Iskolaszolga, 2026. szeptember

Aktuális
Nagy Erzsébet
Milyen változások lesznek a 2026/2027-es tanévtől?

Alapvető átalakulás

A 2026/2027-es tanév lényegesen eltér a korábbiaktól. Ez nemcsak a tanév rendjéről szóló rendeletből következik, hanem az augusztusban megjelent jogszabályok alapvetően alakítják át
– a köznevelési intézmények működését,
– az igazgatók munkáltatói jogköreit,
– a nevelőtestületek döntési lehetőségeit,
– az igazgatói pályázatok véleményezésének rendjét, valamint
– a köznevelésben dolgozók szakszervezeti és sztrájkjogát is.

Az alábbi cikkünkben ezeket vesszük sorra.

A legfontosabb változásokat
– a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XLVII. törvény,
– a 126/2026. (VIII. 17.) kormányrendelet, valamint
– a 2026/2027. tanév rendjéről szóló 1/2026. (VII. 31.) OGYM-rendelet tartalmazza.

A törvénymódosítás deklarált célja a köznevelési intézmények „szervezeti, szakmai autonómiájának növelése”, ezen belül a tankerületi fenntartású intézmények igazgatóinak nagyobb jogosultsága, továbbá a köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.

Több döntési jog kerül vissza az intézményekhez

Az egyik legfontosabb változás, hogy az iskola belső működését meghatározó dokumentumok elfogadásában a jövőben nagyobb szerepet kap a nevelőtestület.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) új szabálya szerint a szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület fogadja el, a pedagógiai programot szintén a nevelőtestület, az igazgató pedig jóváhagyja és az intézmény honlapján közzéteszi. A fenntartó csak azokban az elemekben rendelkezik egyetértési joggal, amelyekből számára többletkötelezettség következik. [Lásd: Nkt. 25. § (1) bekezdés; módosította: 2026. évi XLVII. törvény 2–3. §.]

Az Nkt. 25. § (1) bekezdése 2026. augusztus 20-ával az alábbiak szerint módosult: A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ-t nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek hatálybalépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ-t az igazgató az intézmény honlapján közzéteszi.

Hasonló logika érvényesül az éves munkatervnél is. Az igazgató elkészíti a munkatervet, amelyben szerepelnek a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapok, de a munkatervet a nevelőtestület fogadja el. A fenntartó itt is csak a többletkötelezettséget jelentő elemek tekintetében kap egyetértési jogot.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az intézmény legfontosabb szakmai és működési dokumentumai nem egyszerűen az igazgató vagy a fenntartó döntése alapján alakulnak, hanem ismét kifejezetten nevelőtestületi döntési kompetenciává válnak.

A fenntartónak az igazgató felterjesztésétől számítva harminc napja van arra, hogy az SZMSZ, a pedagógiai program vagy az éves munkaterv tekintetében megadja az egyetértését.

A nevelőtestület döntési és véleményezési jogköre tovább bővül

A módosított Nkt. részletesen felsorolja azokat az ügyeket, amelyekben a nevelőtestület dönt. Ide tartozik többek között:
– a pedagógiai program elfogadása;
– az SZMSZ elfogadása;
– az éves munkaterv elfogadása;
– az intézményi munkát átfogó elemzések, értékelések és beszámolók elfogadása;
– a pedagógus-továbbképzési intézményi program elfogadása;
– a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;
– a házirend elfogadása;
– a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;
– az osztályozóvizsgára bocsátás;
– a tanulók fegyelmi ügyei; valamint
– az igazgatói pályázathoz kapcsolódó vezetői program szakmai véleményezése.

Bővül az igazgatók munkáltatói jogköre

A tankerületi rendszer egyik fontos változása, hogy bővül a köznevelési intézmények igazgatóinak munkáltatói jogköre. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) 17. § (1) bekezdése alapján főszabályként a köznevelési intézmény igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat. Kivételt képez (többek között):
– a kinevezés, a munkaszerződés megkötése,
– a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetése,
– a besorolás,
– a havi illetmény vagy munkabér megállapítása, valamint
– a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásainak megállapítása.

