Iskolaszolga, 2026. június

Aktuális
Dr. Farkas Ildikó
Az év végi minősítés és a javítóvizsga aktuális kérdései

Visszatérő feladat – újdonságok

A közeleg a tanítási év vége, az iskolai tanulmányok minősítésének időszaka. Az egész éves tanulói teljesítmény megítélése érzékeny kérdés a tanulónak, a szülőnek és a pedagógusnak egyaránt. Éppen ezért érdemes tisztában lenni az év végi osztályozás visszatérő kérdéseivel és az újdonságokkal is.

Az alábbi írásunkban ezeket tekintjük át.

Év közben értékelés – a tanév végén minősítés

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 54. § (1) bekezdése alapján a pedagógus köteles a tanuló teljesítményét, előmenetelét
– tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelni,
– félévkor és a tanítási év végén pedig osztályzattal minősíteni.

A fentiek alapján az értékelés a tanítási év közben nyújtott tanulói teljesítmény mérését jelenti, amely a tanítási év első tanítási napjától az utolsó tanítási napig tart, és a tanítási év során kapott érdemjegyekben jelenik meg.

A tanulói teljesítmény pedagógus által történő minősítésére a tanítási év során két alkalommal – az értékelési folyamat összegzésére építve – kerül sor, és ez a félévi és az év végi osztályzatokban ölt testet. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni! Ebből adódóan jogsértő az az iskolai gyakorlat, amely szerint mindenképpen megbukik a tanuló év végén, ha akár csak egy darab elégtelen érdemjegye volt az utolsó félévben.

A minősítés hagyományos formája

Az év végi minősítés hagyományos formáját a köznevelésről szóló törvény 54. § (2) bekezdése rögzíti. A törvény szerint az év végi osztályzatok a tanuló tudásának minősítésénél az alábbiak lehetnek:
– jeles (5),
– jó (4),
– közepes (3),
– elégséges (2),
– elégtelen (1).

Az évközi érdemjegyekhez hasonlóan az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri.

A szöveges értékelés

A szöveges értékelés alapvetően abban különbözik a hagyományos formától, hogy a tanítási év végén az iskola a tanuló teljesítményét nem egyetlen számmal jelzi a szülőnek, hanem minden pedagógus szöveges formában rögzíti, hogy szerinte holt tart a tanuló a felkészülésben.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szöveges értékelés akkori éri el a célját, ha röviden, egyénre szabottan tartalmaz információt a szülő részére, és alapul szolgál a tanuló fejlődéséhez szükséges megoldások megtalálásához! A köznevelésről szóló törvény 54. § (3) bekezdése két évfolyam (az első és a második) esetében kötelezően szöveges értékelést ír elő, ezek közül a tanítási év végén az első évfolyamon kötelező szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, vagy felzárkóztatásra szorul.

Kiemeljük, hogy a köznevelésről szóló törvény megfogalmazása nem a szöveges minősítés tartalmát határozza meg, hanem azt, hogy mit kell kifejeznie a pedagógusnak a szöveges értékeléssel!

Az iskola egyedi minősítési rendje engedélyköteles

A köznevelésről szóló törvény 54. § (4) bekezdése alapján
– a második évfolyamon a tanítási év végén és
– a magasabb évfolyamokon a félév mellett a tanítási év végén
a tanuló minősítésére az iskola pedagógiai programja a hagyományostól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja.

Ehhez azonban az iskolának a köznevelésért felelős miniszter engedélyével kell rendelkeznie.

Amennyiben az iskola nem alkalmazza a minősítés hagyományos formáit, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, a szülő, a tanuló kérésére az év végi minősítést osztályzattal is el kell végezni.

Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés osztályzatra való átváltásának szabályait szintén a helyi tantervben kell meghatározni.

Év végi osztályzat az érdemjegyek átlaga alapján?

Visszatérő kérdés, hogy az év végi osztályzat meghatározása történhet-e az érdemjegyek átlaga alapján.

A kérdésre azt válaszolhatjuk, hogy a köznevelésről szóló törvény az érdemjegyek átlagának figyelembevételét nem zárja ki, de nem is támogatja. Ennek indoka részben az, hogy nem célszerű valamely merev átlagolási szabály (például csak 2,0 átlagtól kapható elégséges) pedagógiai programban történő rögzítése, másrészt a tanulmányok értékelése, minősítése a pedagógus szakmai munkájának fontos része, és nem lehet egyenlő az átlagszámítással. Olyan belső iskolai szabályozás kialakítása szükséges, amely lehetőséget ad a pedagógusnak a pedagógiai szempontok érvényesítésére és a tanuló személyre szóló értékelésére, minősítésére.

Az érdemjegyek átlagának figyelembevételét a köznevelésről szóló törvény egyetlen esetben szabályozza. A köznevelésről szóló törvény 54. § (6) bekezdése szerint az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozóértekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg a döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg a döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára köteles módosítani.

A magatartás és a szorgalom értékelése

A gyakorlatban a tanuló magatartásának és szorgalmának minősítése a tanulói teljesítmény értékelésénél is nehezebb dolog. Éppen ezért – a várható viták elkerülése érdekében – ezt a kérdést a pedagógiai programban mindenképpen célszerű szabályozni. A miniszteri rendelet 7. §-a alapján a pedagógiai program kötelező tartalmi elemei közé tartozik a magatartás és a szorgalom minősítési elveinek, valamint a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek meghatározása. A magatartás és a szorgalom minősítését az osztályfőnök végzi, amelyhez az osztályban tanító pedagógusok véleményét is meg kell ismernie, majd mérlegelése alapján azokat figyelembe veheti. A köznevelésről szóló törvény 54. § (2) bekezdése alapján az év végi osztályzat
– a tanuló magatartásának minősítésénél
o    példás (5),
o    jó (4),
o    változó (3),
o    rossz (2),
– a tanuló szorgalmának minősítésénél
o    példás (5),
o    jó (4),
o    változó (3),
o    hanyag (2)
lehet.

A kompetenciamérés nem értékelhető osztályzattal!

Szülői kérdésként merült fel, hogy az országos kompetenciamérés értékelhető-e osztályzattal.

