Vissza

Az idei érettségi vizsga aktualitásai

Az elmúlt hetekben óriási médiaérdeklődés övezte az idei évi érettségi vizsgát. A koronavírus-világjárvány miatt a vizsgaszituáció minden eddigitől eltérő. Az alábbi cikkben a szaktárca vezető jogásza segítségével a speciális szabályokat, előírásokat tekintjük át.

Aktualitások – járványhelyzeti vonatkozások

A Magyar Közlöny 77. számában, 2020. április 16-án jelent meg a veszélyhelyzet során az érettségi vizsgák 2020. május–júniusi vizsgaidőszakban történő megszervezéséről szóló a 119/2020. (IV. 16.) kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet). A jogszabály a járványhelyzetre tekintettel speciális szabályokat határozott meg a 2020. május–júniusi vizsgaidőszakra.

Csak írásbeli érettségi vizsga tehető

Az egyik legfontosabb változás, hogy a jelenlegi vizsgaidőszakban csak írásbeli érettségi vizsgák tehetők le, amelyeket 2020. május 4. és 2020. május 21. között bonyolítanak le.

Az érettségi vizsgatárgyak szóbeli és gyakorlati vizsgarészeit – néhány kivétellel – a 2020. május–júniusi vizsgaidőszakban nem szervezik meg.

A felügyelőtanárok előzetesen elkészített beosztásától, a felügyelőtanárok óránkénti váltása tekintetében el lehet térni. Helyi vezetői intézkedéssel a felügyelőtanárok óránkénti váltásától, a személyi kontaktusok száma csökkentésének érdekében el lehet tekinteni. Ezeket a helyi változtatásokat az érettségi informatikai rendszerében nem kell regisztrálni, csak az írásbeli vizsga jegyzőkönyvében kell egyértelműen rögzíteni.

Szóbeli érettségi vizsga csak kivételes esetekben tehető

Középszintű szóbeli vizsgát csak kivételesen, az alábbi esetekben lehet szervezni:
– minden olyan vizsgatárgy esetében, amely középszinten csak szóbeli vizsgarésszel rendelkezik (célnyelvi civilizáció, bibliaismeret, judaisztika, népművészet, hittan),
– a testnevelés vizsgatárgyból,
– a sajátos nevelési igényű vizsgázók esetében, ha a vizsgázó az igazgató – szakértői bizottság szakvéleményére alapozott – döntése alapján
o az írásbeli, gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, vagy
o mentesül az írásbeli vizsgarész alól, vagy
o mentesül a gyakorlati vizsgarész alól, vagy
o az emelt szintű vizsgájával szóbeli típusú nyelvvizsga egyenértékűséget kíván szerezni, vagy
o az emelt szintű célnyelvi vizsgájával szóbeli típusú nyelvvizsga egyenértékűséget kíván szerezni,
– bármely vizsgatárgyból tett középszintű érettségi esetén, feltéve, ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot.

Fontos: a vizsgázó a szóbeli vizsgarészt egyszer teljesítheti!

A testnevelés vizsgák lebonyolítása

A testnevelés vizsgákon mindkét szinten ebben a vizsgaidőszakban csak a szóbeli vizsgákat szervezik meg, és az ezeken mutatott teljesítményből állapítják meg a vizsgák eredményét. Középszinten a szóbeli vizsga követelményei nem változnak. A lebonyolítási formája abban különbözik a megszokottól, hogy a középszintű szóbeli vizsga a vizsgáztató tanár mellett a vizsgabizottság legalább két tagja jelenlétében, a vizsgaidőszak bármely napján – a vizsgázó érettségi vizsgabeosztásának figyelembevételével – lebonyolítható. Hogy pontosan mikor, arról az igazgató helyben hozza meg a döntést, és tájékoztatja az érintett vizsgázókat. Emelt szinten a testnevelés szóbeli vizsga lebonyolítása az eddig megszokottól eltérő lesz. A vizsgázónak ugyanis az emelt szintű szóbeli vizsgán összesen négy altételből (kettő „A” jelű, kettő „B” jelű) kell szóban vizsgáznia. A vizsgaeredményt a négy felelet együttes eredménye alapján állapítják meg. Ennek megfelelően a felkészülési idő és a feleltetés időtartama is megduplázódik, azaz 60, illetve 40 perc lesz. Az emelt szintű testnevelés szóbeli vizsgákat a szokásos módon a kormányhivatalok szervezik meg, a kormányrendeletben erre kijelölt időszakban (2020. június 4–9.).

A gyakorlati vizsgák

A vizsgaszabályzat szerint az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, és a vizsga befejezését követően, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (például rajz, kottázás, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). Ebből adódóan minden olyan vizsgatárgyból, amelynek gyakorlati vizsgarészére az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a 2020. május–júniusi vizsgaidőszakban is meg kell szervezni a gyakorlati vizsgát. Ez alól kivétel a vizuális kultúra vizsgatárgy középszintű gyakorlati vizsgája, amelyről a kormányrendelet 3. § (6) bekezdése külön rendelkezik.