A Púétv. 17. § (2) bekezdése szerint ezeket a munkáltatói jogokat az igazgató a tankerületi központ vezetőjének egyetértésével gyakorolja. Vagyis a döntési jog az intézmény igazgatójához kerül, a tankerületi vezető szerepe pedig az egyetértésre korlátozódik. Az egyetértési jog azonban nem jelent korlátlan mérlegelési lehetőséget a tankerületi vezető számára. A Púétv. 17. § (2) bekezdése meghatározza, hogy az egyetértés csak akkor tagadható meg, ha a tervezett döntés jogszabályba ütközik, vagy annak végrehajtásához nem áll rendelkezésre költségvetési fedezet. A tankerületi központ vezetőjének az igazgató munkáltatói jogkörgyakorlásának tartalmára vonatkozó írásbeli tájékoztatásától számított tizenöt napon belül kell közölnie nyilatkozatát az igazgatóval.

Módosult a Púétv. 17. § (3) bekezdése az alábbiak szerint:
(3) Ha a munkavégzés helyeként több, ugyanazon tankerületi központ fenntartása alá tartozó köznevelési intézmény került meghatározásra, a tankerületi központ vezetője az érintett köznevelési intézmények igazgatóinak egyetértésével határozza meg a munkaidő intézmények közötti megosztását.

A Púétv. 17. § (3) bekezdése tehát már nem arról rendelkezik, hogy a tankerületi központ vezetője határozza meg a több intézményben dolgozó pedagógus munkaidejének megosztását, hanem kimondja: ha a munkavégzés helyeként több, ugyanannak a tankerületi központnak a fenntartása alá tartozó intézményt határoztak meg, a tankerületi központ vezetője ezt az érintett intézmények igazgatóinak egyetértésével határozza meg. A korábbi szabály szerint a tankerületi vezető önálló döntési joggal rendelkezett a munkaidő intézmények közötti megosztásában. Az új szabály szerint több intézményben dolgozó pedagógus munkaidejének megosztásáról a tankerületi központ vezetője már nem dönthet az érintett igazgatók akarata ellenére.

A változás jelentőségét tovább növeli, hogy a korábbi (4)–(8) bekezdések hatályukat vesztették. Ezek részletesen meghatározták, hogy a kinevezéssel, a jogviszony megszüntetésével, a munkavégzés helyének meghatározásával, a teljesítményértékeléssel, a besorolással, az illetmény és az egyéb juttatások megállapításával kapcsolatban mely munkáltatói jogokat gyakorolja a tankerületi központ vezetője, és melyeket az igazgató. Az új szabályozás ehelyett általános főszabályként az igazgatóhoz telepíti a munkáltatói jogkör gyakorlását, és csak a törvényben meghatározott ügyekben tartja fenn a tankerületi központ vezetőjének szerepét.

Változik az igazgatói pályázatok és megbízások rendszere

Az igazgatói megbízásoknál régi-új szabályok jelennek meg. A vezetői programot a szakmai munkaközösségek véleményezhetik, a nevelőtestület pedig véleményezi. Az igazgatói megbízásról szóló döntés előtt pedig a fenntartónak ki kell kérnie az intézményben pedagógus-munkakörben, valamint nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak, vagyis az alkalmazotti közösség véleményét is.

A véleményezési folyamatra legalább harminc napot kell biztosítani.

A nevelőtestület a vezetői programról titkos szavazással alakítja ki véleményét. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak legalább kétharmada jelen van.

Ezután az alkalmazotti közösség is titkos szavazással dönt arról, hogy támogatja-e a jelölt igazgatói megbízását. Ehhez szintén legalább kétharmados jelenlét szükséges.

A jelölteket meg kell hívni a véleményező értekezletekre, és lehetőséget kell biztosítani számukra vezetői programjuk bemutatására. A jelölt azonban nem vehet részt a saját személyéről, illetve vezetői programjáról szóló szavazásban.