A kérdésre azt válaszolhatjuk, hogy a hatályos köznevelési előírások alapján a kompetenciamérés tanulói eredménye az adott iskolai tantárgy esetében nem váltható érdemjeggyé, még kevésbé osztályzattá. A hatályos köznevelési szabályok nem teszik lehetővé a kompetenciamérés érdemjeggyel vagy osztályzattal történő minősítését. A kérdéssel kapcsolatosan a közelmúltban valóban felmerült az értékelés, a minősítés kérdése, de a megkérdezett oktatási szereplők javaslatai alapján ilyen irányú jogszabálymódosításra végül nem került sor. A jogi előírásokon túlmenően a kompetenciamérés tanulói eredménye szakmai indokok alapján azért sem váltható tantárgyi érdemjeggyé vagy osztályzattá, mert az országos mérés szövegértési képességeket és matematikai eszköztudást mér, és ezeket – főleg a szövegértés eredményeit – nem lehet egyetlen tantárgyhoz kötni.

Az év végi osztályzat nem lehet fegyelmezési eszköz!

A köznevelésről szóló törvény 54. § (1) bekezdése garanciális jelleggel rögzíti, hogy az az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz! A tanuló teljesítményének értékelése és minősítése a tanuló tudását, szorgalmát kell, hogy tükrözze és nem pedig a magatartását. Nem adható tehát a rossz magatartásért, fegyelmezetlenségért, összefirkált füzetért eggyel rosszabb érdemjegy és év végi osztályzat, illetve elégtelen sem. Az érdemjegyhez hasonlóan az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz!

Az egyéni munkarendben tanuló év végi minősítése

A köznevelésről szóló törvény 55. § (2) bekezdése alapján az egyéni munkarenddel rendelkező tanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól kötelező felmenteni. Ez alól csak az iskolában vagy azon kívül folyó szakmai képzés jelent kivételt. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon – a miniszteri rendelet 64. § (2) bekezdése értelmében – osztályozóvizsga keretében ad számot tudásáról. Az egyéni munkarendben tanuló teljesítményének minősítésével kapcsolatos szabályokat tehát az iskola állapítja meg. Ennek keretében dönt, hogy a tanuló a tanév folyamán hány alkalommal, milyen módon és mely tantárgyakból köteles számot adni tudásáról. A félévi és a tanév végi osztályozóvizsga főszabályként kötelező, de az iskola a tanévben ennél több beszámolási alkalmat is megállapíthat. A beszámoltatás idejéről az igazgató, annak módjáról a nevelőtestület határoz. A tanév végi vizsgák osztályozóvizsgának minősülnek, amelyek az iskolában vagy független vizsgabizottság előtt tehetők le. A tanévi minimum két beszámolási alkalom alól a köznevelésről szóló törvény kivételt enged a külföldi tartózkodás miatt egyéni munkarenddel rendelkezők esetében. A törvény 54. § (1) bekezdése alapján a külföldi tartózkodás miatt egyéni munkarenddel rendelkező tanuló esetében a félévi minősítés az igazgató döntése alapján mellőzhető, ez esetben a tanulónak csak a tanítási év végén kell számot adnia a tudásáról.

A sajátos nevelési igényű tanuló év végi minősítése

Egy szülő azért élt panasszal, mert sajátos nevelési igényű gyermekének magyar nyelv- és irodalom tanára a szülő többszöri kérése ellenére sem vette figyelembe a tanuló szakértői véleményében foglaltakat, sem az oktatás, sem az év végi minősítés során. A szülő panasza szerint miután gyermeke nem kapta meg a kellő segítséget és figyelmet a tanítási év közben, tanulmányi eredménye nagyon leromlott, ami az év végi osztályzataiban is tükröződik, amely jelentős hátrányt jelent számára a későbbi tanulmányai folytatásánál…

Sajátos minősítés alóli mentesítési szabályt tartalmaz a köznevelésről szóló törvény 56. §-a. A törvény szerint a sajátos nevelési igényű tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató köteles mentesíteni
– az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, valamint helyettük szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
– egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.

A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: szakszolgálati rendelet) 15. § (1) bekezdése szerint az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének az értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható:
– az iskolai nevelés-oktatás első–hatodik évfolyamán az adott tanév január 31-éig szükség szerint bármikor,
– ezt a határnapot követően annak a tanévnek a március 31. napjáig, amelyben a tanuló az adott tantárgy tanulását megkezdte.

A szakértői bizottság eljárását a fenti időszaknál későbbi időpontban csak a szülő kezdeményezheti. A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a tanuló osztályfőnökének és az adott tantárgyat tanító pedagógusnak a véleményét. Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában a szakértői bizottság vezetője vagy az általa erre kijelölt bizottsági tag – a kiskorú tanuló esetén a tanuló és a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló meghallgatása után – dönt a vizsgálat szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. A kérelem elutasításáról szóló döntést – határozat formájában – írásba kell foglalni.

A szakszolgálati rendelet 17. §-a alapján a szakértői véleménynek tartalmaznia kell – többek között – a tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési feladatokat, valamint javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és az év végi minősítés alóli mentesítésre. Kiemeljük, hogy ebben a helyzetben az igazgatónak nincs mérlegelési joga, a szakértői vélemény alapján kell eljárnia. A tanuló számára ugyanis a különleges gondozást a szakértői véleményben foglaltak szerint kell biztosítani. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szakértői vélemény által megállapított értékelés és minősítés alóli mentesítésre vonatkozó döntését az igazgatónak a szakvélemény megismerését követően az esetleges jogsértések elkerülése érdekében a lehető legrövidebb időn belül kell meghoznia!

Fontos tudnivaló: az értékeléssel, a minősítéssel kapcsolatos mentesítés csak az érdemjegyekkel való értékelésre és az osztályzatokkal való minősítésre vonatkozik, a tanórán való részvételre nem terjed ki! Lényeges ugyanakkor, hogy amennyiben a mentesítésben részesített tanuló nem vesz részt a tanórai foglalkozásokon, az igazgató ebben az esetben sem vonhatja vissza a tantárgyak vagy tantárgyrészek értékelése, minősítése alóli mentesítést. A szabálysértési törvény alapján ugyanis, aki a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakértői véleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja, pénzbírsággal sújtható.

