Vissza

A koronavírus-járvány munkajogi szemszögből

A közoktatási intézményekben kialakított digitális munkarend számos munkajogi kérdést felvet. Az alábbiakban szakértőnkkel ezeket gyűjtöttük össze a legfrissebb jogszabályokra történő hivatkozással.

 koronavírus, digitális munkarend


Átállás távoktatásra

A koronavírus-járvány és a lakosság egészségének védelme érdekében hozott kormányzati intézkedések a szokásos életvitelt napról napra egyre nagyobb mértékben megváltoztatják, és lényegesen átalakították a munkavégzés kereteit. A Kormány 2020. március 16-ától az iskolákban új munkarendet vezetett be: a tanulók tanítási céllal nem léphetnek az iskolaépületekbe. Az iskoláknak egy hétvége alatt át kellett állniuk a távoktatásra.

A digitális munkarendre történő átállás nemcsak módszertani, hanem munkajogi tekintetben is radikálisan új helyzetet teremtett. Az alábbi írásunkban ezeket tekintjük át az egyes munkakörök és foglalkoztatási módok vonatkozásában.

Mielőtt ebbe belevágnánk, érdemes kitérni a 2020. március 18-a estéjén kihirdetett kormányrendeletre, amely a köznevelési intézményeket érintően az alábbi rendelkezésekkel írja felül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) egyes rendelkezéseit, illetve akár az egész törvényt.

A munka törvénykönyvét érintő változások

A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet 6–7. §-ának szabályai érintik a munkáltatói és munkavállalói jogokat:
6. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) kormányrendelet által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a (2)–(4) bekezdés szerinti eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.
(2) Az Mt.-t a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
– a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja,
– a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,
– a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.
(3) A (2) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.
(4) A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.
7. § Az 1–6. §-ok szerinti rendelkezésekkel kapcsolatos további részletszabályokat a Kormány rendeletekben határozza meg.

Cikkünk elkészítésekor a részletszabályok még nem ismertek.

Röviden összefoglalva: a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt, és azt követően egy hónapig nem kell betartani a munkáltatónak a munkaidő-beosztás szabályait, azaz a munkaidőbeosztást és annak módosítását bármikor lehet közölni, a távmunka és az otthoni munka a munkáltató részéről elrendelhető, de elrendelheti a kötelező hőmérőzést és a tesztelést is. Kollektív szerződéssel ezek a munkáltatói intézkedések nem írhatók felül.

A munka törvénykönyvében foglaltaktól teljes egészében el lehet térni a járványügyi veszélyhelyzet esetén és azt követő egy hónapra, ám erre kizárólag a két fél, a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján van mód. Nagyon fontos, hogy mindem munkavállaló alaposan olvassa át a munkáltató által átnyújtott megállapodás-tervezetet, mert aláírás után a saját jognyilatkozat megtámadása csak megtévesztés vagy fenyegetés esetén lehetséges. Az Mt. 28. § (2) bekezdése szerint nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette, vagy a tévedés kockázatát vállalta. Az Mt. 28. § alábbi rendelkezései szerint a saját jognyilatkozat megtámadható:
(3) A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.
(4) A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére.

Jogvita esetén a bizonyítási kötelezettség a munkavállalót terheli.

Távmunka

Március 16-ától az iskolai oktatás határozatlan ideig szünetel, helyére az úgynevezett digitális munkarend lépett. A koronavírus miatt a köznevelési és szakképzési intézményekben új munkarend bevezetéséről szóló 1102/2020. (III. 14.) kormányhatározat értelmében a köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 7. § a), k) és l) pontjában foglalt intézményeket ide nem értve – valamennyi köznevelési intézmény és szakképző intézmény (a továbbiakban:
iskolák) működési rendjét az alábbiak figyelembevételével határozzák meg:
– 2020. március 16. napjától az iskolákban a nevelés-oktatás tantermen kívüli, digitális munkarendben kerül megszervezésre;
– a digitális munkarend olyan módon kerül meghatározásra, hogy annak keretében
o a tananyag kijelölése, a tanulási folyamat ellenőrzése és támogatása a pedagógusok és a tanulók
o online vagy más, személyes találkozást nem igénylő kapcsolatában történik,
o a tananyag tantermen kívüli, digitális munkarend keretében történő átadása alkalmas legyen a tanuló tanulmányi követelményeinek teljesítésére;
– a b) alpontban foglaltak végrehajtása érdekében sor kerül módszertani ajánlás kiadására;
– 2020. március 16. napjától a szülők igényei alapján, indokolt esetben a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó iskolák esetében a területileg illetékes tankerületi központ, szakképző intézmény esetében a területileg illetékes szakképzési centrum munkanapokon megszervezi a gyermekek, tanulók napközbeni kiscsoportos felügyeletét;
– a tantermen kívüli, digitális munkarend szerinti nevelés-oktatás feladatellátásának megszervezése, illetve ellenőrzése 2020. március 16. napjától a köznevelési, szakképzési intézmény vezetőjének feladataként rögzítésre kerül olyan módon, hogy az iskolában, továbbá tagintézményében
o az intézmény vezetője, illetve a tagintézmény-vezető és helyettesei közül legalább egyiküknek, vagy
o ha az intézményben, tagintézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma, illetve
o a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé az ea) alpontban foglaltak teljesítését, a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítési rendben kijelölt személynek munkanapokon munkaidőben az intézményben, tagintézményben kell tartózkodnia;
2. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy gondoskodjon arról, hogy a versenyszerűen sportolók részére a sporttevékenységükre figyelemmel speciális szolgáltatásokat nyújtó, jóváhagyott kollégiumi nevelési programmal rendelkező intézmény
– a sportfoglalkozásokat, edzéseket legfeljebb tízfős csoportokban tartsa meg,
– a sportkollégiumi elhelyezést és étkeztetést legfeljebb tízfős csoportokban biztosítsa.

A fentiek alapján az alábbi intézményekben kellett megszervezni a digitális munkarendet:
– az általános iskola,
– a gimnázium,
– a szakgimnázium,
– a szakiskola,
– a készségfejlesztő iskola,
– az alapfokú művészeti iskola,
– a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,
– a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
– a kollégium.

A köznevelési intézményekben foglalkoztatott pedagógusok közül az iskolákban dolgozók oktatási feladataikat a távoktatás különböző formáiban látják el. A tanórákat továbbra is a Kréta rendszerben feltüntetett órarend szerint adminisztrálják, de a tananyagátadás a helyi sajátosságoknak megfelelően, a pedagógus és a tanítványai rendelkezésére álló eszközök adta keretek között, igen változatosan történik. A távtanításban résztvevő pedagógust ugyanúgy megilleti eddigi illetménye, beleértve a pótlékokat is, mintha normális munkarendben dolgozna. Mára már többnyire nem kérdőjelezi meg egyetlen intézményvezető és fenntartó sem, hogy valamennyi tantárgy alkalmas arra, hogy a tanulói tevékenységet a pedagógus internetes kapcsolaton keresztül szervezze.

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga áprilisi számában.

 

2020-03-23 | Nagy Erzsébet | Iskolaszervezés

Szeretnék ilyen híreket kapni >>