Vissza

A Nemzeti alaptanterv 2020. évi módosításából adódó feladatok

Óriási sajtóvisszhangja van az idén szeptemberben bevezetendő, új Nat.-nak. Az alábbiakban egy összehasonlító elemzésnek vetjük alá a nemzeti alaptantervet annak elődjével, a 2012-es Nat.-tal.

 Új Nat.

Többéves kitartó várakozást követően, 2020. január 1-jén a Magyar Közlöny 17. számában megjelent a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló az 5/2020. (I. 31.) kormányrendelet, amelyet a címében foglaltak szerint is a 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet módosításaként vezettek be. A nemzeti alaptantervet tehát továbbra is a 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet tartalmazza, amelyben azonban 2020. szeptember 1. napjától lényeges változások bevezetésére kerül sor. Ezeket tekintjük át a következő cikkben, amelyben a módosított alaptanterv koncepcionális elemeivel, a tanulók maximális heti és napi terhelésének változásával, a tantárgyak és az óraszámok módosulásával kapcsolatos változásaival foglalkozunk, és az ebből adódó szakmai teendőkre koncentrálunk. Cikkemben nem érintem a módosított alaptantervvel kapcsolatban az egyes tantárgyak nevelési koncepciójával és a tartalmával kapcsolatos vitákat, ehelyett a konkrét változásokhoz és az azokból adódó iskolai feladatok végrehajtásához szeretnék segítséget adni.

A módosított Nemzeti alaptantervet 2020. szeptember 1-jén kell bevezetni általában az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban azonban a bevezetés nem a kilencedik évfolyamokon történik, hanem az ötödik, illetve a hetedik évfolyamokon. A továbbiakban a bevezetés tanévenként felmenő rendben történik. A Nemzeti alaptanterv módosításáról rendelkező kormányrendelet 4. §-ának (3) bekezdése meghatározza, hogy az iskoláknak 2020. április 30-ig kell felülvizsgálniuk és szükség szerint módosítaniuk a pedagógiai programjukat, illetve az ennek részét képező helyi tanterveiket. Ehhez nélkülözhetetlen a miniszter által kiadandó módosított kerettantervek megjelenése, amely a területért felelős kormányzati személyek sajtónyilatkozatai alapján „néhány napon belül” várható.

A módosított Nemzeti alaptantervről szóló kormányrendelet annak „Elvi alapvetés” című bevezető szakaszának deklarációja szerint a magyar kulturális és pedagógiai örökség gyökereiből táplálkozik, annak hagyományaira kíván építeni. Ennek érdekében határozza meg azokat a nevelési-oktatási alapelveket, amelyek a nemzeti köznevelési törvénynek megfelelően biztosítják az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot. A Nat. emellett meghatározza az elsajátítandó tanulási tartalmakat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében.

Elvi és módszertani változások a módosított Nemzeti alaptantervben

A módosított Nemzeti alaptanterv „Fejlesztési területek, nevelési célok” című részében az előző alaptantervhez képest nem történt lényeges módosulás, a szövegben az egyetlen változás az állampolgárságra és a demokráciára történő nevelésről szóló alcímben van, ahol a „kritikai gondolkodás” helyett a „mérlegelő gondolkodás” kifejezés került a szövegbe.

Az egységességről és a differenciálásról, valamint a módszertani alapelvekről szóló fejezetben azonban számos lényeges változást találunk, amelyek egy részében kifejezetten korszerű pedagógiai módszerekkel találkozhatunk:
– megjelenik az aktív tanulás, a tanulói kompetenciafejlesztés, az egyénre szabott tanulási lehetőségek biztosítási kötelezettsége,
– megjelenik a tanulói együttműködésen alapuló tanulás, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapnak a differenciált tanulásszervezési eljárások,
– az alaptanterv minden tanévben ajánlja több multidiszciplináris óra megszervezését, azaz olyan foglalkozások szervezését, amelyek megvalósításakor a tanulók egyszerre több tudományterülettel foglalkoznak, a tudnivalók integrálásával ismerkednek meg,
– konkrét új előírás, hogy a módosított pedagógiai programban egyértelműen meg kell határozni és nyilvánossá kell tenni az értékelés minden formájának szempontjait, valamint az ehhez kapcsolódó eljárásokat,
– előremutató folyamatként jelenik meg a teamtanításnak olyan alkalmazása, amely a több tantárgy ismereteit integráló témákat feldolgozó foglalkozásokat közös tanítás keretében valósítja meg, tehát arra is van elvi lehetőség, hogy egy-egy órát több pedagógus egyidejűleg tarthasson,
– nyomatékosan jelenik meg a digitális technológiával támogatott oktatási módszerek rendszeres alkalmazása iránti igény,
– a korábban 10 százalékában deklarált szabad időkeret már csak „szabad időkeret”-ként jelenik meg,
– az óraszámok 80 százalékát a kerettantervben foglaltak megtanítására kell fordítani, de szükség esetén az óraszámok 100 százaléka is felhasználható a törzsanyag elsajátítására,
– a törzsanyag megtanítását követően az órakeret megmaradó 20 százaléka szabadon választott témák feldolgozására használható föl (ha marad erre idő).

Egyelőre megválaszolhatatlan kérdés, hogy vajon az erősen csökkenő heti óraterhelés és a pedagógusok általános leterheltsége mellett lesz-e az iskolákban elegendő energia
– az aktív tanulás fejlesztésére,
– az egyénre szabott tanulási lehetőségek körének bővítésére,
– a tanulói együttműködésen alapuló tanulás hatékony alkalmazására,
– a multidiszciplináris órák szervezésére.

Bízzunk benne, hogy igen!

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga márciusi számában. Az új nemzeti alaptantervvel tavaszi konferenciánkon is foglalkozunk! Részletek rövidesen honlapunkon!

2020-02-20 | Petróczi Gábor | Jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>