Vissza

Kérdések és válaszok a koronavírus-járvány alatti érettségiről

A 2020. május 4-ére szervezendő írásbeli érettségi vizsgával kapcsolatos, jellemzően munkavállalói szemszögből feltett kérdések mentén vizsgáljuk meg a kialakult helyzetet.

Mennyiben változnak az idei érettségi szabályai?

A 2020. évi érettségivel kapcsolatos speciális szabályokat a veszélyhelyzet során az érettségi vizsgák 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban történő megszervezéséről szóló, 2020. május 1-jén hatályba lépő 119/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet szabályozza. Eszerint az írásbeli érettségi vizsgákat 2020. május 4. és 2020. május 21. között kell lebonyolítani. Meg kell szervezni a középszintű szóbeli vizsgát azon vizsgatárgy esetében, amely középszinten csak szóbeli vizsgarésszel rendelkezik.
Akik az igazgató vagy a szakértői bizottság szakvéleménye alapján
a) az írásbeli, gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,
b) mentesül az írásbeli vizsgarész alól,
c) mentesül a gyakorlati vizsgarész alól,
d) a Vizsgaszabályzat 45. § (5) bekezdés a) pontja alapján emelt szintű vizsgájával szóbeli típusú nyelvvizsga egyenértékűséget kíván szerezni, vagy
e) a Vizsgaszabályzat 54. § (5) bekezdés a) pontja alapján emelt szintű célnyelvi vizsgájával szóbeli típusú nyelvvizsga egyenértékűséget kíván szerezni,
akkor számára a szóbeli vizsgát meg kell szervezni.


Szóbeli vizsgát az tehet, aki elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot.


Szóbeli vizsga lesz testnevelés tantárgyból, amelynek részletes szabályait ugyancsak a 119/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet írja elő. A vizuális kultúra vizsgatárgyból tett középszintű vizsga esetén a vizsgázó pontszámát az írásbeli vizsgarész alapján, gyakorlati vizsgarész nélkül kell megállapítani. Vizuális kultúra vizsgatárgyból tett középszintű vizsga esetén a vizsgázó pontszámát az írásbeli vizsgarész alapján, gyakorlati vizsgarész nélkül kell megállapítani.
Ugyan az érettségire jelentkező az elfogadott vizsgajelentkezésének törlését vagy megváltoztatását 2020. április 21-éig kérhette, ám a rendelet kimondja, hogy ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg, vagy a Vizsgaszabályzat 2. számú melléklete szerinti projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését törölni kell.


Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelölt akár az érettségi napján is visszaléphet az érettségiben való részvételtől anélkül, hogy javító- vagy pótvizsgára utalnák. A későbbi érettségi vizsga lehetőségéről szóló hírek vannak, ám jogszabály eddig nem jelent meg.


A 119/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a vizsgák időpontjain túl a korábbiaktól eltérően szabályozza többek közt az írásbeli vizsgadolgozatok megtekintésének időpontjait, az észrevételre megszabott határidőt, és az érettségi adminisztrációjának egyes szabályait.


A rendelet előírása szerint helyiségenként az írásbeli vizsgát tevő vizsgázók létszáma nem haladhatja meg a 10 főt, és a másfél méteres távolságtartás szabályát be kell tartani. Az érettségizők számára maszk viselése nem kötelező. Igény esetén maszkot és védőkesztyűt azonban biztosítani kell.

Melyek azok a pedagógusokra vonatkozó szabályok, amelyek nem változtak az idei érettségivel kapcsolatban?
A járványügyi rendelkezéseken túl (távolságtartás és egyéb biztonsági előírások) nem változnak az érettségi lebonyolításával kapcsolatos megbízások és feladatvégzésre kijelölés szabályai.


Vizsgabizottság elnökének megbízása


A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §-a szerint a vizsgabizottság elnökét - az Országos vizsgaelnöki névjegyzékben szereplők közül - a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal bízza meg. A jelentkezés az Oktatási Hivatal e célra létrehozott felületén, a https://dari.oktatas.hu internetes oldalon történik.