Az igazgatói vezetői programmal kapcsolatos vélemény, valamint az annak kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat. Az intézménynek ezt a honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. Ez utóbbi teljességgel új elem a szabályozásban.

Öt évre is szólhat a határozott idejű köznevelési jogviszony

A Púétv. módosítása a határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony maximális időtartamát is érinti. A korábbi hároméves időtartam helyett öt év lesz az irányadó, és az új szabályt a módosítás hatálybalépésekor már fennálló határozott idejű jogviszonyokra is alkalmazni kell. A korábban fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszony időtartamát az ötéves időszakba be kell számítani. Ez tehát nem egyszerűen az újonnan létrejövő jogviszonyokat érinti: átmeneti szabály alapján a már fennálló, határozott idejű jogviszonyoknál is jelentősége lehet.

A változásnak különösen a tartós helyettesítések esetében lehet gyakorlati jelentősége. A hároméves időkorlát eddig számos olyan helyzetet eredményezhetett, amikor egy pedagógus hosszabb távolléte miatt határozott időre alkalmazott helyettesítő pedagógus jogviszonyát meg kellett szakítani, miközben a helyettesítésre továbbra is szükség volt. Ez különösen az alsó tagozaton okozhat komoly problémát: ha például egy tanító tartósan távol van, a helyettesítő pedagógus sok esetben nem tudta ugyanazt az osztályt egészen a negyedik évfolyam végéig kísérni, noha a gyermekek szempontjából éppen a pedagógus személyének és a nevelés-oktatás folyamatosságának lenne kiemelt jelentősége.

A sztrájkjog gyakorlásával kapcsolatos, új szabályok

A törvénymódosítás egyik jelentős újítása, hogy a köznevelési sztrájk szabályai önálló, új fejezetként kerültek be a Púétv.-be. A szabályozás részletesen meghatározza
– a sztrájk során biztosítandó, még elégséges szolgáltatás tartalmát,
– a sztrájk előkészítésének és bejelentésének határidejét, valamint
– az intézményvezető és a sztrájkolók ezzel kapcsolatos feladatait és jogait.

A korábbi rendelkezéseket a 2022. évi V. törvény tartalmazta. Ezek határozták meg – többek között – a köznevelési intézményekben biztosítandó, még elégséges szolgáltatás részletes feltételeit. [Lásd: 2022. évi V. törvény 14. §.]

A főszabály szerint sztrájk esetén a gyermekek és tanulók felügyeletét 7 és 15 óra között kell biztosítani. Kollégiumban ez az ott-tartózkodás idejére vonatkozik. Új elem, hogy a felügyeletet akár más, azonos típusú, ugyanahhoz a fenntartóhoz tartozó intézményben is meg lehet szervezni, és legfeljebb 50 fős összevont csoport vagy osztály is létrehozható.

A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő gyermekek és tanulók esetében azonban a felügyeletet a sztrájkot megelőzően fennállt körülmények között és helyszínen kell biztosítani.

A felügyelet biztosításában nem kizárólag pedagógus vehet részt: a jogszabály meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi például pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, illetve az ötödik évfolyamtól nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közreműködését is.

Ha a sztrájkra az érettségi vizsga tervezett időpontját megelőző kilencven napban kerül sor, és a sztrájk egybefüggően vagy harminc napon belül összesen több mint öt munkanapig tart, akkor az érettségiző osztályok számára a kötelező érettségi tantárgyakból a jogszabályban meghatározott felkészítési óraszám 100 százalékát meg kell tartani.

A helyi sztrájkbizottságnak a tervezett sztrájk előtt legkésőbb az ötödik munkanapon 16 óráig kell tájékoztatnia az igazgatót a sztrájkszándékról. A sztrájkban várhatóan részt vevők létszámáról és személyéről legkésőbb a sztrájkot megelőző harmadik munkanapon 16 óráig kell tájékoztatást adni. Az igazgató a szülőket legkésőbb a sztrájkot megelőző, második munkanapon 16 óráig köteles tájékoztatni a sztrájk időtartamáról, a várható részvételről és a gyermekek, tanulók felügyeletét érintő, lényeges információkról.

A törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy az igazgató a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében a sztrájkoló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót munkavégzésre kötelezheti. Az ilyen munkavégzés idejére az érintett dolgozó arányos illetményre, illetve munkabérre jogosult.

A legfeljebb egy napon összesen két órán át tartó figyelmeztető sztrájkra az előzetes szervezési szabályok nem vonatkoznak.

A szakszervezetekkel kapcsolatos módosítások

A nemrégiben elfogadott törvénymódosítás a köznevelési munkaügyi kapcsolatok rendszerét is újraszabályozza.

A Púétv. szerint a köznevelésben dolgozók szociális és gazdasági érdekeinek védelme érdekében biztosítani kell a szervezkedés szabadságát és a munkafeltételek alakításában való részvételt. A munkáltató a nála képviselettel rendelkező szakszervezetek között a szakszervezeti jogosultságok tekintetében nem tehet különbséget.

A köznevelési ágazati szintű érdekegyeztetésben a köznevelés területén működő szakszervezetek véleményezési és konzultációs joggal rendelkeznek. Ugyanez a jog megilleti a fenntartói, a tankerületi és a munkáltatói szintű érdekegyeztetésben az adott munkáltatónál, illetve fenntartónál képviselettel rendelkező szakszervezetet.

A szakszervezeti tagdíj levonásáért és átutalásáért pedig a munkáltató nem követelhet ellenértéket. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók esetében újra kell alkalmazni az 1991. évi XXIX. törvényt, amely előírja, hogy a munkáltató köteles átutalni a szakszervezet számára a szakszervezeti tagdíjat, ha a foglalkoztatott erre megbízást ad.

A tankerületi igazgatói kinevezések szabályai is változnak

A tankerületi igazgatói álláshelyek betöltésére is új feltételek vonatkoznak.

Tankerületi igazgató az lehet, aki
– felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint
– legalább kétéves vezetői gyakorlattal rendelkezik.

A tankerületi igazgató kinevezése legfeljebb öt évre szóló határozott időre, pályázat alapján történik.

A vezetői pályázatoknál pedig a kiírásban meg kell jelölni a vezetői program tartalmát, valamint azokat a konkrét célokat és fejlesztési elképzeléseket, amelyek megvalósítására a pályázótól a munkáltató megoldást vár.

A 2026/2027-es tanév rendje

A tanév rendjéről szóló rendelet szerint a tanítási év 2026. szeptember 1-jén, kedden kezdődik, és 2027. június 18-án, pénteken ér véget. A tanítási napok száma 180.

A végzős évfolyamoknál korábban ér véget a tanítás:
– a középfokú iskolákban a befejező évfolyam utolsó tanítási napja 2027. április 30.;
– a két évfolyamos részszakmára felkészítő szakiskolákban 2027. május 28.

Az első félév 2027. január 22-éig tart, a tanulók és a szülők pedig legkésőbb január 29-éig kapnak értesítést az első félév tanulmányi eredményeiről.

A szünetek időpontjai:
– Őszi szünet:
o    utolsó tanítási nap: 2026. október 22.
o    első tanítási nap: 2026. november 2.
– Téli szünet:
o    utolsó tanítási nap: 2026. december 18.
o    első tanítási nap: 2027. január 4.
– Tavaszi szünet:
o    utolsó tanítási nap: 2027. március 24.
o    első tanítási nap: 2027. április 5.

Az iskolák – a törvényi feltételek megtartásával – más időpontban is adhatnak szünetet, illetve módosíthatják az országosan meghatározott szünetek kezdő és befejező napját, ha ehhez megfelelően pótolják a tanítási napokat. A nevelőtestület a tanév helyi rendjében öt munkanapot használhat fel tanítás nélküli munkanapként pedagógiai célra. Ezek közül egynek a programjáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. Ez a diákönkormányzat intézményi részvételi jogai szempontjából fontos változás.

