Iskolaszolga, 2026. április

Aktuális
Dr. Farkas Ildikó
Tudnivalók a kötelező felvételt biztosító iskoláról

A kötelező felvételt biztosító iskola jogintézménye

A kötelező felvételt biztosító iskola jogintézménye a tankötelezettség – mint az Alaptörvényben rögzített állampolgári kötelezettség – teljesítésére szolgál. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 50. § (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik (úgynevezett kötelező felvételt biztosító iskola).

Tekintettel arra, hogy a tankötelezettség jelenleg a tanuló tizenhatodik életévéig tart, ebből a meghatározásból adódóan csak az általános iskola vonatkozásában beszélhetünk kötelező felvételt biztosító iskoláról, középiskola esetében nem.

A felvételi körzet meghatározása

Az általános iskola felvételi körzete az a földrajzilag jól körülhatárolható terület, amelyben az életvitelszerűen lakó, tanköteles tanulókat az iskola felvenni, átvenni köteles.

A felvételi körzetet a tankerület határozza meg

A köznevelésről szóló törvény 50. § (8)–(10) bekezdései szabályozzák a felvételi körzet meghatározásának eljárását. A törvény szerint az általános iskolák felvételi körzetét a területileg illetékes tankerületi központ határozza meg és teszi közzé.

Kötelező az érintettek véleményének beszerzése

A felvételi körzetek megállapításához a területileg illetékes tankerületi központnak be kell szereznie az érdekelt települési önkormányzatok véleményét.

Garanciális jellegű rendelkezés, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatását több vármegyére, országrészre kiterjedően ellátó iskola működési, felvételi körzetének meghatározása előtt az intézmény székhelye szerint illetékes tankerületi központnak be kell szereznie az érdekelt tankerületi központok véleményét.

Szintén garanciális előírás, hogy a nemzetiségi általános iskola esetében a működési, felvételi körzet meghatározása előtt be kell szerezni az érdekelt települési nemzetiségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Több településre kiterjedő működési, felvételi körzet esetén valamennyi érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértését be kell szerezni, érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában a területileg illetékes, érintett területi nemzetiségi önkormányzat véleményét kell kikérni.

Határidők

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 22. § (1a)–(1b) bekezdései alapján a felvételi körzetek megállapításához az illetékes tankerületi központ minden év október 15-éig beszerzi az illetékességi területén található települési önkormányzatok véleményét, amely tartalmazza a település jegyzőjének nyilvántartásában szereplő, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, hátrányos helyzetű, általános iskolába járó tanulók létszámát intézményi és tagintézményi bontásban.

Az illetékes tankerületi központ december 1-jéig tájékoztatja
– a települési önkormányzatokat,
– az illetékességi területén működő általános iskolákat,
– az egyházi és a magánintézmények fenntartóit, valamint
– a nemzetiségi önkormányzatot
a kijelölt körzetek tervezetéről.

A települési önkormányzat, az egyházi és a magániskolák fenntartója a véleményéről, a nemzetiségi önkormányzat az egyetértéséről vagy a körzethatár módosítását kezdeményező javaslatáról február 15-éig tájékoztatja az illetékes tankerületi központot.

A tankerületi központnak a beszerzett vélemény és egyetértés figyelembevételével kijelölt körzetekről február utolsó napjáig kell tájékoztatnia
– a települési önkormányzatokat,
– az illetékességi területén működő általános iskolákat,
– az egyházi és magánintézmények fenntartóit, valamint
– a nemzetiségi önkormányzatot.

Egyetértés hiányában vagy körzethatár-módosítást kezdeményező javaslattétel esetén a tankerületi központ az egyeztetést követően jelöli ki a felvételi körzeteket február utolsó napjáig.