Vizsgáztató tanár megbízása


A vizsgáztató tanár javítja az írásbeli érettségi feladatlapokat, valamint a szóbeli érettségi vizsgán ő a kérdező tanár, hacsak az igazgató máshogy nem rendelkezik.
R. 13. § (3) bekezdése kimondja, hogy vizsgáztató tanár az lehet, aki a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: Nkt.) meghatározottak alapján a vizsgatárgyat - a szakmai érettségi vizsgatárgy esetében a szakmai érettségi vizsgatárgy követelményeire vagy annak valamely részére felkészítő tantárgyat - a középiskolában taníthatja. Vizsgáztató tanári feladatra tehát csak olyan tantárgyak esetén bízható meg általános iskolai tanár, amely tantárgyat az Nkt. szerint általános iskolai tanári – alapfokozatú – diplomával is tanítani lehet (ilyen pl. a nyelvtanár, a testnevelő tanár). A vizsgáztató tanárt az igazgató bízza meg.
Az igazgató is lehet vizsgáztató tanár, azonban ebben az esetben a vizsga szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat az igazagató helyettes vagy a szervezeti és működési szabályzat szerint a vezető helyettesítésére megnevezett személy, vagy az igazgató által megbízott személy látja el. Az igazagató vizsgáztató tanári megbízását a fenntartó adja ki.

Jegyző megbízása


A jegyző végzi a vizsgabizottság ügyviteli tevékenységét. A vizsgabizottság jegyzője nemcsak tanár – akár maga a vizsgáztató tanár -, hanem a nevelőtestület bármely tagja, a gazdasági vezető, az iskolatitkár vagy az iskola legalább középfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja is lehet. A jegyzőt az igazgató bízza meg.

Felügyelő tanárok megbízása


A felügyelő tanárt, a vizsgáztató tanárt és a vizsgabizottság jegyzőjét az igazgató bízza meg. Emelt szintű érettségi vizsga esetében az írásbeli vizsga felügyelő tanárait a kormányhivatal bízza meg. A R. 13. § (2) bekezdése szerint nem lehet felügyelő tanár az, aki az adott vizsgatárgy oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik, azaz pl. nem lehet matematika érettségin matematika szakos a felügyelő tanár.

Helyettesek megbízása


A R. 13. § (8) bekezdése az igazgató feladataként írja elő, hogy gondoskodjon arról, hogy megfelelő helyettes álljon készenlétben arra az esetre, ha a felügyelő tanárok, a vizsgáztató tanárok és a vizsgabizottság jegyzője közül bárkit helyettesíteni, pótolni kell. A helyettesek is megbízólevéllel látják el feladataikat, és a vizsga végéig rendelkezésre kell állniuk.

Tantárgyi bizottság

Az emelt szintű érettségi vizsga szóbeli része tantárgyi bizottság előtt zajlik. A tantárgyi bizottság elnökből és két kérdező tanárból áll. A tantárgyi bizottság a vizsgabizottságtól függetlenül működik, tagjai nem lehetnek a vizsgabizottság tagjai. A tantárgyi bizottság elnökét és tagjait a kormányhivatal bízza meg az emelt szintű szóbeli vizsgák előtt legalább két héttel. A tantárgyi bizottság elnöke és tagja az lehet, aki megfelel a vizsgáztató tanárra előírt feltételeknek, azaz olyan képesítéssel rendelkezik, amellyel az Nkt. szerint az adott tantárgyat a középiskolában taníthatja.

