A 182/2022. (V. 24.) kormányrendelet értelmében a belügyminiszter a Kormány köznevelésért felelős tagja, tehát a köznevelési ágazat irányítása a Belügyminisztériumhoz került a 2022-ben létrejött új Kormányban.

Új Kormány

A 2022. évi országgyűlési választásokat követően létrejövő Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről a 182/2022. (V. 24.) kormányrendelet (a továbbiakban: statútumrendelet) rendelkezett. A rendelet értelmében a belügyminiszter a Kormány köznevelésért felelős tagja, tehát a köznevelési ágazat irányítása a Belügyminisztériumhoz került a 2022-ben létrejött új Kormányban. Itt érhető tettem az a változás is, hogy az oktatásért felelős miniszteri hatáskört a jogi szabályozásban az oktatás egyes területeiért való felelősségi kör váltotta fel. Így az új Kormányban külön
– köznevelésért,
– felsőoktatásért és
– szakképzésért felelős miniszter van.

Ez utóbbi két terület a kulturális és innovációs miniszterhez tartozik.

A statútumrendelet felsorolja a köznevelési ágazat irányításáért való felelősség részterületeit, amelyek a következők:
„92. § (1) A miniszter a köznevelésért való felelőssége keretében előkészíti
a) a köznevelésre, a köznevelési intézmények fenntartására, a tankönyvellátásra, a Pedagógus Karra és a külhoni magyarok köznevelésére, a felsőoktatásért felelős miniszterrel és a szakképzésért felelős miniszterrel együttműködésben - az oktatási nyilvántartásra
vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a közneveléséért való felelőssége keretében
a) felel a Kormány köznevelési oktatáspolitikájának kialakításáért, ennek keretében
aa) kidolgozza a köznevelés tartalmi szabályozásának kereteit,
ab) meghatározza a köznevelési oktatáspolitika ellátásának eszközrendszerét, elemzi és ellenőrzi annak működését,
b) felel az iskolai rendszerű köznevelés irányításáért,
c) ellátja a köznevelési oktatási koordinációval kapcsolatos feladatokat,
d) működteti az országos köznevelési vizsgarendszert,
e) közreműködik a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programhoz kapcsolódó, a hatáskörébe tartozó tanterem- és tornaterem-fejlesztési feladatok ellátásában, valamint ellátja a köznevelési intézménnyel egybeépített vagy azzal azonos ingatlanon elhelyezkedő tanterem- és tornaterem-üzemeltetési, továbbá az egyéb iskolaüzemeltetési feladatokat,
f) felel az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakrendszeri nyilvántartások, valamint e szakrendszerekhez kapcsolódó ágazati információs rendszerek oktatásszakmai fejlesztési koncepciójának meghatározásáért,
g) koordinálja a köznevelési ágazat tehetséggondozási feladatait.”

Aki a köznevelési ágazati joganyagban járatos, annak jól látható, hogy a fenti felsorolás lényegében lefedi a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) miniszteri felelősségi jogköreit. Az Nkt.-ban egyébként szintén lecserélték az oktatásért felelős miniszteri jogkört köznevelésért való felelősségre. Az így módosult szabályok szerint:
„77. § (1) A köznevelésért felelős miniszter e törvényben meghatározottak szerint ellátja a köznevelés ágazati irányítását. A köznevelésért felelős miniszter ágazati irányító hatásköre kiterjed e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben, szervezetben látják el, vagy ki az intézmény fenntartója.

A statútumrendelet 1. számú mellékletéből kiderül, hogy a Belügyminiszter által irányított vagy felügyelt központi államigazgatási szervek közé került a Klebelsberg Központ és az Oktatási Hivatal is.

Időközben megjelent a Belügyminisztérium új szervezeti és működési szabályzatáról szóló BM-utasítás [12/2022. (VI. 28.) BM-utasítás], amely még részletesebb képet ad a köznevelési ágazat országos irányításának helyéről a kormányzati, minisztériumi struktúrában.

A Belügyminisztériumban – úgy, mint az Emberi Erőforrások Minisztériumában –, továbbra is a köznevelési államtitkár a köznevelési szakterület vezetője. A köznevelési államtitkárságon belül köznevelési helyettes államtitkár és négy főosztály működik.

Az egyes főosztályok feladatai is lényegében változatlanok a korábbi Emberi Erőforrások Minisztériuma SZMSZ-ében meghatározott feladatokhoz képest.

Így a Köznevelés-igazgatási Főosztály az igazgatási, jogi jellegű feladatokat látja el, részt vesz a kodifikációs feladatokban, és a legtöbb hatósági ügy is ide tartozik. Speciális területe a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók ügyeivel való foglalkozás, amely a sajátos nevelési igényű gyermekeket (gyógypedagógiai nevelés-oktatás) és a tehetséges gyermekeket egyaránt érinti. A nem állami fenntartású, tehát egyházi és magán köznevelési intézményekkel kapcsolatos ügyek is túlnyomórészt ehhez a főosztályhoz tartoznak, mint például: az intézményvezetői egyetértő nyilatkozatok kiadásának előkészítése vagy a magánintézmények nyilvántartásba vételével, nyilvántartásba vételének módosításával kapcsolatos szakvélemények előkészítése.

A Köznevelési Stratégiai Főosztály továbbra is
– a stratégiakészítéssel,
– az európai uniós támogatásokkal kapcsolatos feladatokkal,
– a köznevelési szakképzéssel (elsősorban szakgimnázium) foglalkozik.

A Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály fő feladata
– a tantervek gondozása,
– a szükséges módosításaik előkészítése,
– a digitális módszertani fejlesztések támogatása, továbbá
– az egyedi megoldások engedélyezése olyan fenntartók számára, amelyek nem a köznevelésért felelős miniszter által kiadott kerettanterveket alkalmazzák.

A Köznevelési Intézményirányítási és Finanszírozási Főosztály, ahogy neve is mutatja, részben az állami intézményfenntartók irányításával, vagyis a tankerületi központok és középirányítójuk, a Klebelsberg Központ irányításával, illetve a köznevelés finanszírozási kérdéseivel foglalkozik, többek között innen kerülnek utalásra az egyházi és magánfenntartók átlagbéralapú és működési támogatásai.

A cikk teljes terjedelmében elolvasható az Iskolaszolga című folyóirat szeptemberi számában.