mögöttes felelőssége.

A jogszabály-változások és a gyakorlati alkalmazás részletes bemutatása, illetve a hatályba lépés dátumai az Iskolaszolga szeptemberi számában olavshatók.



2019-07-22 | Dr. Farkas Ildikó | Jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>