Vissza

Járvány alatt gyakran felmerülő, munkajogi kérdések

A tegnap az EMMI által kiadott intézkedési terv munkajogi vonatkozásairól és a vonatkozó jogszabályok összevetéséről tanügyi szakértőnk ír.

koronavírus, intézkedési terv

Más, mint az első

A koronavírus-járvány második szakasza merőben különbözik a március 16-ától bevezetett, első járványügyi veszélyhelyzettől. Jelenleg nincsenek hatályban átmeneti jogszabályok, nincs általános intézménybezárás, annak ellenére, hogy a fertőzések száma jóval meghaladja a veszélyhelyzetben nyilvánosságra hozott legmagasabb értékeket. Ugyan a nevelési-, illetve tanítási év a hagyományos keretek között, intézményekben kezdődött meg, de már látható, hogy mégis meglehetősen speciális lesz – minden tekintetben. Az oktatásért felelős minisztériumok közül kettő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyaránt kiadott – egymástól részben eltérő tartalmú – járványügyi intézkedési tervet, illetőleg ajánlást, amely alapján az intézmények döntöttek a helyi járványügyi protokolljukról azzal a céllal, hogy a helyi eszközök, lehetőségek számbavételével igyekezzenek az egészséges és biztonságos munkafeltételekről gondoskodni. A munkavállalók, közalkalmazottak részéről azonban joggal merülnek fel olyan kérdések, amelyek mind a meglehetősen megnövekedett intézményi munkateher, mind pedig az esetlegesen elrendelt otthoni munkavégzés, a karantén elrendelése, vagy a koronavírus-fertőzés miatti keresőképtelenség kapcsán adódnak. Írásunkban a leggyakoribbakat vesszük sorra.

Kötelezhető-e a pedagógus takarításra?

Elő lehet-e írni pedagógusnak, a nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottnak fertőtlenítő-takarító munkát, illetve foglalkoztatható-e más munkakörben vagy munkahelyen?

A járványhelyzetben szükséges óvintézkedésekben mindenkinek ki kell venni a részét, ám ez nem jelenti azt, hogy a pedagógus számára a munkaköre ellátása mellett a protokollban fertőtlenítő-, takarítómunkát is elő lehetne írni, mivel ezek a feladatok nem tartoznak a munkaköri feladatai közé. A pedagógus természetesen ilyen feladatot önszántából is elláthat, de a pedagógusnak a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 62. §-a szerinti feladatok tartoznak a munkaköri feladatai közé. A munkáltató kétségtelenül élhet – legfeljebb évi 44 munkanapra – az Mt. 53. §-a szerinti átirányítás lehetőségével. Ekkor a munkáltató jogosult a teljes heti munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót átmenetileg, naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapra vagy 352 órára – részmunkaidőben, vagy ha a munkaszerződés (kinevezés) évközben jött létre, ennek időarányos részében – a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni, amelynek várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.

Az Mt. 53. § (3) bekezdése szerint:
(3) A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára
– a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
– gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint
– hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha
– a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.

Járványügyi veszélyhelyzet helyett egészségügyi válsághelyzet

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. § (1b) bekezdése a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján 2020. június 17-én hatályba lépett 283/2020. (VI. 17.) kormányrendelet, amelyben a Kormány 2020. december 18-áig egészségügyi válsághelyzet elrendelésével járványügyi készültséget vezetett be. A járványügyi készültség fenntartásának szükségességét a Kormány háromhavonta felülvizsgálja. Az egészségügyi válsághelyzetben az Eütv. 2020. június 18-ai hatállyal beiktatott 232/D. §-ában a Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy számos kérdést rendeletben szabályozzon, így például az egészségügyi intézményeken kívül a köznevelési, szakképző, felsőoktatási, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és közművelődési intézmény látogatását is, továbbá azt, hogy a Kormány rendeletben köznevelésre, felsőoktatásra, szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó rendelkezéseket állapítson meg. Kormányrendeletek még nem jelentek meg, viszont az illetékes minisztériumok intézkedési tervet adtak ki a járványügyi készenlét idején alkalmazandó eljárásrendről. Az emberi erőforrások minisztere intézkedési tervének 2020. szeptember 7-én kiadott, második verziójában – többek között – rendelkezik arról is, hogy ki és milyen eljárásrendben jogosult elrendelni más munkarendet.

Ki rendelhet el digitális munkarendet? Az igazgatónak jogában áll-e digitális tanrendet bevezetni?

Az Eütv. 2020. június 18-ai hatállyal beiktatott 232/D. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány által 2020. szeptember 7-ei keltezésű, módosított intézkedési terv szerint intézményi szinten nem lehet sem rendkívüli szünetről, sem digitális tanrendről dönteni, az elsőről az Oktatási Hivatal, a másodikról az Operatív Törzs dönt. Az Emberi Erőforrások Minisztere által kiadott intézkedési terv második verziója szerint „Az adatok alapján az EMMI és az NNK (Nemzeti Népegészségügyi Központ) közösen megvizsgálja, hogy szükséges-e elrendelni az intézményben más munkarendet. Az intézményben a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről az Operatív Törzs dönt.” Az intézményvezető digitális munkarend bevezetésére a jelenleg hatályos rendelkezések alapján akkor sem jogosult, ha fertőzés gyanúja merült fel, mivel a kötelező tesztelés nem része a protokollnak, ezáltal fertőzésre vagy fertőzésveszélyre hivatkozva nem hozhat olyan azonnali intézkedést, amelynek célja az intézménybe járók távoltartása és izolálása.