A 2026/2027-es tanévben a gimnáziumok, illetve a szakgimnáziumok 9–11. évfolyamán 2027. május 3–7. között az igazgató döntése alapján tantermen kívüli, digitális munkarendben is megszervezhető a nevelő-oktatómunka. Ez tehát nem általános, automatikusan alkalmazandó digitális oktatási hét, hanem az igazgató által meghatározott módon megszervezhető lehetőség.

A tanítási év lezárása után az iskola – a fenntartó egyetértésével és a szükséges feltételek megléte esetén – olyan foglalkozásokat is szervezhet, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a pedagógiai program végrehajtásához. Ezeken a tanuló részvétele nem automatikus: a részvételt a tanuló, kiskorú esetén a szülő az igazgatónál benyújtott kérelemmel kezdeményezheti.

A 2027/2028-as tanévre az általános iskola első évfolyamára a tanköteles tanulókat 2027. április 22–23-án kell beíratni.

A köznevelési szabályok módosítása a kompetenciamérések rendszerét is érinti. A változás lényege, hogy kevesebb évfolyamon kell országos mérést szervezni, így csökken a tanulók és az intézmények mérési terhelése.

A kompetenciamérés a 6., a 8. és a 10. évfolyamon marad meg. Ezzel a korábbi, több évfolyamot érintő mérési rendszerhez képest kevesebb alkalommal kerül sor országos mérésre. A mérési területek is változnak. A szövegértés, a matematika és a természettudomány továbbra is része marad az országos mérési rendszernek, ugyanakkor a digitális kultúra és a történelem mérési területét kivezetik. A változás így nem a kompetenciamérés megszüntetését jelenti, hanem annak szűkítését és egyszerűsítését.

Mit jelentenek a változások a gyakorlatban?

A mostani változások egyik legfontosabb üzenete, hogy a köznevelési intézmények belső döntési rendszere több ponton decentralizálódik.

Az új szabályozás egyszerre három területen hoz lényeges változást.
– Az első: az intézményi autonómia. A pedagógiai program, az SZMSZ és az éves munkaterv elfogadásában ismét erősebb szerepet kap a nevelőtestület.
– A második: az igazgatói felelősség és döntési jogkör. Az igazgatók – különösen a tankerületi intézményekben – több tényleges munkáltatói jogosultságot kapnak, miközben a tankerület egyetértési joga meghatározott korlátok közé kerül.
– A harmadik: a kollektív jogok megerősítése. A törvény újra részletesen szabályozza a szakszervezetek érdekegyeztetési jogait és a köznevelési sztrájk még elégséges szolgáltatásának szabályait.

Különösen fontos változás az igazgatói megbízások rendszere is: a vezetői programról a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség is véleményt nyilvánít, ráadásul titkos szavazással, és a vélemény, illetve a szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat. Tehát a 2026/2027-es tanév kezdetére nem egyszerűen a tanév időpontjai és a szünetek változnak. A köznevelési intézmények működésének jogi keretei is érdemben átalakulnak: nagyobb az intézményi döntési jogkör, erősebb az igazgatói munkáltatói szerep, formálisabb és átláthatóbb az igazgatói véleményezés, valamint újra részletesen szabályozott kollektív és sztrájkjogok jelennek meg.

A változások gyakorlati jelentősége ugyanakkor nagyban azon múlik majd, hogy az intézményekben és a tankerületekben az új jogszabályokat ténylegesen hogyan alkalmazzák.

Mi az, ami nem változik?

A változások mellett legalább ilyen fontos tisztázni azt is, mi marad változatlan. A 2026. évi XLVII. törvény ugyanis nem alakítja át általánosan a köznevelésben foglalkoztatottak munkajogi szabályait.