Tehát az alábbi tárgyak gyakorlati vizsgáit bonyolítják le:
– informatika: mindkét szinten,
– informatikai ismeretek: mindkét szinten,
– mozgóképkultúra és médiaismeret: középszinten,
– távközlési ismeretek: mindkét szinten,
– utazás és turizmus – középszinten,
– vizuális kultúra: csak emelt szinten.

Amely vizsgatárgyaknál a gyakorlati vizsga központi feladatlap megoldását jelenti, ott a vizsgák időpontját a kormányrendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Mozgóképkultúra és médiaismeret esetén a projektmunka beadásának határideje az írásbeli vizsgák kezdete volt, azaz a projektmunkát május 4-ig kellett beadni. Az utazás és turizmus vizsgatárgynak gyakorlati vizsgarésze két részfeladatból áll: a vizsgázónak be kell adnia egy projektmunkát, amelyet még a gyakorlati vizsgarész részeként kell megvédenie. Így ahhoz, hogy a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt teljesíteni tudja, a szóbeli vizsgaidőszakban ennek lehetőségét biztosítani kell.

Előrehozott és szintemelő érettségi vizsga – két kivétellel – nem lesz

A 2020. május–júniusi vizsgaidőszakban előrehozott, valamint érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsgák megszervezésére nem kerül sor, a benyújtott vizsgajelentkezéseket az Oktatási Hivatal törölte. Kivételt jelentenek azok a szintemelő vizsgák, amelyeket
– a középiskola befejező évfolyamán tanulók kívánnak letenni, valamint
– azok, amelyeket olyanok kívánnak letenni, akiknek van már érettségi bizonyítványuk.

Fokozott biztonsági előírások

Az írásbeli és szóbeli vizsgák fokozott biztonsági előírások mellett (későbbi kezdés, távolságtartás, tantermenként maximum 10 fő, kesztyű, maszk, szigorú fertőtlenítés) zajlanak. A csoportosulást mind az intézményben, mind azon kívül kerülni kell.

Mi történik, ha a vizsgázó bármilyen okból – például betegség miatt – nem jelenik meg az érettségi vizsgán?

A speciális szabályok szerint, ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg, vagy a projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító- vagy pótlóvizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését az adott vizsgatárgyból, vizsgatárgyakból törölni kell. Amennyiben a vizsgázó az adott vizsga vizsgadíját megfizette, úgy azt számára visszatérítik.

Lehet-e szóbelin javítani, ha az írásbeli rosszul sikerült?

Bármely vizsgatárgyból tett középszintű érettségi esetén, feltéve, ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a szóbeli vizsgát meg kell szervezni, így az ott szerzett eredménnyel a vizsga még sikeres lehet. Ez esetben a vizsga eredményét a vizsgaszabályzat 41. § (2) bekezdése szerint kell meghatározni. Fontos, hogy ez a szabály nem vonatkozik az emelt szintű vizsgákra!

A mozgóképkultúra és médiaismeret vizsgatárgynak nem létezik szóbeli vizsgarésze, így a fenti rendelkezés erre a vizsgatárgyra nem alkalmazható.

Mi történik abban az esetben, ha a vizsgázó nem jelenik meg a szóbeli vizsgán?

Abban az esetben, ha a vizsgázónak az érettségi vizsgát kizárólag szóbeli vizsgarésszel kell teljesítenie, és a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, a 2020. május–júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint, a javító- vagy pótlóvizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését az érintett vizsgatárgyból/vizsgatárgyakból törölni kell.

Mi történik akkor, ha vizsgázó a középszintű vizsgán elérte a tizenkét százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, és a szóbeli vizsgán nem jelenik meg? Vizsgáját törölni kell?

Ebben az estben a vizsgázó a középszintű érettségi vizsgáján megjelent, ám nem kíván vagy nem tud élni azzal lehetőséggel, hogy a szóbeli vizsga segítségével megkísérelje a legalább elégséges vizsgaeredmény megszerzését. Ebben az estben – attól függően, hogy a vizsgázó neki felróható, vagy fel nem róható okból nem jelent meg a szóbeli vizsgán – javító- vagy pótlóvizsgára kell utasítani. A vizsgázó vizsgája tehát ez esetben nem törölhető.

A vizsgaeredmény

Az érettségi vizsga eredményét a megszervezett vizsgarészeken nyújtott teljesítmény alapján százalékos formában, egész szám meghatározásával kell megállapítani.