A sajátos nevelési igényű tanulók minősítésének további speciális szabálya, hogy – a miniszteri rendelet 74. § (2) bekezdése alapján – amennyiben a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola helyi tanterve az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, az év végi osztályzatot a tanítási idő végén kell megállapítani.

A szülő beadványában azt sérelmezte, hogy sajátos nevelési igényű gyermekét a tanév végén három tantárgyból, magyar nyelv és irodalomból, angol nyelvből és matematikából megbuktatták, annak ellenére, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértői vélemény a tanuló esetében az értékelés, a minősítés alóli mentesítést javasolt a helyesírás, a matematika és az idegen nyelv értékelése, minősítése vonatkozásában. A szülő sérelmezte azt is, hogy ennek alapján az iskola javítóvizsga lehetőségének biztosítása nélkül évfolyamismétlésre kötelezte a tanulót. A szülő az iskola eljárásával szemben panasszal fordult az intézmény fenntartójához, ahonnan azonban nem érkezett válasz.

A panasz nyomán vizsgálat indult az ügyben, amely megállapította, hogy a szakértői bizottság által kiállított szakértői véleményt a szülő időben eljuttatta az iskolába, ahol iktatták is, ezt a tényt nyilatkozatában az igazgató is megerősítette. Ez alapján megállapítható volt, hogy az iskola a már végrehajtható szakértői vélemény birtokában jogszerűtlenül járt el, amikor a tanév végi osztályozás során az abban foglaltakat figyelmen kívül hagyta, és az érintett  tantárgyak vonatkozásában tett, értékelés és minősítés alóli mentesítésre vonatkozó szakértői bizottsági javaslat ellenére a tanulót ezeknek a tárgyaknak az esetében minősítette, majd a szerzett elégtelen év végi osztályzatra tekintettel, javítóvizsga lehetőségének biztosítása nélkül évfolyamismétlésre kötelezte. Az ügyben eljáró oktatási jogok biztosa kezdeményezte, hogy az igazgató vezetői hatáskörében tegye meg a szükséges intézkedéseket a tanuló vonatkozásában a szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértői véleményben foglaltak maradéktalan érvényesülése érdekében. Kezdeményezte a vonatkozó tanügyi dokumentumok javítását is. Az ügyben tett kezdeményezéseket az intézmény vezetője elfogadta, továbbá a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére, ellátására, együttműködési megállapodást kötöttek utazó gyógypedagógus igénybevételére.

A felnőttoktatásban tanuló év végi minősítése

A felnőttoktatásban résztvevő tanuló tudását – ha az iskola helyi tanterve eltérően nem rendelkezik – a tanítási év végén vizsgán kell értékelni.

A miniszteri rendelet 143. § (10) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, év végén minden esetben osztályozóvizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozóvizsga alól felmentés nem adható.

Szintén előírás, hogy amennyiben a felnőttoktatásban részt vevő tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt teljesíti, és a tanulmányokból osztályozóvizsgát kíván tenni – a miniszteri rendelet 143. § (11) bekezdése alapján –, az igazgató a vizsga megkezdése előtt legalább harminc nappal a kormányhivataltól vizsgabiztos kirendelését köteles kérni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a vizsgabiztos kirendelésének kérésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt a vizsgabiztos közreműködése nélkül lebonyolított osztályozóvizsga eredménye érvénytelen!

A vizsgabiztos széleskörű jogokkal rendelkezik, így
– részt vesz az érintett osztályozóvizsgák valamennyi vizsgarészén és az osztályozóvizsga előkészítésében,
– az osztályozóvizsgák során keletkezett valamennyi dokumentumba betekinthet, azokról másolatot kérhet,
– megfigyeléseiről, megállapításairól két példányban jegyzőkönyvet készít,
– a vizsga befejezését követő nyolc napon belül a jegyzőkönyv egyik példányát eljuttatja az őt megbízó kormányhivatal vezetőjének, a másik példányt pedig az igazgatónak, aki a vizsgabiztossal köteles együttműködni.

Az év végi minősítés helyi szabályai

A tanulói teljesítmény minősítése a tanuló, a szülő, valamint a pedagógus szempontjából egyaránt érzékeny kérdés, hiszen minden igyekezet ellenére szubjektív elemeket is tartalmaz. Az ezzel kapcsolatos viták elkerülése érdekében mindenképpen célszerű a pedagógiai programban részletesen kidolgozni az értékelés és minősítés helyi szabályait. Amennyiben ugyanis ezekbe ütköző magatartást sérelmez a tanuló, a szülő, a helyi szabályok megsértésére alapított jogorvoslati kérelem alapján lehetőség van a korrekcióra.

Itt hívjuk fel a figyelmet a miniszteri rendelet 7. §-ára, amelynek (2) bekezdés bi) pontja, valamint (5) bekezdése alapján az iskola pedagógiai programjának részét képező helyi tantervnek tartalmaznia kell
– a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, formáit,
– diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit,
– a magatartás és a szorgalom minősítésének elveit,
– az iskolai ismeretek számonkérésének rendjét, valamint
– a magasabb évfolyamra lépés feltételeit.

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a pedagógiai programnak a minősítéssel kapcsolatos helyi rendelkezései nem lehetnek önkényesek, és nem lehetnek ellentétesek sem a köznevelési, sem más jogszabályi előírásokkal!

A pedagógusnak a minősítéssel kapcsolatos jogai

A pedagógus szakmai munkájának szerves része a tanuló év végi minősítése is. Ennek során egyedi módszereket alakíthat ki, és alkalmazhat sajátos minősítési, számonkérési technikákat is. A pedagógus lehetőségei azonban nem korlátlanok: határait a köznevelésről szóló törvény rendelkezései, többek között a szülők és a tanulók jogai, valamint az intézmény működésére és belső rendjére vonatkozó szabályzatokban foglaltak jelölik ki. A pedagógusnak tehát figyelembe kell vennie a tanulói és a szülői jogokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, valamint az iskola belső dokumentumait, szabályzatait is.