Összeférhetetlenségi szabály


A vizsgabizottság és a tantárgyi bizottság tagjai az elnök és a vizsgáztató tanárok. A jegyző nem tagja a vizsgabizottságnak, amennyiben egyben nem lát el egyben vizsgáztató tanári feladatot is. A felügyelő tanár segíti a vizsgabizottság munkáját, de nem tagja a vizsgabizottságnak. A R. (5) bekezdése szerint a vizsgabizottság tagja nem működhet közre a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának, továbbá bejegyzett élettársának vizsgáztatásában. Ettől eltérően a középszintű írásbeli érettségi vizsgán felügyelő tanári feladatok ellátásáról szóló útmutató a fenti összeférhetetlenségi szabályt nemcsak a vizsgabizottság tagjaira, hanem a felügyelő tanárokra is vonatkoztatja.

A megbízás átadása és a megbízás időtartama


A R. 14. § (1) bekezdése szerint a megbízást a vizsgabizottság és a tantárgyi bizottság elnökének, a vizsgáztató tanároknak, a felügyelő tanároknak, a vizsgabizottság jegyzőjének és a helyetteseknek írásban, a tanév rendjében meghatározott első írásbeli vizsganap előtt legalább két héttel meg kell küldeni, illetve át kell adni. Ennek dátuma 2020. április 19. volt, tekintettel arra, hogy erről az idei, járvány idején szervezett érettségi tekintetében a 19/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet eltérően nem rendelkezik. A határidőt követő megbízások ezért véleményem szerint jogilag aggályosak. A megbízás két héttel korábbi dátumának egyébiránt gyakorlati oka is van: az érettségi lebonyolításáról részletes útmutató készül és felkészítéseket is szerveznek a feladatok sokasága miatt és a jogszerű érettségi lebonyolítása érdekében.
A R. 14. § (2) szerint a megbízás az erről szóló okirat átvételének napjától - a vizsga jegyzőjének kivételével - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követően a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő végéig, ha a vizsgabizottság döntése ellen fellebbezést nyújtottak be, a végleges döntésnek megfelelő intézkedés megtételét követő munkanap végéig tart. Ettől eltérően a vizsgabizottság jegyzőjének megbízása csak az érettségi vizsga iratainak irattárba történő elhelyezésének napján, a munkaidő lejártával szűnik meg.

Köteles-e a pedagógus közreműködni az érettségi lebonyolításában?


Az érettségi vizsga lebonyolításával kapcsolatban a kinevezéséhez, egészen pontosan az abban foglalt magasabb vezetői megbízásához kötődően feladata az igazgatónak, illetve amennyiben az igazgató a vizsgáztatásban részt vesz, a helyettesének, vagy az igazgató által megbízott személynek van. Az Nkt. 9. § (1) bekezdése szerint az iskola feladata az érettségi vizsgára történő felkészítés. Az Nkt-ban a pedagógusok kötelezettségei között sincs felsorolva az érettségi vizsgán való közreműködés. A R. 13. § (1) és (7) bekezdése szerinti megbízás alapján az érettségiben való részvételért a R. 60. §-a szerinti díjazás jár. Az érettségi időtartama alatt az abban részt vevő pedagógusokat, illetve más munkakört betöltő jegyzőket a munkakörükbe tartozó munkavégzés alól fel kell menteni.


Kérdés azonban, hogy köteles-e elvállalni a pedagógus az érettségin való részvételt akár vizsgáztatóként, akár felügyelő tanárként, ha erre felkérik. Normális esetben ez a kérdés ritkán merül fel, hiszen természetes igénye is a pedagógusnak, hogy leérettségiztesse tanítványait, illetőleg javítsa írásbeli érettségi dolgozatait. A kérdés a járvány alatt szervezett érettségi esetében azonban óhatatlanul felmerül, különösen idősebb, a COVID-19 fertőzés szempontjából veszélyeztetett korosztályba tartozók, vagy ilyen korú családtagokkal együtt élők, továbbá krónikus betegséggel küzdők részéről.


Nem teljesen egyértelmű e tekintetben a szabályozás. A fentiekből az következne, hogy az igazgatón, illetve az érettségi alatt igazgatói feladatokat ellátó személyen kívül mindenki, mivel munkakörébe nem tartozó feladatot lát el, megbízás alapján, külön díjazás fejében végzi a feladatait az érettségin, azaz a munkavégzés megállapodás alapján történhet. Ráadásul a felügyelő tanár a megbízás keretében nem pusztán a kötött munkaidő terhére máskor is előírható tanulói felügyeletet lát el, hanem részletes útmutató alapján, különös gondosságot igénylő adminisztratív és előkészítő tevékenységet is végez.