Ha a vizsgázó egy korábban megszerzett írásbeli vagy a gyakorlati vizsgaeredménnyel jelentkezett pótlóvizsgára, és kérte annak beszámítását, akkor vizsgaeredményét a korábbi
vizsgaeredménye alapján kell megállapítani.

A vizsgák százalékos eredményét a megszervezett vizsgarészek összeredményéből számítják ki. A százalék kiszámításakor a számítást csak az egész szám meghatározásáig végzik el. Ha egy vizsgatárgyból több vizsgarészt szerveznek (például emelt szintű idegen nyelv), a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő (12) százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészből nem éri el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgájára elégtelen eredményt kap.

Az osztályzat meghatározása most is a százalékos eredmény alapján történik az alábbiak szerint.
– Középszintű vizsga esetében:
o 80–100 százalék elérése esetén jeles (5),
o 60–79 százalék elérése esetén jó (4),
o 40–59 százalék elérése esetén közepes (3),
o 25–39 százalék elérése esetén elégséges (2),
o 0–24 százalék elérése esetén elégtelen (1).
– Emelt szintű vizsga esetében:
o 60–100 százalék elérése esetén jeles (5),
o 47–59 százalék elérése esetén jó (4),
o 33–46 százalék elérése esetén közepes (3),
o 25–32 százalék elérése esetén elégséges (2),
o 0–24 százalék elérése esetén elégtelen (1).

Kiemeljük: a fentiek szerint tett sikeres érettségi vizsgát teljes értékű, sikeres érettségi vizsgának kell tekinteni.

A kapcsolattartás módja

A kapcsolattartás elektronikus kommunikációval történik:
– az érettségi vizsga előkészítése, megszervezése, lebonyolítása,
– az érettségi vizsgára történő jelentkezés,
– a vizsgázók teljesítményének értékelése, valamint
– az érettségi vizsgával összefüggő ügyviteli tevékenység során az elektronikus kommunikáció.

Nyelvvizsga-egyenértékűség

A megfelelő fokú és típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget 2020-ban a szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül meg kell állapítani.

Az ügyviteli tevékenység különös szabályai

A 2020. május– júniusi vizsgaidőszak időrendjét, ezen belül
– az írásbeli vizsgák időpontjait,
– az írásbeli vizsgadolgozatok megtekintésének időpontjait,
– azoknak a szóbeli vizsgáknak az időszakát, amelyeket meg kell szervezni,
– a vizsgadolgozat értékelésére vonatkozó észrevétel benyújtásának határidejét,
– azt a határidőt, ameddig az igazgató a vizsga iratait megküldi a vizsgabizottság elnökének,
– a vizsgaeredmények megállapításának és adminisztrálásának időszakát, valamint
– az érettségi jelentés központi nyilvántartásba történő elküldésének határidejét a kormányrendelet 2. melléklete tartalmazza.

Az írásbeli vizsgadolgozatok megtekintése

A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, a kormányrendeletben meghatározott napokon, azaz 2020. május 28-án vagy 2020. május 29-én, 8–16 óráig megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésről észrevételt tehet. Ha a vizsgázó egy középiskolában nyújtotta be az érettségi jelentkezését, a dolgozatot (közép- és emelt szinten egyaránt) a középiskolában tekintheti meg. Amennyiben a jelentkező egy kormányhivatalban nyújtotta be az érettségi jelentkezését, a dolgozatot (közép- és emelt szinten egyaránt) a vizsgabehívóján megjelölt helyen tekintheti meg.

A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kellett arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékeléséről.

Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket – az igazgató rendelkezése szerint – meg kell téríteni. Ha a vizsgázó nem tud megjelenni a megtekintésen, egy szabályos meghatalmazással az általa meghatalmazott személy is megtekintheti a kijavított dolgozatot. Természetesen a meghatalmazott másolatot is készíthet a dolgozatról. Ha senki nem nézi meg a dolgozatát, a vizsgázót az írásbeli vizsga eredményéről az érettségi vizsgabizottság tájékoztató értekezletén fogják tájékoztatni.

A 2020. május-júniusban az észrevétel benyújtási határideje jogvesztő!

A 2020. május–júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint a kijavított írásbeli vizsgadolgozatokkal kapcsolatos észrevételeket a vizsgázó 2020. június 2-án, 16 óráig adhatja le. A benyújtott észrevételeknek nincs formai követelménye. Észrevétel kizárólag a javítási, értékelési útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetén tehető. Speciális rendelkezés, hogy az észrevétel benyújtási határideje jogvesztő.

Ha a tanuló észrevételt tett írásbeli dolgozatának javításáról, azt az igazgatónak egy másik szaktanárral a javítási, értékelési útmutató alapján felül kell vizsgáltatnia. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt a vizsgadolgozatot elsőként javító szaktanár.

