Vissza

A napi és heti munkaidő beosztásának szabályai a köznevelési intézményekben

Azt gondolhatjuk, hogy nincs annál kézenfekvőbb dolog, mint az iskolákban, óvodákban szabályosan meghatározni a napi és a heti munkaidő mértékét. A valóságban azonban egy sokkal összetettebb kérdésről van szó, amelynek alapszabályait, törvényi előírásait nem árt átfutni a tanévhez közeledve.

 

Felmerülő problémák

Azt gondolhatjuk, hogy nincs annál kézenfekvőbb dolog, mint az iskolákban, óvodákban szabályosan meghatározni a napi és a heti munkaidő mértékét. Ha teljes munkaidőben történő foglalkoztatásról beszélünk, akkor a heti teljes munkaidő 40 óra, a napi munkaidő pedig nyolc óra. Vajon minden esetben így van ez? Vagy esetleg rendelkezhet másként is a munkáltató? Lehet egy munkanapon nyolc óránál többet jogszerűen dolgozni? Lehet más napokon kevesebbet? Hogyan kell meghatározni a heti munkaidőn belül a kötött munkaidő mértékét?

Mi a helyzet olyankor, amikor egy pedagógusnak a heti órarend szerinti órabeosztása úgy alakul, hogy az egyik napon – történetesen – nincs órája. Ez különösen gyakran fordul elő a középiskolákban az érettségi előtt álló, végzős évfolyam tanítási óráinak megszűnését követően. Vajon az ilyen esetben négy vagy öt nap a pedagógus heti munkaideje. Mi a helyzet a szakértők esetében, akiket a jogszabály kötelező előírását követve a munkáltató – munkaidőkedvezmény formájában – egy napra mentesít az intézményi munkavégzés alól?

Van-e lehetőség arra, hogy egy munkanapon nyolc óránál többet, egy másik munkanapon pedig nyolc óránál kevesebbet töltsön munkavégzéssel a munkavállaló pedagógus vagy más alkalmazott? De mi a helyzet – mondjuk – az iskolai kirándulásokkal vagy erdei iskolában szükséges munkavégzéssel, amelyhez semmiképp sem elegendő a napi nyolcórás munkaidő?

Vegyük tehát sorra az alapoktól kezdve, és vizsgáljuk meg a napi és a heti munkaidőbeosztás szabályait! Az alábbi cikkünkben – hacsak kifejezetten ettől különböző esetet nem tárgyalunk – mindig olyan munkavállaló vagy közalkalmazott munkaidőbeosztásáról beszélünk, akit teljes munkaidőben foglalkoztat a munkáltató.

A heti és az általános teljes napi munkaidő mértéke

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló (így a közalkalmazott is) heti munkaideje 40 óra, mert a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (1) bekezdése a teljes napi munkaidőt nyolc órában határozza meg (általános teljes napi munkaidő). Mivel az Mt. 97. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani, ezért (teljes heteken) a munkaidő heti 40 óra.

A teljes napi munkaidő a köznevelési intézményekben általában nem növelhető meg, mert a nyolc órától hosszabb munkaidőnek a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján történő meghosszabbításának lehetséges eseteit taglaló Mt. 92. § (2) bekezdése ezt csak készenléti jellegű munkakörökben, illetőleg a munkavállaló, a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója esetében teszi lehetővé.

Egy lehetőség azonban kínálkozik a köznevelési intézményekben is a heti 40 órás, és az általános napi nyolcórás munkaidőtől való eltérésre abban az esetben, ha a munkáltató az Mt. 93–94. §-aiban definiált munkaidőkeretet alkalmaz. Az Mt. 97. § (3) bekezdésének rendelkezése alapján a munkaidő munkaidőkeret alkalmazása esetén egyenlőtlenül osztható be. A munkaidőkeret alkalmazása által kínált lehetőségekről, annak a köznevelési intézményekben hasznosítható előnyeiről cikkünk következő fejezetében értekezünk.

A munkaidőkeret alkalmazása és annak előnyei

A munkaidőkeret alkalmazására a Mt. 93.§ (1) bekezdése ad lehetőséget bármely munkáltató számára, így az az iskolákban, óvodákban is minden további nélkül célszerűen alkalmazható. Bevezetésének ésszerűségéről ebben a fejezetben igyekszünk meggyőzni az olvasót. Először tekintsük át a munka törvénykönyvének a munkaidőkeret alkalmazására vonatkozó, legfontosabb szabályait!

Mt. 93. § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja.
Mt. 94. § (1) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.

Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a napi egyenlően nyolcórás munkaidő alkalmazása helyett dönthet úgy, hogy a munkavállalóinak munkabeosztását egyhetes vagy akár négyhetes munkaidőkeret szerint osztja be. Előbbi esetben heti 40 óra, a második esetben négy hétre vonatkozóan 160 óra a teljes heti, illetve négyheti munkaidő mértéke. Az iskolákban, óvodákban – az órarend és más periodikus elfoglaltságok miatt – az egyhetes munkaidőkeret alkalmazása a legcélszerűbb. Azokban az intézményekben, ahol még A/B-hetes órarend van érvényben, célravezető lehet a kéthetes munkaidőkeret bevezetése. Amint a törvény rendelkezéséből láthatjuk, a munkáltató akár tizenhat hetes munkaidőkeretet is bevezethet, ez a hosszú időtartam azonban a köznevelési intézményekben nem látszik célszerű döntésnek.

Az Mt. 97.§ (3) bekezdése így szól: „A munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén egyenlőtlenül osztható be.” Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató a munkaidőt a napi nyolcórás munkaidőtől eltérően osztja be.

Munkaidőkeret alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy a pedagógusok és más munkavállalók napi munkaidejét a napi nyolcórás munkaidőtől eltérően határozza meg a munkáltató. Ez azt jelenti, hogy – mondjuk pedagógusok esetében – az órarend és az iskolai egyéb elfoglaltságok figyelembe vételével az egyes napokra a munkáltató hétfőtől péntekig naponta az alábbi időtartamban osztja be a heti munkaidőt, például a hét egyes napjain: 7 óra, 8 óra, 5 óra, 11 óra 9 óra, azaz egy hétre összesen 40 óra.

2019-08-02 | Petróczi Gábor | Iskolaszervezés

Szeretnék ilyen híreket kapni >>