Az osztályozóértekezlet

A köznevelésről szóló törvény 54. § (5)–(6) bekezdése szerint az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozóértekezleten áttekinti, és a pedagógus, valamint az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Amint arról már szó esett, amennyiben az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust tájékoztatás és indokolás kérése céljából, ennek eredménytelensége esetén pedig az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Természetesen nem szükségszerű, hogy egy adott tanítási év végére minden egyes tanuló minden egyes tantárgy minden követelményéből ugyanazt a szintet érje el. Az egyes iskolai évfolyamok végén, az osztályozóértekezleteken tanulónként külön-külön azt kell mérlegelni, hogy az elért teljesítmény alapján megvan-e a reális lehetőség ahhoz, hogy a tanuló elérjen az iskola által támasztott követelmények teljesítéséhez.

Kiemeljük, hogy az iskola magasabb évfolyamába lépéssel kapcsolatos döntés meghozatalánál az adott pedagógusnak, a nevelőtestületnek minden esetben a tanuló érdekeit szem előtt tartva kell mérlegelnie. A magasabb évfolyamba lépés engedélyezése, illetve az évfolyam megismétlésére történő utasítás soha nem szolgálhat fegyelmezési eszközül! Az évfolyamismétlésre történő utasítás csak abban az esetben fogadható el, ha anélkül a tanulónak nem lenne esélye a végső cél elérésére, az iskolai tanulmányok sikeres befejezésére.

Egy szülő azt panaszolta, hogy gyermeke a nevelőtestületi vélemény alapján rosszabb év végi osztályzatot kapott, mint amit az érdemjegyei alapján kaphatott volna. Bár a tanuló az érdemjegyei alapján 4,1-re állt magatartásból, az év végén változó értékelést kapott, ami a szülő álláspontja szerint nem a tanuló valós magatartását tükrözi. A szülő kérdésére az intézményvezető azt a tájékoztatást adta, hogy nem az osztályfőnök, hanem a nevelőtestület döntött így, miután az egyes tanulók év végi osztályzatát az osztályozóértekezleten áttekintették. Az intézményvezető tájékoztatását követően a szülő a fenntartóhoz fordult. A tankerület kivizsgálta a panaszt, amelynek során megállapította, hogy az osztályozóértekezleten valamennyi pedagógus részt vett, a nevelőtestület részletes indokolás után hozott döntést, elfogadva a változó minősítést. A tankerület az ügyben jogszabálysértést, tantervbe vagy tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésbe ütköző eljárási hibát nem állapított meg, ezért az intézmény döntését helybenhagyta. A változó érdemjegy indoka a tanuló szünetekben tanúsított magatartása volt, aminek javítására szakemberek bevonásával törekedett az iskola.

A szülő az oktatási jogok biztosához fordult. Az ügyben indult vizsgálat megállapította, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok szerint a tanuló év végi osztályzata a tanuló hátrányára eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától. A köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint ebben az esetben szükséges előadni a nevelőtestületnek azokat az okokat, amelyek értelmében az eltérés indokolható. A szülő által sérelmezett esetben az eljárás ennek megfelelően zajlott, az osztályozóértekezleten a nevelőtestület egy részletes indokolást követően, egyetértéssel a változó osztályzat elfogadásáról döntött. A döntés indokait a fenntartó az általa folytatott vizsgálat megállapításai között a szülővel is ismertette. A köznevelésről szóló törvény tehát indokolt esetben lehetőséget teremt arra, hogy az év végi osztályzat a tanuló hátrányára eltérjen a tanítási év közben kapott érdemjegyek átlagától. Az oktatási ombudsman álláspontja szerint a tanuló ügyében, a tanulói magatartás eltérő értékelése a nevelőtestület által elfogadott okok alapján történt, így ezzel összefüggésben megállapította, hogy az értékelés a tanuló számára érdeksérelmet okozhatott, ugyanakkor a tanuló oktatási jogai ezzel nem sérültek. [Lásd: OJBH/339/2024.]

Az iskola értesítési kötelezettsége

Annak érdekében, hogy a tanuló és a szülő valós képet kapjon a tanítási évben nyújtott teljesítményről, a köznevelésről szóló törvény 54. § (1) bekezdése az iskola részére értesítési kötelezettségét ír elő. A törvény szerint az iskola az osztályzatról a tanulót és a szülőt év végén
– a bizonyítvány és
– a KRÉTA tanulmányi rendszer
útján köteles értesíteni.

A szülő tájékoztatáshoz való joga

Az iskola értesítési kötelezettségéhez kapcsolódik a szülőnek az a joga, amely szerint gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Kiemeljük, hogy a szülő tájékoztatásának rendszeresnek és tényszerűnek kell lennie. A rendszeres tájékoztatás elmulasztása a jogszerűen megállapított osztályzattól függetlenül jogsértéshez vezethet. A tájékoztatás tanítási év közben alapvetően a KRÉTA tanulmányi rendszeren keresztül, emellett a tanítási év végén bizonyítvánnyal valósul meg, de ezen kívül a szülő személyes megbeszélést is kérhet a pedagógustól.

A nagykorú tanuló szülőjének tájékoztatása

A köznevelésről szóló törvény kiindulópontja, hogy a nagykorú tanuló esetében a szülői jogokra, kötelezettségekre vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni. A főszabály alól azonban kivételt jelent a nagykorú, eltartott tanuló esete, ahol a szülő tájékoztatáshoz való joga a törvényben megszabott körben továbbra is fennáll. A köznevelésről szóló törvény 46. § (8) bekezdésének utolsó mondatából következően az ott felsorolt körben – többek között a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos iskolai döntéseknél – a törvény felhatalmazása alapján, azaz a nagykorú tanuló engedélye nélkül történik a szülő tájékoztatása. A tanulmányi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos tájékoztatásba beletartozik minden, a tanulói jogviszonyt érintő, lényeges elem, így az év végi osztályzatok is. Ez az irányadó eljárás a törvényben meghatározott kérdésekben akkor is, ha a tanuló kifejezetten tiltakozik a tájékoztatás ellen.

