Iskolaszolga, 2026. május

Aktuális
Dr. Farkas Ildikó
Az évismétlés és az osztályozóvizsga aktuális kérdései

Aktuális kérdések

Közeledik a tanítási év vége, hamarosan kiderül, kinek kell évet ismételnie, kire vár osztályozóvizsga. Mindkét iskolai döntés meghatározó jelentőségű a tanuló tanulmányainak folytatása szempontjából, éppen ezért érdemes tisztában lenni a vonatkozó előírásokkal.

Az iskola magasabb évfolyamába lépés 

A tanuló legfontosabb kötelezettsége, hogy eredményesen eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének. Ennek a követelménynek a teljesítése alapozza meg az iskolai továbbhaladását. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 57. § (1) bekezdése alapján a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 7. § (5) bekezdés c) pontja szerint a tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételeit a pedagógiai programban kell meghatározni. A pedagógiai program részét képező helyi tantervben meghatározott nevelési-oktatási folyamatnak meghatározó eleme a kezdőpont, amikor a tanuló bekapcsolódik a felkészítésbe, és a végpont, amikor a tanuló kilép az iskolából. Az iskolába belépő tanulónak a nevelés-oktatás során kell elsajátítania mindazokat a tananyagokat, követelményeket, amelyeket a pedagógiai program ír elő. A tanulói teljesítmény rendszeres értékelése nyújt lehetőséget ahhoz, hogy lezárható legyen az iskolai nevelés-oktatás egy meghatározott szakasza, egy adott iskolai évfolyam; és a nevelőtestület eldöntse, sikeres volt-e a tanuló felkészítése, felkészülése. Az iskola magasabb évfolyamába lépés tehát azt jelenti, hogy a tanulási folyamat meghatározott szakasza lezárult, és a tanuló egy újabb szakaszt kezdhet meg.

A köznevelésről szóló törvény 54. § (5) bekezdése alapján a nevelőtestület – a pedagógus, az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján – dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.

A nevelőtestület döntése nem fegyelmezési eszköz!

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az iskola magasabb évfolyamába lépéssel kapcsolatos döntés meghozatalánál az adott pedagógusnak, a nevelőtestületnek tisztában kell lennie azzal, hogy a magasabb évfolyamba lépés engedélyezése, illetve az évfolyam megismétlésére történő utasítás soha nem szolgálhat fegyelmezési eszközül! Az évfolyamismétlésre történő utasítás csak abban az esetben fogadható el, ha anélkül a tanulónak nem lenne esélye a legfontosabb cél eléréséhez, az iskolai tanulmányok sikeres befejezéséhez.

Az évfolyamismétlés esetei

Az évfolyam követelményeinek nem teljesítése

A miniszteri rendelet 64. § (7) bekezdésére figyelemmel automatikusan évfolyamismétlésre kerül sor, ha a tanév végén négy vagy annál több tantárgyból a tanuló elégtelen év végi osztályzatot kapott. Amennyiben legfeljebb három tantárgyból kapott a diák elégtelen osztályzatot, akkor lehetősége van ezekből a tantárgyakból javítóvizsgát tenni, és csak ennek eredménytelensége esetén utasítható évfolyamismétlésre.

Az első évfolyamos tanuló évismétlése

Az iskola részéről az iskolakezdést segíti, hogy az első évfolyamon nincs osztályozás, a köznevelésről szóló törvény 54. § (3) bekezdése alapján az első évfolyamon félévkor és év végén szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól, megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. A tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozóértekezleten tekinti át, és a pedagógus, az osztályfőnök által készített szöveges értékelés alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A „felzárkóztatásra szorul” kategória a nevelőtestület döntése értelmében jelentheti azt, hogy a tanuló javítóvizsgára kötelezett, majd annak sikertelensége esetén évfolyamismétlésre, továbbá jelentheti azt is, hogy a tanuló a második évfolyamra léphet, és a felzárkóztatást a magasabb évfolyamon kell teljesítenie.

A sikeresen elvégzett évfolyam megismétlése

Sajátos esete az évfolyam megismétlésének, amikor a már sikeresen elvégzett évfolyamot szeretné a tanuló megismételni. Erre 2015 óta csak erősen korlátozottan kerülhet sor. Lényegében két évfolyam esetében biztosít erre jogszerű lehetőséget a szabályozás:
– az első és
– a kilencedik
évfolyam esetében.

A köznevelésről szóló törvény 57. § (1) bekezdése alapján az iskola igazgatója – a szülő kérésére – legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebből adódóan az általános iskolában, csak az első évfolyam esetében, lehetőség van az évfolyamismétlésre – tekintettel arra, hogy az óvodából az iskolai nevelésbe-oktatásba történő bekapcsolódás az egyéni fejlettségtől függően eltérően lehet sikeres.

Középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a sikeresen teljesített kilencedik évfolyam megismétlését az iskola igazgatója a tanuló, a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal akkor engedélyezheti, és csak akkor, ha arra
– a gimnáziumi, szakgimnáziumi, szakiskolai nevelés-oktatásba való bekapcsolódás vagy
– másik szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása vagy másik tanulmányi terület választása
miatt van szükség.

Mindkét esetben a tanulónak, a szülőnek kell kérelmeznie az évfolyamismétlést, amelyről az igazgató jogosult döntést hozni. Az intézményvezető mérlegelési jogkörében dönt, amely során elsősorban a tanuló érdekeit, a döntésnek a tanulmányok sikeres folytatására gyakorolt hatását kell végig gondolnia. Az igazgató döntése ellen a tanuló, a szülő a köznevelésről szóló törvény 37–38. paragrafusában szabályozott jogorvoslattal élhet, amelyet jogszabálysértés esetén a fenntartó, érdeksérelemre hivatkozás esetén az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és a nevelőtestület tagjaiból álló, háromtagú bizottság bírál el.

A nagyszámú hiányzás miatti évfolyamismétlés

A miniszteri rendelet 51. § (7) bekezdése alapján abban az esetben, ha a tanulónak – az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével – egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen
– az alapfokú, valamint a középfokú nevelés szakaszában a kétszázötven tanítási órát,
– az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,
– alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát,
– egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és
– emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető,
a tanév végén nem minősíthető.