Felvételi körzet az egyházi és magániskolák esetében

Kiemeljük, hogy a felvételi körzet kötelező jelleggel az állami fenntartású általános iskola vonatkozásában értelmezhető. Az egyházi és magániskolák esetében ennek meghatározására akkor kerül sor, ha azok köznevelési szerződés, illetve egyoldalú nyilatkozat alapján részt vesznek az állami köznevelési feladatok ellátásában. A köznevelésről szóló törvény 33. § (1) bekezdése alapján, ha az egyházi vagy a magániskola fenntartója a köznevelésért felelős miniszterrel kötött köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján működési támogatásra válik jogosulttá, a fenntartásában működő általános iskolának részt kell vennie a kötelező felvételt biztosító iskola feladatainak ellátásában. Ennek során felvételi körzetnek kell tekinteni azt a települést, fővárosban azt a kerületet, amelyben az általános iskola székhelye, telephelye található.

Az egyházi vagy a magániskola fenntartója a kormányhivatallal közösen – az Oktatási Hivatal és a területileg illetékes tankerületi központ véleményének kikérésével – meghatározza azt a tanulói létszámot, amelynek felvételét az általános iskola nem tagadhatja meg. Ez a létszám nem lehet kevesebb, mint az általános iskola alapító okiratában – az adott feladatellátási helyre – meghatározott, felvehető maximális tanulói létszám huszonöt százaléka.

Ha a településen csak egy általános iskola működik, akkor köteles felvenni a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, tanköteles tanulókat, feltéve, hogy fenntartója egyoldalú nyilatkozatot tett vagy köznevelési szerződést kötött.

A hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya

Ha a településen több általános iskola működik, az egyes általános iskolai körzetet úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya a nevelési-oktatási intézményekben.

A miniszteri rendelet 24. § (2) bekezdése meghatározza a hátrányos helyzetű tanulóknak a felvételi körzetnél figyelembe veendő arányszámát (hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya). A rendelet szerint, ha a településen, a kerületben több általános iskola vagy tagintézmény, feladatellátási hely működik, a hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint az általános iskolába járó hátrányos helyzetű gyermekeknek a település, kerület egészére kiszámított aránya.

A hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli arányát oly módon kell meghatározni, hogy az adott településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, összes általános iskolába járó, hátrányos helyzetű gyermekek létszámát el kell osztani a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, összes általános iskolába járó gyermek létszámával.

A hátrányos helyzetű tanulók felvételi körzeten belüli arányának meghatározásához az egyes felvételi körzetekben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, összes hátrányos helyzetű tanulónak a létszámát el kell osztani a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes tanuló létszámával.

Kijelölési korlátok

Fontos garanciális rendelkezés, hogy amennyiben a településen több általános iskola vagy tagintézmény, feladatellátási hely működik, nem lehet a település egészét egyetlen körzetként kijelölni!

Nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító iskolának az az általános iskola, amely körzetének kialakításánál a hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, feltéve, hogy a hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya elérné az ötven százalékot, és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez. Az elégséges férőhelyek meglétét az iskola alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában meghatározott, maximális tanulói létszám alapján kell megállapítani.

A felvételi körzetbe tartozó tanuló

Az általános iskolai kötelező felvétel két együttes feltétele, hogy a tanuló
– tanköteles életkorú legyen, és
– az iskola felvételi körzetében életvitelszerűen lakjon.

Még 2020-ban újraszabályozták a kötelező felvételt biztosító iskola körzetébe tartozás feltételeit. A miniszteri rendelet 22. § (7) bekezdése alapján életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a tanköteles tanuló
– a kötelező felvételt biztosító iskola körzetében található ingatlant otthonául használja, és
– az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a tanuló lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az iskolai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel.

Amennyiben ez nem teljesül, vagy
– ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a tanuló a nyilvántartásban szereplő lakóhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, akkor
– az iskola igazgatója jogosult felszólítani az iskolába jelentkező tanuló szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.

Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény, amelynek 13. § (2) bekezdés d) pontja szerint a védőnő gyermeket érintő gondozási kötelezettsége az újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig áll fenn. Ebből adódóan a felvétel előtt álló, tanulói jogviszonnyal még nem rendelkező gyermek esetében a területileg illetékes védőnő jogszerűen állíthat ki igazolást arról, hogy a védőnői körzetébe tartozó, iskolai felvételét kérő gyermek a gondozása alá tartozik. A jogszabály csupán a kapcsolat fennállásának igazolását kívánja meg (a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozat), védőnői családlátogatást nem ír elő.