Ezzel kapcsolatosan gyakorlati kérdésként merült fel, hogy a nagykorú eltartott tanuló szülőjét megillető tájékoztatásnak megfelelő módon eleget tesz-e az iskola akkor, ha csak a tanítási év végén, és csak egy mondatban ad tájékoztatást a tanuló minősítéséről – éppen a nagykorúságra történő hivatkozással.

A kérdésre azt válaszolhatjuk, hogy ez nem jogszerű eljárás, figyelemmel arra, hogy a nagykorú eltartott tanuló esetén az iskolai tájékoztatásnak rendszeresnek, illetve a szülő által kívánt üteműnek kell lennie, és igény esetén az előmenetellel kapcsolatos, valamennyi részletre ki kell terjednie.

Az osztályozóvizsga és az év végi minősítés

A miniszteri rendelet 64. § (1) bekezdése szerint a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozóvizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.

Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak az év végi osztályzat megállapításához, ha
– felmentették meghatározott tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
– egyéni munkarendben tanul,
– engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
– a tanulónak a mulasztása a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladta, és a nevelőtestület engedélyezte számára az osztályozóvizsgát,
– felnőttoktatásban meghatározott mértéket mulasztó tanuló,
– a tanuló az év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Miután a vizsga célja az év végi osztályzat megállapítása, ebből adódóan az adott tantárgyból tett osztályozóvizsgán kapott érdemjegy lesz az év végi osztályzat. Amennyiben a félévi és az év végi osztályozóvizsgán kapott érdemjegy eltér egymástól, az év végi értékelés veendő hangsúlyosabban figyelembe, tekintettel arra, hogy ekkor az egész tanévi ismeretanyagból ad számot a tanuló.

A független vizsgabizottság lehetősége

A köznevelési előírások alapján a tanuló év végi osztályzatai megállapítása céljából független vizsgabizottsághoz fordulhat. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi meg. A részletes szabályokat a miniszteri rendelet 73. §-a határozza meg.

Amennyiben a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

A minősítéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás

A köznevelésről szóló törvény 37. § (2) bekezdése lehetőséget teremt a magatartás, a szorgalom és a tanulmányok minősítésével kapcsolatos jogorvoslatra is, de csak korlátok között. A köznevelésről szóló törvény ezt akkor biztosítja, ha a magatartás, a szorgalom és a tanulmányok minősítése
– nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, vagy
– a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba, illetve
– a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.

Fontos tudnivaló, hogy ezekben az esetekben nem azt lehet vitatni, hogy a kapott év végi osztályzat a tanuló valódi tudását fejezi-e ki, hanem azt az eljárást, amely során a minősítés megszületett! Amennyiben nem szerepel a helyi tantervben például az, hogy a tanulók úgynevezett kisérettségi vizsgája ötven százalékban meghatározza az év végi osztályzatot, a pedagógus mégis erre hivatkozva minősíti a diákot, az ily módon történt minősítés ellen jogorvoslati eljárás kezdeményezhető.

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a minősítés ellen érdeksérelemre hivatkozással nem nyújtható be jogorvoslati kérelem! Nem teszik lehetővé a jogszabályok a pedagógus szubjektív értékítéletének vitatását, az osztályzatok megtámadását például azon az alapon, hogy a pedagógus túlságosan szigorú a tanulóhoz, vagy következetlen, illetőleg, hogy eltérő mértéket alkalmaz az egyes tanulók között. Ezek az állítások ugyanis egyáltalán nem vagy csak igen nehezen bizonyíthatók, és az ilyen jellegű jogorvoslatok megengedése teljes egészében bizonytalanná tenné az iskolai nevelő-oktató munkát. Nyilvánvalóan azonban jogszabálysértést követ el a pedagógus, ha az egyes tantárgy év végi osztályzatának megállapításakor – amint azt már említettük – nem a tanuló tényleges tudását, teljesítményét, hanem a magatartását minősíti.

A fenntartó dönt

Tekintettel arra, hogy az iskola értékelése, minősítése ellen csak jogszabálysértésre, belső szabályzat sérelmére hivatkozva lehet jogorvoslattal élni, az ebben a körben benyújtott kérelmekről a fenntartó képviselője dönt. A köznevelésről szóló törvény 37. § (3) bekezdése alapján a fenntartói jogorvoslati eljárásban
– állami fenntartású iskolában a tankerületi központ igazgatója,
– más fenntartó – például alapítványi fenntartású iskola – esetén jogi és igazgatási képzési területen szerzett, felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy a döntéshozó iskolában igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú végzettséggel rendelkező személy
járhat el.

Döntési lehetőségek

A jogorvoslati eljárásban a fenntartó képviselője többféle döntést hozhat, így
– a jogorvoslati kérelmet elutasíthatja, vagy
– az iskolai döntést megváltoztathatja, vagy
– az intézményi döntést megsemmisítheti, és az iskolát új döntés meghozatalára utasíthatja.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a köznevelési jogorvoslati eljárás nem közigazgatási hatósági ügy, de az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) meghatározott elemeinek az alkalmazása mégis szükséges. [Lásd: Nkt. 38. § (3) bekezdés.]

A végleges döntés

Az iskola döntése abban az esetben végleges, ha a közléstől számított tizenöt napon belül nem nyújtottak be az eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A fenntartó által hozott másodfokú döntés a közléssel válik véglegessé.

A döntés véglegessé válásának következménye, hogy a döntés végrehajtható. Ez alól kivételt jelent az az eset, ha a döntés bírósági felülvizsgálatát kérték.

A bírósági jogorvoslat

A köznevelésről szóló törvény 38. § (4) bekezdése ugyanis lehetővé teszi, hogy a szülő a fenntartó jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérje, jogszabálysértésre hivatkozással. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.

Az év végi bizonyítvány

A tanuló az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap.

A miniszteri rendelet 96. § (1) bekezdése alapján a tanuló által elvégzett évfolyamokról a törzslap alapján az iskolának év végi bizonyítványt kell kiállítania. Az egyes évfolyamok bizonyítványai közül kiemelkedő jelentőségű a nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány, amely – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.