Amennyiben a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait csak évfolyamismétléssel folytathatja.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hivatkozott előírások alapján – nagyszámú hiányzás esetében – sem automatikusan kerül sor az évfolyam megismétlésére, ennek további feltétele, hogy a tanulónak ne legyenek a pedagógiai programban minimálisan meghatározott érdemjegyei sem! Ha a diák elérte ugyan a 250 igazolt és/vagy igazolatlan hiányzást, de van elegendő érdemjegye az év végi minősítéshez, akkor nem merülhet fel az évfolyamismétlés, sőt osztályozóvizsgára sem kell utasítani őt! Mindez azt jelenti, hogy az iskola a hiányzások számán kívül az érdemjegyeket is köteles vizsgálni, és ezek alapján mérlegelheti, hogy minősíthető-e az év végén a tanuló vagy sem.

Évfolyamismétlés a külföldről hazatérő tanuló esetében

Az évfolyam megismétlésének sajátos esete a külföldről hazatérő tanuló helyzete. A köznevelésről szóló törvény 92. § (9)–(10) bekezdései alapján a külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelés iskolarendszerében folytathatók. A külföldön folytatott tanulmányok beszámításáról, valamint a hazatérő tanuló felvételéről annak az iskolának az igazgatója dönt, amellyel a tanuló Magyarországon jogviszonyban áll. Ehhez szükséges bemutatni a külföldi tanulmányokról kiállított iskolai dokumentumokat. A tanulmányok beszámításáról szóló igazgatói döntés meghozatalakor mindenekelőtt a tanuló érdekeit, a tanulmányok sikeres folytatásának esélyeit és az esetleges érettségi vizsga eredményes letételét kell figyelembe venni. Ebből következően többféle intézményvezetői döntés elképzelhető. Az igazgató a tanuló külföldi tanulmányaitól függően határozhat úgy, hogy különbözeti vizsgát vagy osztályozóvizsgát ír elő, de az igazgató dönthet úgy is, hogy az adott évfolyamot a tanulónak meg kell ismételnie. A köznevelési jogszabályok csupán egy esetben határozzák meg az igazgatói döntés tartalmát. A miniszteri rendelet 185. § (3) bekezdése alapján, ha az iskolai tanulmányok folytatását a külföldi és a magyar iskola követelményrendszere közötti eltérés gátolja, az iskola igazgatója – a szülő egyetértésével – az évfolyam megismétlését engedélyezheti úgy is, hogy a tanuló csak felzárkóztató foglalkozásokon és nyelvórákon vesz részt. A foglalkozások idejét, az annak keretében oktatott ismeretek körét, az ismeretek elsajátításáról történő számadás módját szintén az igazgató állapítja meg.

Tudnivalók az osztályozóvizsgáról

Az osztályozóvizsga célja

A miniszteri rendelet 64. § (1) bekezdése szerint a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozóvizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló- és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A miniszteri rendelet 64. § (2) bekezdése alapján tehát az osztályozóvizsga célja a félévi és a tanév végi osztályzat megállapítása.

Egy osztályozóvizsga – egy tantárgy – egy évfolyam

Fontos sajátosság, hogy egy osztályozóvizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Ez alól kivételt jelent az az eset, amikor a tanuló számára engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

Osztályozóvizsgának számít a szakgimnáziumban, szakiskolában szervezett beszámoltató vizsga is.

Kötelező esetek

A tanév végi osztályzat megállapítása céljából a tanulónak az alábbi esetekben kötelező osztályozóvizsgát tennie.

Igazgatói felmentés meghatározott tanórai foglalkozásokon való részvétel alól

A köznevelésről szóló törvény 46. § (6) bekezdés l) pontja szerint a tanuló joga, hogy kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését. Ezzel összefüggésben a törvény 55. § (1) bekezdése szerint az igazgató a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére – felmentheti – a szakmai képzés kivételével – az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. A felmentési kérelmet a tanuló, illetve a szülő a tanuló
– egyéni adottságaira,
– sajátos nevelési igényére, továbbá
– sajátos helyzetére
hivatkozással terjesztheti elő.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez az igazgatói döntés nem jelenti az értékelés, minősítés alóli felmentést is, hiszen az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon köteles számot adni tudásáról.

Fontos kiemelni, hogy amennyiben a kérelem az összes kötelező tanórai foglalkozás alóli felmentésre vonatkozik, akkor az egyéni munkarend szerinti eljárást kell lefolytatni, és ebben az esetben a döntés az Oktatási Hivatal hatáskörébe tartozik.

Felmentés valamennyi tanórán való részvételi kötelezettség alól: az egyéni munkarendben tanuló diák

Az iskolai mindennapokban a kötelező tanórai részvétel alóli felmentés és ezzel az osztályozóvizsga leggyakoribb esete, amikor a tanuló egyéni munkarend keretében folytatja tanulmányait. A köznevelésről szóló törvény 45. § (5) bekezdése lehetővé teszi, hogy amennyiben a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából – a mindennapos iskolába járás helyett – határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. Jogszabályban meghatározott esetben az egyéni munkarendet biztosítani kell. Utóbbiak közé tartozik, ha a szakértői bizottság szakértői véleménye tartalmazza az egyéni munkarend javaslatát, illetve akkor, ha a tanuló tartós orvosi gyógykezelés alatt áll, és ez okból nem tudja mindennapos iskolába járási kötelezettségét teljesíteni.

A köznevelésről szóló törvény 55. § (2) bekezdése alapján az egyéni munkarenddel rendelkezőt az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Ez alól az iskolában vagy azon kívül folyó szakmai képzés jelent kivételt, amely alól nem adható felmentés. Amint arról már szó esett, az egyéni munkarendről az Oktatási Hivatal dönt, amely közigazgatási hatósági eljárás keretében engedélyezi vagy elutasítja a kérelmet. A hatóság döntése ellen kizárólag bírói jogorvoslat vehető igénybe.

Az egyéni munkarendben tanulónak az év végi osztályzat megállapítása céljából osztályozóvizsgát kell tennie, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon köteles számot adni tudásáról.

A felmentettek, így az egyéni munkarenddel rendelkező tanuló is beleértve, teljesítményének értékelésével kapcsolatos szabályokat az iskola jogosult megállapítani. Ennek keretében meghatározza, hogy a tanuló a tanítási év során hány alkalommal, mikor, milyen módon és mely tantárgyakból köteles számot adni tudásáról. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a félévi és az év végi osztályzat megállapítása céljából félévkor és a tanítási év végén mindenképpen kötelező az osztályozóvizsga, de annak sincs akadálya, hogy az iskola ennél több beszámoltatási alkalmat állapítson meg. A minimum kétszeri osztályozóvizsga alól kivételt jelent a külföldi tartózkodás miatt engedélyezett egyéni munkarend.