A vizsgálat a dolgozatnak csak arra a részletére terjedhet ki, amelynek javítására a vizsgázó észrevételt tett. Az érintett feladat felüljavítása során az eredetileg megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányba is el lehet térni.

Elektronikus út

Az érettségi vizsga iratai elektronikus úton is megküldhetők a vizsgabizottság elnökének.

A záróértekezlet

A záróértekezletet, valamint az eredményhirdető értekezletet a vizsgaeredmények adminisztrációs feladatainak befejezése után, legkésőbb a vizsgaeredményeknek a központi nyilvántartásba való elküldése napján kell megtartani.

A kollégiumok részvétele az érettségi vizsga lebonyolításában

Az emberi erőforrások minisztere 9/2020. (IV. 22.) EMMI-határozatával lehetővé tette, hogy a kollégiumokat a vizsgázók az érettségi vizsgaidőszak ideje alatt igénybe vegyék azzal, hogy egy szobában legfeljebb egy tanuló helyezhető el. Az a kollégista, aki nem lakott a kollégiumban, de a vizsgák miatt szeretne szállást igényelni, az adott kollégium nyilvános elérhetőségein tud érdeklődni a szabad szobákról és a szállás igénybevételének feltételeiről.

Hol és hogyan juthat hozzá a vizsgázó az érettségi vizsga eredményére vonatkozó hivatalos dokumentumokhoz?

Az érettségi vizsga eredményéről kiállított dokumentumokat az érettségi jelentkezést fogadó intézményben az eredményhirdető értekezleten adják át a vizsgázóknak. Az eredményhirdető értekezlet időpontját és helyszínét az érettségi jelentkezést fogadó intézmény határozza meg. Ha a vizsgázó nem tud elmenni az eredményhirdető értekezletre, és meghatalmazást sem ad senkinek a dokumentumok átvételére vonatkozóan, úgy az érettségi dokumentum átvételéről az érettségi jelentkezését fogadó intézménnyel kell egyeztetnie.

Az érettségi vizsgával kapcsolatos miniszteri jogkörök

A vizsgaszabályzat 58. §-a az érettségi vizsgával kapcsolatosan az oktatásért felelős miniszternek többirányú intézkedési lehetőséget biztosít.

Rendkívüli intézkedés

Az Nkt. 78. § (1) bekezdése alapján az oktatásért felelős miniszter rendkívüli intézkedést hozhat az érettségi vizsga megszervezésével, megtartásával összefüggésben, ha az intézkedés megtétele nélkül országos szinten veszélybe kerül az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása.

Az érettségi vizsga megszervezése jogának megvonása, az érettségi vizsga eredményének megsemmisítése, a bizonyítvány érvénytelenítése

Az Nkt. 78. § (10) bekezdése alapján az oktatásért felelős miniszter
– megvonhatja az iskolától az érettségi vizsga, a szakmai vizsga megszervezésének, lebonyolításának jogát,
– megsemmisítheti az érettségi vizsga, a szakmai vizsga eredményét, valamint
– a kiállított bizonyítványt érvénytelenné nyilváníthatja, ha bebizonyosodik, hogy
o a vizsgát jogellenesen szervezték meg, bonyolították le,
o a bizonyítványt jogellenesen állították ki, továbbá,
o ha az iskola nem rendelkezik a vizsga biztonságos megszervezéséhez szükséges feltételekkel.

A miniszter fentebbi döntéseit az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben szabályozott eljárás keretében hozhatja meg.

A vizsgaszabályzat szerint a miniszter – hivatalból vagy az Oktatási Hivatal megkeresésére indított eljárásban – akkor vonhatja meg a középiskolától az érettségi vizsga megszervezésének jogát, ha a vizsgáztatás tárgyilagos, szakszerű megszervezésének, lebonyolításának nincsenek meg az előfeltételei, és nem is teremthetők meg. Fontos, hogy a miniszteri határozatban meg kell jelölni azt a középiskolát, amelyben az érintettek érettségi vizsgát tehetnek. A vizsgáztatási jog megvonása legfeljebb két tanítási évre szólhat, de újabb határozattal több alkalommal is megismételhető.

A miniszter az érettségi vizsga eredményét megsemmisíti, és a kiállított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot érvénytelennek nyilvánítja, ha bebizonyosodik, hogy a bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot jogellenesen szerezték meg. A miniszter a végleges határozat megküldésével intézkedik a megsemmisítés és érvénytelenné nyilvánítás tényének az érettségi vizsga törzslapjára történő rávezetéséről.

A határozat véglegessé válása után az érvénytelenné nyilvánított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot be kell vonni, és az érvénytelenné nyilvánító határozatot az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos honlapján – indokolás nélkül – közzé kell tenni.

Fotó: MTI.

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga című folyóirat júniusi számában.

2020-05-12 | dr. Farkas Ildikó | Jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>