A középiskola, a szakiskola és a készségfejlesztő iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló év végi bizonyítvány jelentőségét az adja, hogy – a köznevelésről szóló törvény 9. § (6) bekezdése alapján – középfokú végzettséget tanúsít.

Az alapfokú művészetoktatásban a tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet. A miniszteri rendelet 107. §-a alapján az alapfokú művészeti iskola a művészeti ágak szerint bizonyítványt állít ki.

A köznevelésről szóló törvény 57. § (4) bekezdése alapján a bizonyítvány tartalmazza az általa tanúsított végzettségnek, szakképesítésnek a Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását az erről szóló kormányrendelet alapján.

A miniszteri rendelet 96. § (2)–(3) bekezdései tartalmazzák az év végi bizonyítvány kötelező tartalmi elemeit. A nemzetiségi bizonyítvány az előírt adatokat magyar és nemzetiségi nyelven is tartalmazza.

Fontos tudnivaló, hogy a bizonyítvány – és a kiállításának alapjául szolgáló irat – közokirat. Ebből adódóan teljesen bizonyítja a benne foglalt adatok és tények valóságát. A közokiratjellegből következően az iskola által kiállított bizonyítványt – az ellenkező bebizonyításáig – valódinak kell tekinteni, a benne foglaltakat – az ellenkező bizonyításáig – mindenki köteles elfogadni.

A bizonyítványnyomtatvány miniszteri engedélyhez kötött

A köznevelésről szóló törvény 57. § (5) bekezdése alapján az iskolában csak olyan bizonyítványnyomtatvány, valamint bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet a köznevelésért felelős miniszter jóváhagyott.

A tanév újdonsága a digitális bizonyítvány!

Amint arról már beszámoltunk, fontos újdonság, hogy a jelenleg folyó 2025/2026. tanévben bevezetik a digitális iskolai bizonyítványt. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi tanévtől az iskolai bizonyítványok az igazgató elektronikus aláírásával, időbélyegzővel ellátva, elektronikus dokumentumként állítandók ki a KRÉTA tanulmányi rendszeren keresztül.

A köznevelésről szóló törvény 57. § (6a)–(6b) bekezdései alapján – a jelenlegi tanévtől felmenő rendszerben bevezetve – az iskolai bizonyítvány az iskola igazgatójának legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott digitális biztonsági okmány formájában állítandó ki. Az így kiállított bizonyítvány közokirat.

A digitális bizonyítványt a KRÉTA tanulmányi rendszerben az időbélyegző felülhitelesítésével, a tanulói jogviszony megszűnését követő nyolcvan évig kell megőrizni. A tanuló, a szülő, továbbá a volt tanuló a digitális bizonyítványt a KRÉTA tanulmányi rendszerbe történő hitelesített belépést követően éri el.

A díszpéldány

A KRÉTA tanulmányi rendszerben kiállított, tárolt és nyilvántartott digitális bizonyítványról kizárólag az arra jogosult tanuló vagy a szülő – a tanulmányi rendszeren keresztül is előterjeszthető – kérelemére hiteles papíralapú másolatot (úgynevezett díszpéldány) kell kiállítani.

A díszpéldányon fel kell tüntetni a tanulmányi rendszer által generált és nyilvántartott egyedi azonosítót és azt, hogy a papíralapú hiteles másolat a digitális bizonyítvány hiteles másolata. A papíralapú hiteles másolatot eredeti aláírásával hitelesítenie kell a kiállítónak és az intézmény igazgatójának, továbbá a díszpéldányt az intézmény hivatalos körbélyegzőjével el kell látni.

A díszpéldány, valamint iskolatípusonként a díszpéldányok tárolására szolgáló tartótok első példánya ingyenes, a második példányért térítési díjat kell fizetni.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az érettségi bizonyítvány – mint az állami vizsga teljesítéséről szóló bizonyítvány – kiállítása nem változik! A köznevelésről szóló törvény 57. § módosított (6) bekezdése szerint 2025. szeptember 1-jétől az iskolai nyomtatványok – az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével – a tanulmányi rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton készülnek el. Az állami vizsga teljesítéséről szóló bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt ebben az esetben is elő kell állítani nyomtatott formában, és meg kell őrizni.

A felmenő rendszerű bevezetés

A digitális iskolai bizonyítványokat felmenő rendszerben vezetik be. A köznevelésről szóló törvény 99/M. §-a alapján a digitális bizonyítványra vonatkozó előírásokat első alkalommal a 2025/2026. tanévben
– az általános iskola, az alapfokú művészeti iskola, a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola – az előkészítő évfolyammal rendelkező iskolák kivételével – első évfolyamán,
– az előkészítő évfolyamot szervező iskolák kezdő évfolyamán,
– a gimnázium – a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok kivételével – kilencedik évfolyamán,
– a hat évfolyamos gimnázium esetében a hetedik évfolyamán,
– a nyolc évfolyamos gimnázium esetében az ötödik évfolyamán,
– a szakiskola, a készségfejlesztő iskola kilencedik évfolyamán,
majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.

Az iskoláknak a fentebb fel nem sorolt évfolyamain a bizonyítványok kiállítására a „hagyományos” bizonyítványra vonatkozó szabályokat kell alkalmazniuk.

A bizonyítvánnyal kapcsolatos iratok sorsa

A jogutóddal megszűnő iskola iratállományát a jogutód köznevelési intézménynek kell átadni. A jogutód nélkül megszűnő iskola esetén a fenntartó, a fenntartó jogutód nélküli megszűnése esetén az iskola székhelye szerint illetékes kormányhivatal számára kell átadni az iratállományt.

A köznevelésről szóló törvény 21. § (9a)–(9b) bekezdései alapján fontos tudnivaló, hogy a digitális bizonyítványokat nem kell átadni az iskola székhelye szerint illetékes kormányhivatal számára.