A felmentéshez kapcsolódó osztályozóvizsgával összefüggésben két speciális esetre hívjuk fel a figyelmet:
– Az egyéni munkarendet tartós külföldi tartózkodás miatt igénybe vevő tanulók esetében sajátos szabály, könnyítés, hogy a félévi osztályozóvizsga – a köznevelésről szóló törvény 54. § (1) bekezdése alapján – az igazgató döntése alapján mellőzhető, ez esetben a tanulónak csak az év végén kell osztályozóvizsgát tennie.
– Fontos eleme a hatályos szabályozásnak az egyéni munkarend eredményes osztályozóvizsgához kötése. A köznevelésről szóló törvény 45. § (6a) bekezdése szerint abban az esetben, ha az egyéni munkarendben tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az osztályozóvizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, az iskola igazgatója értesíteni köteles az Oktatási Hivatalt, és a tanuló a következő félévtől csak mindennapos iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.

Egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt való teljesítése

Kötelező osztályozóvizsgát tennie a tanulónak abban az esetben is, ha engedélyezték számára, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A köznevelésről szóló törvény 57. § (3) bekezdése alapján a tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A gyorsított iskolai előrehaladás a felnőttoktatásban fordul elő a leggyakrabban. A miniszteri rendelet 143. § (11)–(15) bekezdései alapján:
– Ha a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelmények egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésével összefüggő osztályozóvizsgát kíván tenni, az intézmény vezetője a vizsga megkezdése előtt legalább harminc nappal a vizsgázói létszám, az évfolyamok feltüntetése, valamint a vizsgabeosztás megküldése mellett a kormányhivatal vezetőjétől vizsgabiztos kirendelését köteles kérni.
– A vizsgabiztos kirendelésének kérésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt vizsgabiztos közreműködése nélkül lebonyolított osztályozóvizsga eredménye érvénytelen.
– Az osztályozóvizsgán vizsgabiztosi feladat ellátására megbízást az kaphat, aki a hivatal által vezetett Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékben szerepel. A vizsgabiztos megvizsgálja, hogy a vizsga előkészítése során és a vizsgákon betartották-e a tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó szabályokat.
– A vizsgabiztos részt vesz az érintett osztályozóvizsgák valamennyi vizsgarészén és az osztályozóvizsga előkészítésében. A vizsgabiztos az osztályozóvizsgák során keletkezett valamennyi dokumentumba betekinthet, azokról másolatot kérhet, amely során az igazgató a vizsgabiztossal köteles együttműködni.
– A vizsgabiztos megfigyeléseiről, megállapításairól két példányban jegyzőkönyvet készít. A vizsga befejezését követő nyolc napon belül a jegyzőkönyv egyik példányát eljuttatja az őt megbízó kormányhivatal vezetőjének, a másik példányt pedig az intézmény vezetőjének.
– Az osztályozóvizsgán történő vizsgabiztosi feladatok ellátásáért díjazás jár, amelyet a kirendelést kérő intézmény visel. A vizsgabiztos díja szóbeli vizsgán a vizsgabizottsághoz beosztott vizsgázónként 3600 forint. A vizsgabiztos díja írásbeli vizsgacsoportonként 9000 forint.

A felnőttoktatásban mulasztó tanuló osztályozóvizsga-kötelezettsége

A köznevelésről szóló törvény 60. §-a szerint a tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban, úgynevezett felnőttoktatásban vehet részt. Fontos, hogy a részvétel életkorhoz kötött: a betöltött életkortól függően lehetőség, illetve kizárólagos megoldás. A köznevelésről szóló törvény 60. § (3) bekezdése alapján a tanuló csak attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Ezt megelőzően kizárólag nappali rendszerű iskolai oktatásban vehet részt. A tanuló attól a (naptári) évtől kezdődően, amelyben
– nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhetedik,
– gimnázium és szakképző iskola esetén a huszonötödik
életévét betölti, csak felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.

A felnőttoktatás több tekintetben is rugalmasabb oktatásszervezést tesz lehetővé (esti, levelező vagy más, sajátos munkarend), ugyanakkor a tanulói teljesítmény értékeléssel kapcsolatosan a jogszabály itt is rendelkezik az osztályozóvizsga egy kötelező esetéről. A miniszteri rendelet 143. § (10) bekezdése szerint amennyiben a felnőttoktatásban tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, év végén minden esetben osztályozóvizsgán köteles számot adni tudásáról. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az osztályozóvizsga alól felmentés nem adható!

Meghatározott mértékű tanulói mulasztás miatt osztályozóvizsga

Amint arról már szó esett, a miniszteri rendelet 51. § (7) bekezdése alapján kötelező az osztályozóvizsga abban az esetben, ha a tanulónak – az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével – egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen
– az alapfokú, valamint a középfokú nevelés szakaszában a kétszázötven tanítási órát,
– az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,
– alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát,
– egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,
és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanév végén nem minősíthető, de a nevelőtestület engedélyezi számára, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

Fontos, hogy amennyiben az osztályozóvizsgát az iskola előírja, akkor csak abból a tantárgyból kell letenni, amelyből nincs elegendő jegy az év végi minősítéshez.

Garanciális rendelkezés ugyanakkor, hogy a nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét csak akkor tagadhatja meg, ha
– a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és
– az iskola eleget tett – a miniszteri rendelet 51. § (3) bekezdésében foglalt – értesítési kötelezettségének, amely szerint az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri.

Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.

A jogszabályi előírások alapján tehát a tartós és nagyszámú hiányzás – még akkor is, ha az kizárólag igazolt – valóban megalapozhatja az osztályozóvizsgát és a tanítási év végén az évfolyamismétlést. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a kettőszázötven órát, illetőleg az egy tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladó tartós távollét kizárólag igazolt hiányzással jött össze, akkor az osztályozóvizsga nem tagadható meg a tanulótól!

Kiemeljük azt is, hogy a tanuló meghatározott mértékű, igazolt hiányzása kettőszázötven óra elérése vagy a tantárgyi tanórák harminc százaléka esetén sem automatikusan, hanem csak abban az esetben vezet osztályozóvizsgához, ha a hiányzások magas száma miatt év közben nem volt értékelhető érdemjeggyel. Amennyiben a tanulónak a tartós hiányzás ellenére van elég érdemjegye az év végi minősítéshez, akkor nem utasítható osztályozóvizsgára!