– Nem változik általánosságban a pedagógusok munkajogi helyzete.
A pedagógusok köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyára továbbra is Púétv., és annak végrehajtási rendelete, a 401/2023. (VIII. 30.) kormányrendelet, valamint az alkalmazandó, egyéb munkajogi szabályok vonatkoznak. A Púétv. számos, a mindennapi foglalkoztatást meghatározó rendelkezése változatlanul hatályban marad. Így nem változnak – többek között – a jogviszony-létesítés és a megszüntetés módozataira, a fegyelmi és kártérítési felelősségre, valamint a jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeire vonatkozó szabályok.
– Nem változik a munkaidő és a munkaidőbeosztás rendszere.
A mostani módosítás nem változtatja meg a pedagógusok teljes munkaidejének, kötött munkaidejének és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének rendszerét. Tehát a 2026/2027-es tanév kezdetével önmagában nem lesz új heti munkaidő vagy új kötelező óraszám. A pedagógusok munkaidejének beosztására, a kötött munkaidőre, illetve a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, valamint a kötött munkaidőre elrendelhető eseti helyettesítésről továbbra is a Púétv. és végrehajtási rendeleteinek korábbi szabályai az irányadók. A mostani törvénymódosítás nem csökkenti és nem is növeli általánosan a pedagógusok kötelező munkaidejét.
– Nem változnak a pedagógusok besorolására vonatkozó szabályok.
A 2026. évi XLVII. törvény nem vezeti be újra és nem is alakítja át a pedagógusokfokozatok szerinti besorolás rendszerét. Továbbra is a Púétv. és a 401/2023. (VIII. 30.) kormányrendelet alapján kell meghatározni – többek között – a pedagógus fokozatát és az ahhoz kapcsolódó illetményt. A mostani módosítás azért érinti a „besorolást”, mert a munkáltatói jogkörök újraszabályozásánál külön nevesíti, hogy a tankerületi fenntartású intézmény igazgatója a besorolással és a havi illetmény vagy munkabér megállapításával kapcsolatos munkáltatói jogokat a tankerületi központ vezetőjének egyetértésével gyakorolja. Ez a döntési jogkör címzettjét érinti, nem a pedagógusok besorolási szabályainak tartalmát.
– Nem változik önmagában a pedagógusilletmény rendszere.
A módosítás nem állapít meg új pedagógus-bértarifát, és nem változtatja meg általánosan a fokozatokhoz tartozó illetményszabályokat. Az illetmény megállapításával kapcsolatos munkáltatói jogkör ugyan bekerül az igazgatói hatáskör új rendszerébe, de tankerületi intézményben ehhez továbbra is szükséges a tankerületi központ vezetőjének egyetértése. Az egyetértés megtagadásának törvényi indoka azonban szűk: jogszabálysértés vagy a költségvetési fedezet hiánya.
– Nem változik a szabadságra vonatkozó, általános szabályozás.
A mostani módosítás nem rendezi át a pedagógusok szabadságának rendszerét, így a szabadság mértékére, kiadására és az ehhez kapcsolódó munkáltatói szabályokra továbbra is a hatályos Púétv. és a kapcsolódó munkajogi rendelkezések vonatkoznak.
– Nem változik általánosan a pótlékok és egyéb juttatások rendszere.
A módosító törvény nem hoz létre új, általános pótlékrendszert, és nem alakítja át a pedagógusok minden egyéb juttatására vonatkozó szabályokat. Az igazgatói munkáltatói jogkör újraszabályozásában ugyan külön szerepelnek az „egyéb juttatások”, de ez a munkáltatói jog gyakorlójának meghatározását érinti, nem azt jelenti, hogy új juttatási rendszer lépne hatályba.
– Nem változik a pedagógusok szakmai munkájának alapvető jogszabályi kerete.
A pedagógiai program, az SZMSZ és az éves munkaterv elfogadásának szabályai viszont változnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a pedagógusok szakmai munkaköri kötelezettségei automatikusan módosulnának. A változás itt elsősorban az intézményi döntéshozatal szintjén következik be: a nevelőtestület nagyobb döntési jogosultságot kap ezekben a kérdésekben.
– Nem változik a tanév 180 tanítási napos kerete.
A 2026/2027-es tanévben is 180 tanítási nap lesz. A tanítási év szeptember 1-jén kezdődik és június 18-án fejeződik be.