Ugyanakkor ellenérvként hozhatók fel a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épr.) 17. § (1) bekezdésének 5. és 21. pontjában foglaltak, valamint, hogy a R. 13. § (2) bekezdése szerint az írásbeli érettségi feladatok javítására és a kérdező tanár feladatra az igazgató a pedagógust kijelöli. Az Épr. 17. § (1) bekezdésének 5. pontja szerinti tanulói felügyeleten túl, a 21. pontban foglaltak, azaz a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása, a nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részére elrendelhető feladat.


Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelés-fejlesztési Főosztálya szakszervezeti megkeresésre 2014. augusztusában írott állásfoglalásában kifejti, hogy „A középiskola által szervezett („házi”) érettségi esetén a pedagógussal az intézmény nem köt külön megbízási szerződést, hanem a feladatokat az intézményvezető megbízása alapján látja el. Számára e napok a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése alapján tanítás nélküli munkanapnak minősülnek, amikor munkavégzési kötelezettségüket az érettségi vizsgán ellátandó feladataikkal teljesítik. Az erre a napra járó illetményük, munkabérük tehát a munkajogi szabályok alapján megilleti őket. Mindez azonban – a fent kifejtettek alapján – független attól, hogy az érettségire vonatkozó rendelet alapján számukra a külön jogcímű díjazást is fizetni kell. Ha az érettségi vizsgát a kormányhivatal szervezi, az iskolának a pedagógus azon történő részvételét ez esetben is biztosítania kell, és a munkatervben a fentiekben idézett jogszabályi rendelkezések alapján e napokat tanítás nélküli munkanapként meg kell terveznie.


Mivel azonban e munkanapokon nem az iskolában, a közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony alapján történik a munkavégzés, e napokon a pedagógust az intézményvezetőnek a munkavégzés alól mentesítenie kell. Azonban ez a 100/1997. Korm. rendelet szerinti díjazásra való jogosultságát szintén nem befolyásolja.”
Eszerint amennyiben a pedagógus abban intézményben végez az igazgató megbízásából vizsgáztató tanári vagy felügyelő tanári feladatokat, azt a jogviszonyának keretein belül, de külön díjazásért látja el, míg ha az érettségiben való részvétel más intézményben zajlik, a pedagógust a munkahelyén a munkavégzés alól mentesíteni kell, de az érettségi elnöki, vizsgáztató- vagy felügyelő tanári feladatokat a munkakörén, tehát közalkalmazotti jogviszonyán vagy munkaviszonyán kívül, megbízási szerződéssel látja el. Az EMMI-állásfoglalás szerint tehát a pedagógus a munkahelyén, az igazgató által történő megbízás esetén kötelezhető érettségiben való részvételre, míg másik intézményben csak saját akaratából vállalhat érettségiztetést, illetőleg felügyeletet. Ebből az is következik, hogy a felügyelő tanári feladat ellátására nem lehet alkalmazni az Mt. 53. §-a szerinti, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást sem, mivel másik intézményben az érettségiztetését nem illetmény vagy munkabér, hanem megbízási szerződés alapján lehet érettségiben való feladatot ellátni.