Megjegyezzük, hogy a tanulói értékelés, minősítés szabályait a köznevelésről szóló törvény csak keretjelleggel tartalmazza, a részletes érdemi szabályozás az iskola szakmai önállóságának részeként iskolai hatáskör. A helyi szabályokat – például: milyen segítséget nyújt az iskola a hiányzó tanulónak a felkészüléshez –, az iskolai pedagógiai programban kötelező szabályozni, amelynek módosításába a szülői szervezet és a diákönkormányzat is beleszólhat.

Egy kollégium vezetője részéről kérdésként vetődött fel, hogy a kettőszázötven tanórai hiányzásba a kollégiumi foglalkozásokról való hiányzás is beleszámít-e.

Tekintettel arra, hogy a miniszteri rendelet egyértelműen tanítási óráról rendelkezik, ebbe fogalmilag nem tartoznak bele a kollégiumban tartott foglalkozások, így azokat a kettőszázötven óra vonatkozásban figyelmen kívül kell hagyni.

Hasonló a helyzet a napközis foglalkozások megítélésével kapcsolatosan is: a napközis foglalkozás nem minősül tanórának, az az egyéb foglalkozások körébe tartozik, tehát a kettőszázötven óra mulasztás szempontjából figyelembe venni nem lehet.

Egy igazgató részéről merült fel kérdésként, hogy az iskola kötelezheti-e arra a tanulót, hogy távozzon az iskolából, miután betegsége miatt összegyűlt igazolt hiányzásainak száma meghaladta a kettőszázötven órát.

Válaszként azt mondhatjuk, hogy amennyiben a tanuló mulasztásainak száma eléri a jogszabályi mértéket, és emiatt teljesítménye a tanítási év közben nem volt értékelhető, a tanítási év végén csak akkor osztályozható, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Garanciális jellegű feltétel azonban, hogy a nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét csak akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett ezzel kapcsolatos előzetes értesítési kötelezettségének. Miután az adott esetben a tanulónak nem volt igazolatlan mulasztása, csak igazolt, így a nevelőtestületnek mindenképpen engedélyeznie kell az osztályozóvizsgát, ezen túlmenően pedig a tanuló a kétszázötven tanórát meghaladó igazolt mulasztás miatt az iskolából kiiratkozásra nem kötelezhető.

Az év végi osztályzat megállapítása független vizsgabizottság előtt

A tanuló úgy érezte, hogy a matematikatanára pikkel rá: a szóbeli feleletek során sokkal szigorúbb vele, mint a többiekkel, és a témazáró dolgozat alkalmával egy, az ötöst eldöntő pontot sem adott meg az egyik feladatára. Amikor a szülő a fogadóórán szóba hozta a problémát, a tanár tagadta, hogy bármi miatt neheztelne a diákra, és emiatt szigorúbb lenne vele szemben. Mivel a tanuló a fogadóórát követő dolgozat után is úgy érezte, hogy a tanár magatartása nem változott vele szemben, ezért azt szeretné, ha az év végi matematikaosztályzatát nem ez a tanár, hanem egy független, nem az iskolában tanító tanár állapítaná meg…

Kötelező osztályozóvizsgát szervezni abban az esetben is, ha a tanuló az év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

A köznevelési jogszabályok lehetővé teszik a megszokott iskolai környezeten kívüli, független vizsgabizottság előtti tanulmányok alatti vizsgát. A független vizsgabizottság előtti vizsga jelentőségét az adja, hogy a törvény jogorvoslati rendelkezései a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése körében csak kivételes esetben engedik meg a döntés megtámadását, ugyanakkor kétségtelen, hogy a tudás értékelése, minősítése nem különíthető el teljesen a pedagógus szubjektív értékítéletétől. Ennek kiküszöbölésére, valamint a megszokott környezettől eltérő körülmények közötti megmérettetésre is szolgál a független vizsgabizottság lehetősége. A köznevelésről szóló törvény 46. § (6) bekezdésének m) pontja alapján a tanuló kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról.

A tanulmányok alatti vizsgák közül az osztályozóvizsga és a javítóvizsga tehető le független vizsgabizottság előtt.

A kérelem

A miniszteri rendelet 73. § (2) bekezdése alapján a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be az iskola igazgatójának, ha év végi osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni.

Igazgatói feladatok

Az igazgatónak a kérelmet
– a tanuló nevének,
– évfolyamának,
– személyi adatainak, illetve
– a tanulmányok alatti vizsga milyenségének
feltüntetésével nyolc napon belül meg kell küldenie a kormányhivatalnak.

Az iskola igazgatója tájékoztatja a kormányhivatalt arról is, hogy a tanulót milyen tanterv, tankönyv alapján oktatták, és a tantárgy(ak)at heti hány órában tanították, valamint a tanulóra vonatkozó, egyéb – az értékeléshez szükséges – kiegészítő információkról.

A vizsgabizottság

A független vizsgabizottság elnökét és tagjait is a kormányhivatal bízza meg. A független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.

Eljárási szabályok

A tanuló a tantárgy(ak) jellegétől függően – a tantervi előírások alapján
– csak írásbeli,
– írásbeli és szóbeli vagy
– csak szóbeli vizsgát tehet.

A kormányhivatal írásban értesíti a tanulót vagy a szülőt és a tanuló iskolájának igazgatóját a vizsga helyéről és idejéről.

A vizsgákat az adott tanév rendjében meghatározott szorgalmi időben kell megszervezni, főszabály szerint a kormányhivatal a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát, az általános időponttól történő eltérésre a kormányhivatal vezetője adhat engedélyt.

A minősítés

A miniszteri rendelet 74. § (5) bekezdése alapján, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

Jogorvoslat

A köznevelésről szóló törvény 38. § (7) bekezdése alapján a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a szülő, a tanuló az Oktatási Hivatalhoz – a döntést követő öt napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

A fellebbezést az Oktatási Hivatal három munkanapon belül bírálja el. Ennek eredményeként
– a fellebbezést elutasíthatja, illetve
– a döntést jogszabálysértés esetén megváltoztathatja, vagy
– megsemmisítheti, és a független vizsgabizottságot új döntés meghozatalára utasíthatja.

Amennyiben az Oktatási Hivatal döntésével a tanuló, illetve a szülő nem ért egyet, annak bírósági felülvizsgálatát kérheti a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre való hivatkozással.

Költségek

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet 34–35. §-a alapján a független vizsgabizottság előtti vizsgáért fizetni kell, az a térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások közé tartozik. A független vizsga díját tantárgyanként kell megállapítani úgy, hogy tantárgyanként a vizsgadíj összege nem lehet magasabb, mint az adott évre érvényes, kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75 százaléka.