A jogutód nélkül megszűnő iskola esetében a digitális bizonyítványokhoz történő hozzáférést a volt tanuló részére az intézmény archív tanulmányi rendszeréből továbbra is biztosítani kell a volt tanuló intézményi tanulmányi rendszerbe történő hitelesített belépését követően. Ennek biztosítása érdekében a KRÉTA tanulmányi rendszer üzemeltetője a jogutód nélkül megszűnő iskola esetén a tanulói jogviszony megszűnésétől számított nyolcvan évig a volt tanuló tanulmányi rendszerbe történő belépéséhez szükséges azonosító adatokat, valamint a volt tanuló digitális bizonyítványában foglalt adatokat kezeli. A tanulmányi rendszer üzemeltetője ezeket az adatokat csak a volt tanuló, a volt tanuló törvényes képviselője, valamint törvényben meghatározott, más szerv vagy személy részére adhatja át.

A bizonyítvány visszatartása jogsértő!

Egy alapítványi iskola a továbbtanulni szándékozó tanuló részére nem volt hajlandó kiadni az év végi bizonyítványt arra hivatkozva, hogy a tanuló hátralékba került az alapítványi hozzájárulás befizetésével…

Fontos kiemelni, hogy – a miniszteri rendelet 78. §-a alapján – a tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg! Ebből adódóan jogsértőnek minősül az az igazgatói magatartás, amely a fennálló fizetési hátralék rendezését vagy a különélő szülőktől származó, közös együttes nyilatkozat meglétét szabja a bizonyítvány kiadásának feltételéül.

Szabálysértési és büntetőjogi vonatkozások

A kiállítási, nyilvántartási, tárolási kötelezettség megszegése

A bizonyítvány – mint iskolai végzettséget igazoló közokirat – magas szintű jogi védelmet élvez. A kisebb súlyú jogsértéseket a szabálysértési törvény szankcionálja. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 248. § (1) bekezdése alapján az, aki az iskolai végzettséget igazoló, illetőleg az államilag elismert szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiállítására, nyilvántartására, tárolására vonatkozó előírásokat megszegi, szabálysértést követ el, és pénzbírsággal sújtható. Ez a tényállás elsősorban a kiállítási, nyilvántartási, tárolási kötelezettség megszegésével kapcsolatos magatartást rendeli büntetni.

A bizonyítvány meghamisítása, hamisított bizonyítvány felhasználása

Közokirat-hamisítás gyanúja merült fel abban az esetben, amikor az alapítványi fenntartású gimnáziumban az egyes évfolyamok követelményeinek igazolhatóan nem tett eleget a tanuló, különbözeti vizsgákkal nem rendelkezett, ennek ellenére érettségi vizsgára bocsátották, azt letette, az érettségi bizonyítványt felhasználva bejutott egy felsőoktatási intézménybe…

Tekintettel arra, hogy a bizonyítvány közokirat, súlyosabb esetben büntetőeljárás is indulhat. A Btk. 342. § (1) bekezdése alapján, aki
– hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
– hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
– közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
– bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő;
– aki a közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt büntetendő.

– Hamis közokirat esetén egy új, korábban nem létezett közokirat jön létre, amelynek nem az a kiállítója, akit az irat feltüntet. Nincs jelentősége, hogy az elkészített közokirat-utánzat valós vagy valótlan tartalommal bír-e.
– Meghamisítás az eredeti, korábban már létező közokiraton végzett tartalmi változtatás. A felhasználás aktív magatartást – felmutatást, iratokhoz csatolást – jelent.
– A közreműködés – az úgynevezett intellektuális közokirat-hamisítás – elkövetése során valódi közokiratba a valóságostól eltérő tartalmat rögzítenek.

A bűncselekmény elkövetési magatartása lehet
– hamis bizonyítvány készítése, vagy annak tartalmának meghamisítása,
– hamis, hamisított, vagy más nevére szóló valódi bizonyítvány felhasználása,
– közreműködés jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adat, tény vagy nyilatkozat bizonyítványba foglalásában.

Kiemeljük, hogy a büntetőjogi védelem nem korlátozódik a Magyarországon kiállított közokiratokra, a bűncselekmények tárgya lehet külföldön kiállított közokirat is, amennyiben azt a magyar hatóság felülhitelesítette.

A közokirat-hamisítás csak szándékosan valósítható meg, azonban az intellektuális közokirat-hamisítás esetén a gondatlan elkövetés is megalapozza a felelősségre vonást.

Az elkövető bárki lehet, de különösen az osztályfőnök, az igazgató, a vizsga jegyzője, a vizsga elnöke.

A javítóvizsga

Szabályozási keretek

A javítóvizsga központi és helyi szabályait
– a miniszteri rendelet 64–72. paragrafusai,
– az iskola pedagógiai programja, valamint
– az iskola házirendje
határozza meg.

Év végi osztályzat javítóvizsgával

A miniszteri rendelet 64. § (7) bekezdése szerint az év végi minősítéshez kapcsolódóan javítóvizsgát akkor tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

A javítóvizsga célja

A miniszteri rendelet 64. § (1) bekezdése alapján a tanuló osztályzatait – amennyiben az nem évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján történik – többek között a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A javítóvizsga célja tehát a tanuló év végi osztályzatának megállapítása.

Egy szülő azért élt panasszal, mert a tanköteles korú tanuló jogviszonyát iskolája az év végi sikertelen javítóvizsgára tekintettel megszüntette. Az iskolától kapott szóbeli tájékoztatás szerint a tanulmányok folytatása azért nem volt lehetséges az intézményben, mert az évfolyamismétlés szempontjából érintett osztályok már maximális létszámmal működtek. A szülő a fenntartóhoz fordult, amely elutasította a jogorvoslati kérelmet. Vajon helyesen járt el?

A felmerült kérdésre azt válaszolhatjuk, hogy a fenntartó jogsértő döntést hozott. Ahogyan a tanulói jogviszony keletkezésének, úgy a megszűnésének, megszüntetésének is jogszabályi keretek között kell történnie. A tanulói jogviszony megszüntetésének eseteit a köznevelésről szóló törvény 53. §-a – garanciális jelleggel – taxatív módon meghatározza, ez pedig azt jelenti, hogy az itt nem szereplő esetekben nem lehetséges a jogviszony jogszerű megszüntetése. Miután a hivatkozott paragrafus nem tartalmazza az első sikertelen javítóvizsga esetén a megszüntetés lehetőségét, főként nem tanköteles korú tanuló esetén, erre az okra hivatkozással a tanköteles tanuló jogviszonyának egyoldalú megszüntetése jogsértőnek minősült.