A miniszteri rendelet 22. § (8) bekezdése szerint, ha az iskola igazgatója felszólítása ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, akkor az iskola igazgatója, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az iskola igazgatója az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt, legalább két időpont közül a tanuló szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, akkor vélelmezni kell, hogy a tanuló nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító iskola körzetében, és ennek alapján az iskolai felvétel megtagadható.

Az előnyben részesítési kötelezettség

Abban az esetben, ha az iskola felvételi körzetében élő gyermekek felvétele, átvétele után még marad hely további tanulók fogadására, az általános iskola igazgatójának a felvételnél figyelemmel kell lennie a köznevelésről szóló törvényben meghatározott, előnyben részesítési előírásokra is. A törvény 51. § (1) bekezdése szerint, amennyiben az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, előnyben kell részesítenie a hátrányos helyzetű tanulókat. Ez azt jelenti, hogy – a miniszteri rendelet 24. § (5) bekezdése értelmében – az általános iskola szabad férőhely esetén köteles először a hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni a jogszabályban előírt felvételi arányok figyelembevételével. A hátrányos helyzetű tanulók közül is előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található.

A hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hátrányos helyzet meghatározását nem a köznevelési, hanem a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67/A. §-a határozza meg.

A köznevelésről szóló törvény 51. § (6) bekezdése alapján a nemzetiséghez tartozó jelentkezőt azonos feltételek esetében előnyben kell részesíteni, a nemzetiségi nevelés-oktatást is folytató iskolába vagy osztályba fel kell venni.

Fontos tudnivaló, hogy a további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni.

Sorsolási kötelezettség

A köznevelésről szóló törvényben előírt sorsolási kötelezettség akkor terheli az általános iskolát, ha a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, de valamennyi jelentkezőt helyhiány miatt nem tudja fogadni. Ennek a feladatának a teljesítésekor az iskolának tekintettel kell lennie az előnyben részesítési kötelezettségnél írottakra is, vagyis akkor, ha az előnyben részesítendő jelentkezők száma meghaladja a felvehető létszámot, sorsolni kell, de azon csak az előnyben részesítendő jelentkezők kérelmei vehetnek részt. Ez azt jelenti, hogy ha például már a hátrányos helyzetű tanulók felvételi kérelmét sem lehet teljesíteni helyhiány miatt, sorsolás csak a hátrányos helyzetű tanulók kérelmei közül tartható.

A kötelező felvétel lebonyolítása után tehát az előnyben részesítési előírások szerint kell a jelentkezőket számba venni (sorrend felállítása), majd a helyi szabályok szerint lebonyolítani a sorsolást. A sorsolás megszervezésének szabályaira központi előírás nincsen, azokat a helyi adottságra tekintettel az iskola a házirendjében jogosult és köteles meghatározni. A köznevelésről szóló törvény a nyilvánosság biztosítása érdekében egy követelményt támaszt, azt, hogy a sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Ezzel kapcsolatban célszerű, hogy a meghívót a sorsolás kitűzött időpontja előtt kellő időben (például: tíz munkanap) hivatalos iratként küldjék ki, hogy utólag igazolható legyen a szülői átvétel.

A miniszteri rendelet szerint két jelentkezői csoport sorsolás nélkül is felvehető. Ebbe a körbe tartozik
– a sajátos nevelési igényű tanuló, valamint
– az a tanuló, akinek különleges helyzete indokolja.

A miniszteri rendelet 24. (7) bekezdése alapján különleges helyzetűnek minősül az a tanuló, akinek
– szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, illetve
– a testvére az adott intézmény tanulója, vagy
– munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, továbbá
– az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni.