A fegyelmi büntetéssel eltiltott tanuló osztályozóvizsgája

A miniszteri rendelet 55. § (2) bekezdése szerint, ha
– az eltiltás a tanév folytatásától vagy
– a kizárás az iskolából
fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani.

Amennyiben ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozóvizsgát tegyen.

Vizsgaidőszak

A miniszteri rendelet 65. §-a alapján osztályozóvizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozóvizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. Garanciális követelmény, hogy a vizsga időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

Gyakorlati kérdésként merült fel, hogy az év végi osztályozóvizsgát mikor kell megszervezni, sor kerülhet-e arra augusztusban.

Erre a kérdésre a miniszteri rendelet 64. § (2) bekezdése ad válasz, amely szerint a tanítási év lezárását szolgáló osztályozóvizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Ebből következően az év végi osztályzat megállapításához szükséges osztályozóvizsga megszervezésére a tanítási évben, azaz június 19-éig van jogszerű lehetőség. A rendelkezés célja, hogy a tanítási évet lezáró osztályozóértekezleten érdemi döntést tudjon hozni a nevelőtestület a tanuló továbbhaladásáról. Amennyiben ugyanis a tanuló az osztályozóvizsgán nem felel meg, a jogszabályi feltételek fennállása esetén augusztusban javítóvizsga letételére van lehetősége.

Az osztályozóvizsga ideje

Az osztályozóvizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig – alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakgimnáziumban húsz óráig – tarthat.

Az osztályozóvizsga helyszíne

Osztályozóvizsgát vagy abban az iskolában lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll vagy független vizsgabizottság előtt.

Az osztályozóvizsga megismétlése

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szabályosan megtartott osztályozóvizsga nem ismételhető meg!

Az iskolai vizsgabizottság

Garanciális jellegű szabály, hogy az osztályozóvizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Ehhez kapcsolódó, további előírás, hogy amennyiben az iskolában foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.

Amennyiben az osztályozóvizsgát az iskolában szervezik, a vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a kormányhivatal bízza meg. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, feladatainak ellátásába azonban a vizsgabizottság tagjait is bevonhatja. Az elnöki feladatok közé tartozik, hogy
– meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,
– vezeti a szóbeli vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit,
– átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,
– a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

Kiemeljük, hogy az osztályozóvizsgán kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat a hatályos képesítési előírások szerint taníthatja.

Az igazgató felelőssége

A vizsgabizottság munkáját és magát az osztályozóvizsgát az iskola igazgatójának kell előkészítenie. Szintén ő felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató feladata ellátása során
– dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,
– írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,
– ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,
– minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

Kapcsolat a pedagógiai programmal

A miniszteri rendelet 7. § (1) bekezdés ai) pontja szerint az osztályozóvizsga szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. Ezt egészíti ki továbbá a miniszteri rendelet 65. § (5) bekezdése, amely alapján az osztályozóvizsga
– követelményeit,
– részeit, így különösen
o    az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket,
o    az értékelés szabályait
az iskola pedagógiai programjában kell rögzíteni.

Ezzel kapcsolatos jogszabályi megkötés, hogy középiskolában olyan tantárgyból, amely követelményeinek teljesítésével a helyi tanterv alapján valamely vizsgatárgyból a tanuló érettségi vizsga letételére való jogosultságot szerezhet, az osztályozóvizsgán minden évfolyamon kötelező követelmény a minimum hatvanperces, az adott tanév helyi tantervének legfontosabb tanulmányi követelményeit magában foglaló írásbeli vizsgarész, valamint a szóbeli vizsgarész sikeres teljesítése.

Eljárási szabályok a házirendben

A miniszteri rendelet 5. § (1) bekezdés h) pontja szerint az osztályozóvizsgára jelentkezés módját és határidejét az iskolai házirendben kell szabályozni.

Az írásbeli vizsga szabályai

– Ülésrend: Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék.
– Azonosítás: A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket.
– A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható!
– A feladatlap, segédeszközök: Az írásbeli vizsgán kizárólag az iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet az intézménynek kell biztosítania. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon köteles feltüntetni a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.
– Idő: A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idő tantárgyanként általános iskolában és szakiskolában maximum, középiskolában minimum hatvan perc. Amennyiben az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.
– A sajátos nevelési igényű tanulók helyzete: A sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó szakértői bizottsági szakértői vélemény mind a szülőre, mind pedig az iskolára nézve kötelező. A szakértői véleményben foglalt mentesítések, kedvezmények megadása nem lehet igazgatói mérlegelés függvénye, miután a jogszabályok ezeknek a mentesítéseknek a rendszerével biztosítják a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára, hogy tudásukat képességeiknek megfelelően értékelhessék. A miniszteri rendelet 68. § (4) bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakértői véleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján
o    az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,
o    lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,
o    írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.
– A vizsgaszám korlátozása: Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani.
– A jegyzőkönyvek, feladatlapok lezárása: Az iskola igazgatójának az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával át kell vennie a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – le kell zárnia, és a vizsgairatokhoz kell mellékelnie.
– A javítás: Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus javítja ki, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, és röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rá kell vezetnie a feladatlapra, és erről értesítenie kell az iskola igazgatóját.
– Szabálytalanság: Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, köteles elvenni a vizsgázó feladatlapját, és ráírni, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, majd alá kell írnia, és vissza kell adnia a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban köteles jelenteni az iskola igazgatójának, akinek az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul ki kell vizsgálnia a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatójának megállapításait részletes jegyzőkönyvbe kell foglalnia, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógusnak az iskola igazgatójának és a vizsgázónak kell aláírnia. A vizsgázónak lehetősége van különvélemény megfogalmazására, amelyet a jegyzőkönyvre kell rávezetni. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló, háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és
o    a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,
o    az adott tantárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni! Ennek elmulasztása jogsértő döntést eredményez, amely ellen jogorvoslati eljárás kezdeményezhető.

A szóbeli vizsga szabályai

– Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga.
– A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.
– A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.
– A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.
– Felkészülési idő: minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.
– A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.
– A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.
– A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni, vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.
– Kérdezés: a vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. Kiemeljük, hogy a vizsgázó a tétel kifejtése során csak akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt!
– Póttétel: ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.
– Pihenőidő: ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.
– Értékelés: amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.
– A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó: az ebbe a körbe tartozó tanuló a szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján:
o    A tanuló számára a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni.
o    A tanuló a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ebben az esetben a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár felügyelete mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.
o    Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.
– Szabálytalanság: ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnökének figyelmeztetnie kell a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

A gyakorlati vizsga szabályai

A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg.
– A gyakorlati vizsgára az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni.
– A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá.
– A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről.
– A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos, egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.
– A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.
– A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá.
– A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített, önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni.