A sikertelen javítóvizsga nem vezethet a tanköteles tanuló jogviszonyának megszüntetéséhez!

Kötött vizsgaidőszak

Javítóvizsgát nem akármikor lehet tenni a tanévben. A miniszteri rendelet 65. §-a alapján a javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban van lehetőség, ebből adódóan – főszabályként – javítóvizsga júniusban nem szervezhető! A miniszteri rendelet azonban lehetőséget biztosít arra, hogy az iskolában tartott javítóvizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezze, hogy a vizsgázó a fenti időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

Garanciális jellegű előírás, hogy a vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

Hol tehető javítóvizsga?

Javítóvizsgát
– független vizsgabizottság előtt, vagy
– abban az iskolában lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll.

A szabályos javítóvizsga nem ismételhető!

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szabályosan megtartott javítóvizsga nem ismételhető!

A vizsgabizottság kötelező

A miniszteri rendelet 64. § (4) bekezdése előírja, hogy a javítóvizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Kiemeljük, hogy a jogszabály nem állapít meg összeférhetetlenségi szabályt a javítóvizsgával kapcsolatosan. Ebből adódóan nem kizárt annak a pedagógusnak a részvétele a javítóvizsgán, aki korábban elégtelent adott a tanulónak. Garanciális szabály azonban, hogy a javítóvizsgán a vizsgabizottságnak kell értékelnie és minősítenie a tanuló tudását. Ebből adódóan jogsértőnek minősül, ha például a javítóvizsgán a tanulót ugyanaz a pedagógus „buktatja meg” egyedül, mint aki az év végi elégtelen osztályzatot megállapította. Ehhez kapcsolódó, további rendelkezés, hogy amennyiben az iskolában foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.

Amennyiben a javítóvizsgát az iskolában szervezik, a vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a kormányhivatal bízza meg.

Fontosak a pedagógiai program szabályai

Gyakorlati kérdésként merült fel, hogy kötelessége-e az iskolának kérdéssort is megadni, vagy elegendő a témákat kijelölni a javítóvizsgára.

A tanulmányok alatti vizsgák, így a javítóvizsga sajátossága, hogy a vizsgakövetelményeket az iskola határozza meg. A miniszteri rendelet 65. § (5) bekezdése alapján a javítóvizsga
– követelményeit,
– részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket,
– az értékelés szabályait
az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni.

A tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket sérti, és ezáltal jogorvoslati eljárást alapoz meg az a javítóvizsga, amelynek keretében olyan ismereteket kérnek számon, amelyet a tanulónak az adott évfolyamon nem kellett ismernie.

Egy beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanuló szülője a javítóvizsga iskolai következményeit sérelmezte. A helyesírás értékelése alól felmentett, egyébként sporttagozatos osztályba járó tanuló év végi javítóvizsgájára magyar nyelv és irodalom tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Az intézmény ennek következményeként a sportiskolai osztályból általános gimnáziumi osztályba sorolta át a tanulót. A szülői beadvány szerint ez azért is sérelmes a tanulóra nézve, mert ebben az osztályban második nyelvként németet kell majd tanulni, amit a tanulási nehézségeire tekintettel nem fog tudni teljesíteni. A szülő az iskola döntésével szemben a fenntartóhoz fordult. A tankerületi központ tájékoztatta a szülőt az iskola pedagógiai programjáról, amelynek vonatkozó pontja szerint, aki a nyelvi előkészítő évfolyamon nem teljesíti a tantárgyi követelményeket, a sportiskolai osztályban nem folytathatja tanulmányait, és automatikusan az általános gimnáziumi osztályba sorolják át.

A szülő a fenntartói tájékoztatást követően fordult az oktatási jogok biztosához. Az ügyben indult vizsgálat megállapította, hogy a szülői panaszhoz csatolt szakértői vélemény kizárólag a helyesírás értékelése alól javasolta a tanuló felmentését, így a teljes tantárgyi követelmények teljesítése alól a diák nem rendelkezett felmentéssel. Tekintettel arra, hogy a tanuló nem teljesítette a magasabb évfolyamra lépés követelményeit, az intézmény pedagógiai programjában foglaltaknak megfelelően átsorolták. Az oktatási jogok biztosának álláspontja szerint a pedagógiai program szerinti átsorolás a tanuló számára valóban érdeksérelmet okozhat, azonban oktatási jogai nem sérültek. [Lásd: OJBH/11/2024.]

A javítóvizsga napi időbeli keretei

A miniszteri rendelet 66. § (4) bekezdése szerinti garanciális rendelkezés, hogy a javítóvizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig – alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakgimnáziumban húsz óráig – tarthat.

Jogorvoslati lehetőség

Egy szülő tanulmányait egyéni munkarendben folytató gimnazista gyermeke javítóvizsgája miatt élt panasszal. A szülő azt sérelmezte, hogy a német nyelvi javítóvizsga során a tételhúzást követően nem biztosítottak gyermeke számára felkészülési időt. A szülő szerint, amikor gyermeke belekezdett a feleletébe, a vizsgáztató pedagógus félbeszakította őt, és új tételt húzatott vele, mondván, hogy a javítóvizsgán nem felelhet ugyanabból a témából, amit korábban az osztályozóvizsgáján is kihúzott. A szülő a tanuló írásbeli javítóvizsgájának értékelését is vitatta, és kiemelte, hogy gyermeke orvosilag igazoltan szorongásos zavarral küzd, de erre a pedagógusok semmilyen formában nem voltak tekintettel. A tanulót a sikertelen javítóvizsgát követően évismétlésre kötelezték.

A javítóvizsgán elért minősítés vitatása esetén a köznevelésről szóló törvény 37–38. paragrafusában szabályozott, korlátozott jogorvoslati lehetőséggel lehet élni, azaz az osztályzat csak akkor vitatható, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, vagy a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba, illetve a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.

Irodalom

Az oktatási jogok biztosának beszámolója 2024. évi tevékenységéről.