Az igazgatói döntés korlátai

A felvételről szóló döntésnél az igazgatónak mérlegelési joga van, kivéve, ha az adott intézmény látja el a kötelező felvételt biztosító iskola feladatait. A körzetes iskola helyhiányra hivatkozó elutasító döntése jogsértő! Ez az intézmény ugyanis a tankötelezettség teljesítése érdekében nem állíthat akadályt a tanulók elé, mindenképpen biztosítania kell a jelentkező felvételét. Az igazgatónak tehát a körzetes tanulók esetében nincs mérlegelési lehetősége, a körzetes jelentkezőt fel kell vennie. A felvételi döntésnél mérlegelési lehetőség csak a kötelező felvételt követően megmaradt szabad férőhelyekre jelentkezők között lehetséges (lásd fentebb).

Egy szülő azért fordult panasszal az alapvető jogok biztosához, mert gyermekének lakóhelye az iskola felvételi körzetében található, de az iskola igazgatója a tanköteles korú gyermek jelentkezését helyhiányra hivatkozással elutasította.

Az ombudsman vizsgálata során megállapította, hogy a köznevelési szabályok alapján a helyhiány a kötelező felvételt biztosító iskola esetén nem értelmezhető, mivel ennek az iskolának éppen az a lényege, hogy amennyiben a gyermeket, ha a szülő által választott iskola nem veszi fel, legyen olyan iskola, amely a tanköteles gyermek számára biztosítja tankötelezettsége teljesítésének helyét. A helyhiányra hivatkozás csak a választott iskola vonatkozásában értelmezhető fogalom, amikor a választott iskola a felvételi kötelezettségének teljesítése után (a fennmaradt üres férőhelyekre) további felvételi, átvételi kérelmeket is tud teljesíteni, de ezeknek a jelentkezőknek a száma meghaladja az üres férőhelyek számát. Az iskola azonban ekkor sem szabadon dönthet arról, hogy a további jelentkezők közül mely gyermekeket kívánja felvenni, hanem sorsolás útján választhatja ki a leendő tanulóit, és csak a sorsolással ki nem választott jelentkezők felvétele utasítható el helyhiány okán. [Lásd: AJB-3339/2014.]

A felvételről szóló döntés

A köznevelésről szóló törvény 50. § (1) bekezdése alapján az igazgató a felvételről kétféle tartalmú döntést hozhat:
– a tanulói jogviszony létesítésére irányuló kérelmet elfogadja vagy
– azt elutasítja.

– A kérelemnek helyt adó döntést az iskola igazgatójának írásban kell közölnie a tanuló szülőjével, de a határozati forma nem kötelező (írásbeli értesítés).
– Amennyiben az iskola igazgatója a tanuló felvételére irányuló kérelmet elutasítja, akkor erről írásban és határozati formában köteles döntést hozni (elutasító határozat). A határozati forma kötelező tartalmi eleme a jogorvoslati tájékoztatás!

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a szabadon választott iskola a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő a gyermekét a döntés véglegesség válását követő öt napon belül köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskola első évfolyamára!

Az adott évben tanköteles korba lépő, sajátos nevelési igényű gyermeket a fentiektől eltérően a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a tankerületi központ határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába.

Kiemeljük, hogy az iskola és a tanuló közötti tanulói jogviszony nem a felvételről szóló döntéssel, hanem a beíratás napjával jön létre!

Jogorvoslat az iskolai felvétel elutasítása ellen

A köznevelésről szóló törvény 37–38. paragrafusai alapján az iskola döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a tanuló, a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a tanuló érdekében eljárást indíthat.

A jogorvoslati eljárásban a fenntartó hoz másodfokú döntést
– a jogszabálysértésre vagy az iskola belső szabályzatának megsértésére hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá
– a tanulói jogviszony létesítésével kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem
esetében.

Ha az iskola felvételt elutasító döntése nem sért ugyan jogszabályt vagy helyi szabályzatot (például: a körzetes iskola elutasítja a nem körzetes gyermek felvételét), de a szülő mégis méltánytalannak, igazságtalannak érzi azt, egyéni érdeksérelemre való hivatkozással jogorvoslati eljárást kezdeményezhet, amelyet szintén a fenntartó bírál el másodfokon.

Ha a szülő nem ért egyet a fenntartónak a döntésével, annak bírósági felülvizsgálatát kérheti, jogszabálysértésre hivatkozással.