Az osztályozóvizsgával kapcsolatos jogorvoslat

A köznevelésről szóló törvény 37. § (2) bekezdése korlátozottan, de jogorvoslati lehetőséget biztosít a magatartás, a szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen. Erre akkor van lehetőség, ha
– az év végi minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, vagy
– a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba, illetve a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.

Felhívjuk a figyelmet, hogy ezekben az esetekben nem azt lehet vitatni, hogy a kapott osztályzat tényleg a tanuló valódi tudását fejezi-e ki, hanem azt, hogy az eljárás, amely során a minősítés megszületett, jogszerű volt-e. A miniszteri rendelet hetedik paragrafusa alapján a helyi tanterv kötelező tartalmai eleme a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjának, valamint a magatartás és szorgalom minősítési elveinek rögzítése, továbbá a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek meghatározása. Ez a helyi szabályozás korlátot szab a pedagógus értékelési és minősítési gyakorlatának, a helyi tantervbe ütköző értékelési és minősítési gyakorlat ugyanis törvénysértő, ezért az ily módon hozott döntés ellen jogorvoslat vehető igénybe.

Jogorvoslati eljárás kezdeményezhető a jogszabályban előírt eljárásba ütköző, valamint a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütköző minősítés ellen is. Utóbbin a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, valamint a pedagógiai program előírásait kell érteni. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor azt is, hogy ezek a helyi szabályzatok a jogszabályokkal ellentétes helyi erőírást nem tartalmazhatnak.

A jogorvoslati szabályokat a köznevelésről szóló törvény 37–38. paragrafusai határozzák meg. Azok szerint az iskola fenntartójának képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést a jogszabálysértésre, valamint az iskola belső szabályzatának megsértésére hivatkozó kérelmek esetében. A jogorvoslati eljárásban a fenntartó képviselője többféle döntést hozhat, így
– a tanuló, a szülő jogorvoslati kérelmét elutasíthatja, vagy
– az iskola döntését megváltoztathatja, vagy
– az intézményi döntést megsemmisítheti, és az iskolát új döntés meghozatalára utasíthatja.

Vita az év végi minősítés körül

A tanuló év végi minősítése

A tanuló a 2023/2024-es tanévben az egyházi fenntartású gimnázium 12. A osztályába járt. Majd 2024. március 27-én az igazgató egy tájékoztatólevélben arról értesítette, hogy a digitális napló aznapi (2024. 03. 27.) állapota szerint magyar nyelv és német nyelv tantárgyból nincs elegendő érdemjegye ahhoz, hogy a tanév végén osztályozható legyen. A minősítéshez szükséges érdemjegyek száma általában a tantárgy heti óraszáma plusz egy, de legalább félévenként három (például heti egy–két óraszámú tantárgyak esetében). A miniszteri rendelet 51. § (7) bekezdés f) pontja szerint, ha egy tanuló mulasztott óráinak száma „egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.” Amennyiben tehát a tanulónak az említett tantárgyakból nem lesz elég érdemjegye, osztályozóvizsgát kell tennie ezekből. Az osztályozóvizsgákra 2024. április 22. és 26. között kerül sor, külön beosztás szerint. A vizsgabeosztásról az iskola értesítést küld.

A tanuló a fenti tájékoztatólevelet 2024. április 16-án vette át és – törvényes képviselője útján – még aznap soron kívüli kérelemmel élt a gimnázium fenntartójánál. A törvényes képviselő a kérelmében előadta, hogy a tanuló sokat hiányzott, főleg az első félévben, rengeteg orvosnál jártak, mire kiderült, hogy enyhén aspergeres. Emiatt sokféle vizsgálat volt számos intézményben és szervezetnél, amelyekről folyamatosan tájékoztatták az iskolát, és benyújtották az igazolásokat.

Ezeket az előzményeket követően a tanuló osztályfőnöke 2024. március 25-én a tanulót megkérte arra, hogy 2023. szeptember 1-jétől a már beadott összes orvosi igazolást még egyszer nyújtsa be, mert az igazgató ezt kéri soron kívül tőle. Az igazgató tehát a már lezárt első félévet is újból átvizsgálta, ám miután az e-napló minden hónap végén lezár, ekként ez a tanuló szerint jogtalan kérés volt, ezért kérte ennek felülvizsgálatát, mivel csak az ő ügyében volt ilyen kérés az igazgatótól, ezért azt hátrányos megkülönböztetésnek érezte.

A tanuló jogorvoslati kérelemmel élt

A március 27-én kelt igazgatói tájékoztatólevelet a tanuló amiatt az ok miatt is sérelmezte, mert tudomása szerint csak neki küldtek ilyen tájékoztatást, holott más diákoknak kevesebb jegye volt, ezért az diszkriminálta a tanulót. Azt is sérelmezte, hogy a pedagógiai program szerint az osztályozóvizsga az év végi jegyek lezárását megelőző két hétben lehetséges, a vele közölt április 22–26-a már ezen az időponton túl volt, ezért ez jogsértő előírás volt. Ezen túlmenően az igazgató olyan késői időpontban írta meg a levelét, amely lehetetlenné tette azt, hogy a tanuló független vizsgabizottságot kérjen a kormányhivataltól. Előadta, hogy március 28. és április 7. között tavaszi szünet volt, ami előtt néhány tanár nem írt be minden jegyet, viszont a tavaszi szünetben ezt pótolták, ezért is elfogadhatatlan volt számára az igazgató döntése. Előadta azt is, hogy a tájékoztatólevél óta német nyelvből ötöst kapott, így lett belőle tíz darab jegye, ami elegendő az értékeléshez, magyar nyelvből március 30-án két jegyet, majd április 9-én további két jegyet írt be a tanárnő, amivel szintén tíz jegye lett, ami szintén az átlagnak megfelelő mennyiség.