A feladatra történő kijelölés (elrendelés) azonban csak az Alaptörvény XVII. cikk (3) bekezdése („Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.”), a XX. cikkének („(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.”), továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 51. § (4) bekezdésében foglaltak betartásával történhet. Ez utóbbi rendelkezés előírja, hogy a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Koronavírusjárvány alatt az életkor vagy betegség tekintetében veszélyeztetett csoportba tartozó vagy ilyen hozzátartozóval egy fedél alatt élő, hozzátartozóját rendszeresen gondozó munkatársat az érettségiben való részvételre kötelezni különösen aggályos, és igen nagy felelősséggel jár a beláthatatlan következmények miatt. Éppen ezért járványügyi veszélyhelyzetben nagyon fontos, hogy a feladatellátás önkéntes vállalás alapján történjen, jóllehet az igazgató még ebben az esetben sem mentesül az érettségin való részvétellel összefüggésbe hozható megbetegedés vagy halál esetén az esetleges büntetőjogi és kártérítési felelősség alól, mivel a biztonságos munkafeltételeket neki kell biztosítani.

Jogszerű-e általános iskolai tanárokat, felsőoktatási intézmények hallgatóit felügyelő tanári feladatokra megbízni?
Mivel a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet a felügyelő tanárok esetében nem határozza meg, hogy milyen fokozatú tanári diplomával lehet ellátni a feladatot, nem ütközik jogszabályba, ha az érettségin általános iskolai tanárok kapnak megbízást, ám esetükben különösen fontos, hogy kellő idő álljon rendelkezésre a felkészülésre. A R. 13. § (2) bekezdése rájuk is vonatkozik, azaz nem lehet olyan érettségi vizsgán felügyelő tanár, aki az adott tantárgy oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik. A rendelet szerint felügyelő tanár csak tanári szakképzettséggel rendelkező személy lehet, így tanárképzésben résztvevő hallgató megbízása véleményem szerint jogellenes még akkor is, ha az érettségit szervező intézményben iskolai gyakorlaton vesz részt. Azok, akik az érettségi vizsgát szervező intézménnyel nem állnak közalkalmazotti jogviszonyban, vagy egyházi fenntartású, illetőleg magánintézményben munkaviszonyban, a felügyelő tanári feladatok ellátására másik munkáltatóhoz történő átirányítással sem kötelezhetőek.

Megtagadhatja-e a pedagógus az érettségi előtt vagy alatt a munkavégzést?


Az Mt. 54. §-a szerint, aki az érettségin közalkalmazotti jogviszonya vagy munkaviszonya keretén belül vesz részt, tehát abban az intézményben, ahol egyébként tanít vagy más munkakört lát el (és az érettségin jegyzői feladattal bízták meg), a munkavégzést az Mt. 54. §-a alapján megtagadhatja, sőt adott esetben köteles megtagadni. A megbízási szerződés alapján más intézményben érettségi feladatot ellátók esetében ez a rendelkezés nem alkalmazható, viszont, mivel ők saját döntésük alapján vesznek részt az érettségin, előzetesen mérlegelhetik, hogy elvállalják-e a feladatot. Azonban a Ptk., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:273. §-a alapján is meg kell tagadni az utasítás végrehajtását, ha az mások egészségét veszélyezteti.


Az Mt. 54. §-ánál maradva, amennyiben az érettséginél feladatot ellátó közalkalmazott vagy munkavállaló által végrehajtandó utasítás a környezetét vagy más egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, az utasítás teljesítésének megtagadása kötelező, míg ha a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti - közvetlenül és súlyosan – az utasítás végrehajtása, annak teljesítése megtagadható. (A munkavállaló azonban ekkor is köteles rendelkezésre állni.) Ilyen ok lehet pl. a felügyelő tanári feladatellátás megtagadására a légúti betegségre utaló tüneteket produkáló tanulóval való egy légtérben tartózkodás, de átgondolandó ilyen szempontból az a körülmény is, hogy a tanulók maszk nélkül vizsgázhatnak, és a felügyelő tanárhoz kell vinni feladatlapjukat, ha vizsga közben elhagyják a termet, és a felügyelő tanárnak rá kell vezeti a terem elhagyásának és a visszaérkezésnek időpontját, és a bejegyzést alá kell írni. De egészségügyi kockázatot jelenthet a felügyelő tanárok helyszínek közötti „rotációja” is, amelynek következtében az érettségiző tanulók közül nem maximum tíz tanulóval, hanem ennek többszörösével kell egy légtérbe kerülniük.