Hatósági házi karantén és digitális munkarend

Még 2020. június 18-ai hatálybalépéssel került az Eütv.-be a 67/A. §-ában szabályozott, úgynevezett hatósági házi karantén fogalma. Hatósági házi karantént a járványügyi hatóság
– meghatározott országokból történő beutazás esetén vagy
– fertőzés vagy megbetegedés esetén írhat elő.

Ekkor a járványügyi intézkedés alá vont személy a számára meghatározott lakást, ahhoz tartozó bekerített helyet vagy egyéb, egészségügyi intézménynek nem minősülő helyet a határozatban meghatározott ideig nem hagyhatja el. A hatóság az erről szóló döntést határozatban elektronikus levél formájában, de akár telefonon is közölheti (ezt követően a határozatot írásos formában is megküldi az érintettnek). Külföldről történő beutazás esetén a hatósági házi karanténra vonatkozó döntést rendőr vagy erre kijelölt egészségügyi dolgozó is közölheti. Amennyiben valamilyen okból az intézkedés alá vont személy a karantént el kívánja hagyni, erre a járványügyi hatóságnak írt levele alapján engedélyt kaphat, egészen pontosan az illetékes járási járványügyi hatóság felmentést adhat, illetve egyedi magatartási szabályt állapíthat meg. A hatósági házi karantén szabályainak betartását a rendőrség ellenőrzi, illetve az érintett nagykorú személy mozgását szoftver (okostelefonra telepíthető applikáció) segítségével követheti.

A hatósági házi karantén időtartama alatt az intézkedés alá vont személy – amennyiben nem tud otthonról munkát végezni – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. § g) pontja szerint keresőképtelennek minősül, ezért a táppénzalap hatvan százalékának megfelelő táppénz illeti meg. Az otthoni munkavégzés pedagógus esetében azért problémás, mert kettős kifizetéssel járna, mivel, ha nem rendelnek el digitális munkarendet vagy rendkívüli tanítási szünetet, a tanulók intézményi oktatásáról és felügyeletéről az intézményben kell gondoskodni.

A COVID-19 betegséggel összefüggő járványügyi megfigyelés esetén alkalmazandó egyes szabályokról szóló 409/2020. (VIII. 30.) kormányrendelet 2. § (2) bekezdése szerint a járványügyi hatóság a hatósági házi karantént megszünteti, ha a kontaktszemély a járványügyi megfigyelés időtartama alatt, 5 napon belül, legalább 48 órás időkülönbséggel, két alkalommal elvégzett, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálat – SARS-CoV-2 PCR teszt – eredményét tartalmazó okirattal igazolja, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus a szervezetében a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható. Az első vizsgálatot attól a naptól számított negyedik napon lehet megkezdeni, amikor a kontaktszemély a COVID-19 betegségben szenvedő személlyel érintkezett. Jelenleg a koronavírus-fertőzés tüneteit mutató betegeket tesztelik kötelezően, a többi személyt, aki koronavírussal fertőzött esetében kontaktkutatás során a hatóság látókörébe került, vagy maga jelentkezett a járási járványügy hatóságnál, illetve a háziorvosnál, jellemzően nem tesztelik, csak hatósági házi karantént rendelnek el számára. A Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján (https://www.nnk.gov.hu/index.php/mintavetel-celjabol-felkeresheto-intezmenyek) tüntették fel azokat az intézményeket, amelyek – térítési díj ellenében – olyan teszteredményt bocsátanak ki, amelyet a járványügyi hatóság elfogad. A két érvényes PCR-teszt ára együttesen jelenleg meghaladja a 60 ezer forintot. Könnyű belátni a covid-fertőzöttekkel kontaktusba került, gyermekintézménybe járó személyek automatikus tesztelésének szükségességét, mivel a tünetmentesek is terjesztőkké válhatnak, és ha nem derül ki, hogy valaki fertőzött, a járvány terjedésének semmi sem vet gátat olyan intézményekben – és zömében ilyenek a nevelési-oktatási intézmények –, amelyekben nem lehet gondoskodni a biztonságos távolságtartásról, és – főképpen a kisgyerekek esetében – a maszkviselésről.

Amennyiben a tanuló kerül karanténba, az számára igazolt mulasztásnak minősül. A járványügyi intézkedési terv szerint javasolt a helyi protokollban dönteni arról, hogy a járvány alatt a betegségük vagy más körülmények miatt veszélyeztetett tanulók mulasztását az iskola igazgatója igazolja. A karanténban lévő tanuló részt vehet digitális oktatásban, ez esetben igazolt mulasztásról sincs szó, ám digitális munkarendet jelenleg az igazgató nem jogosult elrendelni. A pedagógusok munkaidő-beosztása tekintetében sem könnyű megoldás az intézményi és digitális oktatás egyidejű megszervezése, és aligha oldható meg jelentős többletmunka nélkül.

A hatósági házi karanténban lévő pedagógus táppénzen van, így a karantén időtartama alatt –ahogy egyébként táppénz vagy betegszabadság ideje alatt – munkavégzésre nem kötelezhető.

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga októberi számában.

 

2020-09-09 | Nagy Erzsébet | Iskolaszervezés

Szeretnék ilyen híreket kapni >>