Az egyik tantárgy érdemjegyei kapcsán a tanuló előadta, hogy ezek alapja a tanuló és az érintett tanár közötti rossz viszony volt. A negyedéves értékelésében 2023. november 8-án a tanár azt írta, hogy a tanuló teljesítménye nem értékelhető. A kérelmét, hogy pótdolgozatot írhasson, a tanár azzal utasította el, hogy az nem fontos, amivel megsértette a házirendet, mert meg kellett volna íratnia a pótdolgozatot. Jogsértőnek tartotta azt is, hogy a tanár arra sem adott lehetőséget, hogy felkészülhessen a féléves anyagból az osztályozóvizsgára. A tanár 2024. január 15-én és 16-án vizsgáztatta a tanulót, és megbuktatta őt. Márciusban a tanuló a pótdolgozatot betegsége miatt nem tudta megírni, majd március 24-én a tanár azt írta az e-naplóba, hogy a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie. A tanuló véletlenül tudta meg, hogy néhány osztálytársa tanítás után ott maradt pótdolgozatot írni a tanárral, de neki erről senki sem szólt, szándékosan kihagyták, megsértve ezzel a szabályzatokat, valamint vele szemben hátrányosan diszkriminációt alkalmazva. A tanuló a tavaszi szünet után, 2024. április 8-án is megpróbált az iskolai lelkésszel együtt beszélni a tanárral, de ő ezt jogsértő módon nem tette lehetővé, pedig egy órán keresztül vártak rá a folyosón. A tanár azt üzente, hogy a tanuló nem írhat pótdolgozatot, mert írásban ezt nem kérte tőle, ez szintén jogsértő. Ezt követően a tanár 2024. április 10-én megengedte a pótdolgozat írását, a kérdések azonban az emelt szintű tantárgy előírásának feleltek meg, az ötödik kérdés annyira nehéz volt, hogy a tanuló magántanára sem tudta megoldani. A pedagógiai program 39. oldalán szerepel az adott tantárgyból a közép- és emeltszintű elvárások leírása, ehhez képest a tanár túlzottan és indokolatlanul nehéz előírásokat, kérdéseket tett fel. A tanuló sérelmezte azt is, hogy a 2024. április 11-i osztályozóértekezleten a tanár nem jelezte, hogy megváltoztatta azt a szándékát, hogy a sok hiányzás miatt osztályozóvizsgát kell tennie, mivel ott az hangzott el, hogy a 12. A osztályban nincs megrovás és nincs bukás. Ezt követően 2024. április 15-én a tanuló azt az értékelést kapta, hogy az adott tantárgyból bukásra áll. Míg 2024. április 13-ától a tanuló nem tudott belépni az e-naplóba, április 15-én 15 óra után a tanár elégtelent írt be a pótdolgozatra, azonban az értékelés megváltozásának okát sem az osztályfőnök, sem az igazgató nem tudta.

A tanuló mindezek alapján jogsértésként a pedagógiai program, valamint a házirend megnevezett pontjaira hivatkozott, amely alapján kérte, hogy egyrészt németből és magyar nyelvtanból vonják vissza az osztályozóvizsga előírását, másrészt a 2024. április 10-én megíratott tantárgyi pótdolgozatot tegyék érvénytelenné, mert az jogsértő módon emeltszintű feladatokból állt, továbbá az iskola döntését változtassák meg. Harmadrészt a 2024. április 15-én kézhez kapott értesítőben szereplő tantárgyból való bukást tegyék érvénytelenné, és az iskola döntését változtassák meg. Negyedrészt tegyék lehetővé az osztályozóvizsga letételét a számára az érintett tanár nélkül úgy, hogy a tantárgy munkaközösség-vezetője vezesse az osztályozóvizsgát, a vizsga anyaga pedig legyen megfelelő szintű és nehézségű a nyelvi tagozatos tanuló számára.

A fenntartó döntése

A fenntartó 2024. április 19. napján kelt határozatában a tanuló gimnázium ellen benyújtott kérelmét elutasította. A határozat indokolásában rögzítette, hogy a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatos dokumentumokat, valamint az eljárást megvizsgálva megállapította, hogy az intézményvezető és az intézményben foglalkoztatott pedagógusok a hatáskörükbe tartózkodó intézkedéseik során törvényesen jártak el, eljárásuk jogszabályba vagy tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe nem ütközött. Az osztályozóvizsga előírása német és magyar nyelvtan tantárgyból jogszerűen történt. A 2024. április 10-én a pótdolgozat megíratása jogszerűen történt. Majd 2024. április 15-én az adott tantárgyból a bukásra állás tényére figyelmeztető rovó kiadása a pedagógus tájékoztatási kötelezettségének teljesítése körében jogszerűen történt. A tantárgyból a tanuló teljesítményének tanév végi minősítése jogszerű volt, tekintettel arra, hogy a tanulónak a tantárgyból elegendő érdemjegye volt, amely lehetővé tette a minősítését osztályozóvizsga mellőzésével.

A bírósági eljárás megindítását követően a fenntartó ezt a határozatát módosította, és a tényállást kiegészítette. Miután a tanuló keresetlevele alapján megállapították, hogy a támadott döntés az indokolás és a jogorvoslati tájékoztató hiányosságára tekintettel jogszabálysértő, így saját hatáskörben azt módosította. A módosító határozat ugyanakkor megállapította, hogy a tanuló jogorvoslati kérelme nem megalapozott.

A tanuló bírósághoz fordult

A tanuló a fenntartói döntés ellen bírósághoz fordult. Keresetében kérte, hogy a bíróság a másodfokú döntést az igazgató 2024. március 27. napján kelt levelére – mint elsőfokú döntésre – is kiterjedően semmisítse meg. Jogsértésként mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy a fenntartói döntés rendkívül hiányos, tartalmi és formai szempontból a jogszabályi előírásoknak nem felel meg.

A fenntartó védiratában a kereset elutasítását kérte.

A bíróság döntése

A Törvényszék álláspontja szerint a tanuló keresete az alábbiak szerint alapos.

A bíróság a közigazgatási perben azt vizsgálja, hogy a keresettel támadott határozat eljárási és anyagi jogi szempontból jogszerű-e. A Törvényszék egyetértett a fenntartóval abban, hogy a tanuló vagy szülője a köznevelésről szóló törvény 37. § (2) bekezdése értelmében az oktatási intézmény minden döntése ellen eljárást kezdeményezhet, így az alakszerűtlen intézkedések ellen is, arra azonban a fenntartó a nyilatkozatában és a határozata meghozatalakor nem volt figyelemmel, hogy a köznevelésről szóló törvénynek ez a szakasza ez elé a jogorvoslati kérelem elé tartalmi korlátokat állít, amikor úgy rendelkezik, hogy a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése ellen eljárást nem lehet indítani, illetőleg a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen csak akkor, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás pedig jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. Ez az előírás azt jelenti, hogy a tanulmányok értékelését nem lehet megtámadni, amit alátámaszt az is, hogy a köznevelési intézmények szakmai tekintetben önállóak.