Milyen díjazás illeti meg az érettségiztetésben résztvevőket?


A R. 60. §-a feladatkörönként szabályozza az érettségiben való részvétel díjazásának alsó határait.
A vizsgabizottság és a tantárgyi bizottság elnökének, a szaktanárnak, a kérdező tanárnak, a vizsgabizottság jegyzőjének vizsgáztatási díj jár, amely nem lehet kevesebb a vizsgáztatási alapdíj (a továbbiakban: alapdíj) százalékában meghatározott összegnél. Az alapdíj összege a 2014. évi minimálbérnek megfelelő, 101.500 forint.

A vizsgáztatási díj legkisebb mértékét a 60. § (3) bekezdése szabályozza:
megbízás vizsgáztatási díj vizsgabizottság elnöke a részére vizsgabizottságba beosztott összes vizsgázó száma X 1015 Ft továbbá a vizsgabizottság által lebonyolított összes középszintű vizsgatárgyi vizsga száma X 507,5 Ft
középszintű vizsgán javító tanár az általa javított vizsgadolgozatok száma X 2030 Ft
emelt szintű vizsgán javító tanár az általa javított vizsgadolgozatok száma X 3045 Ft
középszintű vizsgán kérdező tanár szóbeli vizsgák száma X 2030 Ft
vizsgabizottság jegyzője a törzslapon feltüntetett valamennyi vizsgázó száma X 2030 Ft
tantárgyi bizottság elnöke 25375 Ft, illetve, ha ezt meghaladja, a tantárgyi bizottságba beosztott összes vizsgázó száma X 3045 Ft
tantárgyi bizottság kérdező tanár 15225 Ft, illetve ha ezt meghaladja, a tantárgyi bizottságba beosztott összes vizsgázó száma X 2030 Ft


Ha a szaktanári és a kérdező tanári feladatokat azonos személy látja el, a vizsgadíj mind a kettő jogcímen megilleti.
Az igazgató és a vizsgabiztos díjazásának összege nem lehet kevesebb
a) 50.750 Ft-nál, ha a vizsgázók száma öt vagy annál kevesebb,
b) 101.500 Ft-nál, ha a vizsgázók száma meghaladja az ötöt, de nem haladja meg a harmincat,
c) 203.000 Ft-nál, ha a vizsgázók száma meghaladja a harmincat, de nem haladja meg a hetvenet,
d) 304.500 Ft-nál, ha a vizsgázók száma meghaladja a hetvenet.
Ha az igazgató az érettségi vizsga szervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásába a helyettesét, illetve más megbízottját is bevonta, a feladatainak ellátásában közreműködők díjazását az érintett vizsgázók számára tekintettel az igazgató állapítja meg.

A vizsgabiztosnak, a felügyelő tanárnak, a helyettesnek, valamint a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság kivételével az igazgatónak díjazás jár. megbízás díjazás
felügyelő tanár (Azokra az órákra állapítható meg, amelyeken legalább harminc percig felügyeletet látott el. Több megkezdett óra idejét össze kell vonni.) Az egy óráért járó összeg nem lehet kevesebb 2030 Ft-nál
helyetteseknek a készenlét napjaira 4060 Ft/nap

A vizsgabizottság elnökének az utazás igazolt költségeire költségtérítés jár, ha tartózkodási helye - ennek hiányában lakóhelye - és a vizsgabizottság működési helye nem egy településen van.


A vizsgabizottság elnökével, valamint az emelt szintű vizsgáztatással kapcsolatos költségeket a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a vizsgabizottság elnökével kapcsolatos költségeket az Oktatási Hivatal, minden egyéb költséget a vizsgabizottságot működtető intézmény köteles fedezni.
A fentiek szerinti díjat, díjazást száz forintra kerekítve kell megállapítani. [R. 60. § (10) bek.]

2020-04-27 | Nagy Erzsébet | Iskolaszervezés

Szeretnék ilyen híreket kapni >>