A köznevelésről szóló törvény ezen túl különbséget tesz az intézményi döntések elleni jogorvoslati eljárások között azon az alapon, hogy milyen okra való hivatkozással nyújtották azt be, ami azért lényeges, mert ez a különbségtétel határozza meg a másodfokú eljárásban eljáró szerv hatáskörét is, ugyanis a fenntartó csak akkor járhat el másodfokon, ha az eljárást megindító kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, illetőleg, ha az intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkoznak. Mivel a belső szabályzat törvényi értelmezése nem található meg a törvényben, ezért a jogszabályok általános nyelvtani értelmezése szerint belső szabályzaton olyan dokumentumot kell érteni, amelynek kiadására a köznevelési intézmény jogosult, így a házirendet, avagy a pedagógiai programot.

A jogszabálysértésre hivatkozással megindított eljárásnál minden esetben vizsgálni kell, hogy valóban létezik-e jogsérelem, vagyis megjelölték-e azt a jogszabályt, illetőleg a jogszabálynak azt a rendelkezését, amellyel ellentétes a megtámadott döntés. Ilyen jogszabály lehet
– az Alaptörvény,
– nemzetközi egyezmény,
– a köznevelésről szóló törvény és
– egyéb törvények, jogszabályok.

Az intézményi szabályzatokban, így különösen a házirendben, a szervezeti és működési szabályzatban vagy a pedagógiai programban meghatározottakkal ellentétes intézményi döntés ellen nem lehet jogszabálysértésre hivatkozással benyújtani kérelmet, mivel a köznevelésről szóló törvény nem utal ezekre a szabályzatokra akkor, amikor meghatározza a másodfokú döntés meghozatalára jogosultak körét, az intézményi szabályzatok pedig nem minősülnek jogszabálynak, mivel jogszabályalkotásra csak az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szervek jogosultak. Ebből következően az iskola olyan döntéseit, amelyek ellentétesek a házirenddel, a szervezeti és működési szabályzattal vagy a pedagógiai programmal, jogszabálysértésre hivatkozással nem lehet általában megtámadni. A Törvényszék kiemelte, hogy a támadott határozat alapján megállapítható, hogy a fenntartó nem vizsgálta a hatáskörét, amely már önmagában semmisséget alapoz meg.

A Törvényszék szerint a tájékoztatólevél semmilyen olyan döntést nem tartalmazott, ami a tanuló jogi helyzetét megváltoztatta volna, csak egy aktuális tényhelyzet alapján adott tájékoztatást annak változatlan volta esetén a jövőben bekövetkező következményéről. Ahogy pedig arra a tájékoztatólevél is utalt, az osztályozóvizsga beosztásáról külön döntés fog születni. Mindezekre tekintettel a Törvényszék azt állapította meg, hogy a tájékoztatólevél ellen jogorvoslati kérelemmel nem lehetett élni, mivel nem tartozott azoknak a megtámadható döntéseknek a körébe, amelyek a jogorvoslati kérelem tárgyai lehetnek. A Törvényszék álláspontja szerint bár a fenntartó tehát helytállóan hivatkozott arra a perben, hogy a tájékoztatólevél nem minősül megtámadható döntésnek, azonban abból helytelen következtetést vont le, amikor azt érdemben elbírálta már az eredeti döntésében is anélkül, hogy vizsgálta volna azt, hogy annak elbírálására van-e hatásköre. A Törvényszék megállapította, hogy a fenntartó a tájékoztatólevél kapcsán a hatáskörét túllépve járt el, amely hatásköri túllépés szintén hatáskör hiányaként értékelendő, ezért a fenntartó eljárása ebben a körben semmis volt.

A jogorvoslati kérelem második és harmadik kérelmében a tanuló lényegében ugyanazt a döntést jelölte meg a jogsértés alapjaként, a 2024. április 10-i tantárgyi pótdolgozatot, illetőleg az arra kapott érdemjegyet, és az előbbi érvénytelenítését, továbbá annak megalapozott volta esetén arra tekintettel az utóbbi törlését kérve. A Törvényszék álláspontja szerint ennek a két kérelemnek a tárgya – egymásból következő mivoltuk miatt – ugyanaz, vagyis a pótdolgozat értékelése annak a pedagógiai programba, valamint a házirendbe ütköző voltára tekintettel. A tanulmányok értékelése a köznevelésről szóló törvény 37. § (2) bekezdése alapján ugyanakkor az az egyetlen döntésfajta, amelynek megtámadható volta kategorikusan ki lett zárva, így az nem tartozik a megtámadható döntések körébe még a belső szabályzatba való ütközésre hivatkozással sem, márpedig egy dolgozat kérdéseinek összeállítása és az arra adott osztályzat a tanulmányok olyan értékelésének minősül, amely az iskola, illetőleg a szaktanár szakmai kompetenciájába tartozik. A Törvényszék rámutatott, hogy a fenntartó ezeknek a kérelmeknek a tekintetében is túllépte a jogszabályban meghatározott hatáskörét, amely miatt a döntése ebben a körben is semmis.

A jogorvoslati kérelem utolsó pontjában a tanuló az osztályozóvizsga letételének engedélyezését kérte adott tantárgyból az általa meghatározott összetételben, amely a Törvényszék értelmezése szerint új kérelemnek minősül a megsértett döntés megjelölésének hiánya miatt, ezért elsőfokú döntés hiányában ennek a kérelemnek a tekintetében a másodfokú eljárás kizárt volt.

Mindezek alapján a Törvényszék megállapította, hogy a fenntartó a tanuló jogorvoslati kérelme alapján a jogszabályban biztosított hatáskörét túllépve járt el, ezért a keresettel támadott határozata semmis volt, így azokat megsemmisítette, és a fenntartót új eljárásra utasította. A megismételt eljárásban a bírósági ítéletben megállapítottakra figyelemmel a fenntartónak ismételten vizsgálnia kell a hatáskörét, és ennek során nemcsak a jogorvoslati kérelemmel érintett döntések tartalmára kell figyelemmel lennie, hanem mindegyik kérelem esetében vizsgálnia kell azt is, hogy a tanuló a jogorvoslati kérelmét határidőben, jogszabálysértésre hivatkozással és megtámadható döntés ellen terjesztette-e elő, és amennyiben a vizsgálat eredményeként a kérelem bármely részében a hatásköre hiányát állapítja meg, a kérelemnek azt a részét érdemben nem bírálhatja el. [Lásd: Fővárosi Törvényszék 38.K.701.904/2024.]