Az elmúlt évek közigazgatási és oktatási reformjai nyomán az iskolai neveléssel-oktatással kapcsolatosan átrendeződött a közigazgatási szervek köznevelésben betöltött súlya, hatásköre. Egyesek egyre több köznevelési vonatkozású feladatot látnak el, mások hatásköre csökkent. Alábbi írásunkban az átrendeződés nyomán kialakult munkamegosztásról adunk áttekintést.

Reformok és munkamegosztás

Az iskolai neveléssel-oktatással kapcsolatosan az alábbi közigazgatási szervek látnak el fontosabb feladatokat:
– a Belügyminisztérium,
– az Oktatási Hivatal,
– a megyei kormányhivatalok,
– a járási hivatalok,
– a jegyzők,
– a Klebelsberg Központ,
– a tankerületi központok, valamint
– a Magyar Államkincstár.

A Belügyminisztérium

A köznevelés ágazati szakmai irányítása a 2022. évi kormányalakítás nyomán a Belügyminisztérium hoz került. Ezen belül a központi közigazgatási szerven belül Köznevelési Államtitkárság és Köznevelési Helyettes Államtitkárság is működik, feladatuk alapvetően az oktatáspolitikai stratégiaalkotás, jogalkotási koncepciók, jogszabálytervezetek elkészítése, a szakmai irányítás.

A minisztérium hatósági hatáskört is gyakorol, ezek közé tartozik
– az egyedi megoldást alkalmazó (régi nevén alternatív) magániskolák engedélyezése,
– a Magyarországon működő külföldi és nemzetközi magániskolák nyilvántartása és működésének engedélyezése,
– a külföldön működő magyar iskolák engedélyezése,
– az érettségi vizsgával kapcsolatos hatáskörök,
– a bizonyítványnyomtatványok engedélyezése.

A közelmúltban bevezetett rendelkezés alapján a magániskolák hatósági nyilvántartásba vételi engedélyéhez a miniszter szakvéleményt ad ki, amely köti a döntéshozót. A szakvélemény támogató vagy elutasító lehet.

Az Oktatási Hivatal

Az állam oktatási feladatainak ellátásában fontos szerepet játszik az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: hivatal) Ez a közigazgatási szerv a köznevelésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló központi hivatal, amely feladatait az egész ország területére kiterjedő illetékességgel látja el. A hivatal élén elnök áll, helyetteseit az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatal a köznevelésen kívül számos más területtel is foglalkozik. Ennek keretében
– a felsőoktatási információs rendszer (FIR) adatkezelője,
– vezeti a felsőoktatási intézmények nyilvántartását,
– lefolytatja a felsőoktatási intézmények hatósági ellenőrzését,
– a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv,
– lebonyolítja a központi felsőoktatási felvételi eljárást,
– ellátja az Európai Képesítési Keretrendszer Nemzeti Kapcsolattartó Pont feladatait, továbbá
– ellátja a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos állami feladatokat.

A hivatal köznevelési feladatai

Az állami fenntartású iskolák nyilvántartása

Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) alapján a hivatal vezeti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 21. § (2) bekezdése szerinti, a tankerületi központ, valamint a Magyarországon nyilvántartásba vett vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmények hatósági nyilvántartását. Valamennyi köznevelési intézmény alapítását az előírt okiratok, dokumentumok megküldésével nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést a tankerületi központ és a vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működőd felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény esetében a hivatalnál kell teljesíteni. A nyilvántartásba vétel közigazgatási hatósági eljárás, amelynek eredményeként az érintett köznevelési intézmény létrejön és megkezdheti működését.

Adatkezelői feladatok

A KIR

A hivatal látja el a köznevelés információs rendszerének (a továbbiakban: KIR) adatkezelői feladatait. A KIR a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. Szakmai rendszerekből, azokat kiszolgáló, támogató segédprogramokból és alrendszerekből, valamint a köznevelésért felelős miniszter által használt alkalmazásokból épül fel. A KIR része (többek között):
– a köznevelési intézmény, továbbá a fenntartójának közérdekű adataiból és közérdekből nyilvános adataiból álló, úgynevezett intézménytörzs, valamint
– a tanuló, az alkalmazott és az óraadó személyes adataiból álló, úgynevezett személyi nyilvántartás.

Valamennyi köznevelési intézmény, fenntartó, a jegyzők, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szervek és az intézményi tanácsok kötelesek adatokat szolgáltatnak a KIR-be.

Az Nkt. 44. § (1) bekezdése alapján a KIR adatkezelője az Oktatási Hivatal.

Kiemeljük, hogy a KIR-hez a hivatal a köznevelési feladatokat ellátó hatóságok részére – feladatellátásukhoz szükséges adatok tekintetében – közvetlen hozzáférést biztosít!

Az INYR

Az Nkt. 44/A. § (2) bekezdése a hivatalt hatalmazza fel az integrált nyomon követő rendszer (a továbbiakban: INYR) adatkezelői feladatainak ellátására. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek során alkalmazott INYR
– a tanulók teljes körű pedagógiai szakszolgálati ellátása, fejlődésük figyelemmel kísérése céljából,
– a tanulókhoz kapcsolódóan,
– a számukra ellátást nyújtó intézmények, nevelési-oktatási intézmények és a pedagógiai szakszolgálati intézmények feladatellátási adatainak nyilvántartását, továbbá
– az ellátást igénybe vevők ellátási eseményeinek nyomon követését szolgáló
országos informatikai nyilvántartó rendszer.

A tanuló- és pedagógusigazolványok

Az állam a köznevelésben diákigazolványt biztosít a tanulóknak, amellyel azok tanulói jogviszonyuk igazolása mellett utazási, kulturális és vásárlási kedvezményeket vehetnek igénybe, valamint jogosultak a tanulói jogviszony alapján járó juttatásokra, térítésekre. Szintén kedvezményekre jogosító közokirat a pedagógusigazolvány, amelyet a munkáltató
– a pedagógus-munkakörben,
– a pedagógiai előadó és
– pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá
– a szabadidő-szervező munkakörökben foglalkoztatottak részére
biztosít.

Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) kormányrendelet szerint az oktatási igazolványok
– nyilvántartásával és
– adatkezelésével kapcsolatos feladatokat,
– az informatikai fejlesztési és üzemeltetési, továbbá ügyfélszolgálati feladatokat
a hivatal – mint adatkezelő – látja el.

A köznevelési ágazati információs rendszerek működtetésével kapcsolatos feladatok

A kormányrendelet 18. §-a alapján a köznevelési ágazati információs rendszerek oktatásszakmai fejlesztési koncepcióját a miniszter határozza meg. Az ágazati információs rendszerekhez kapcsolódó informatikai fejlesztési feladatok megvalósításáért, az ágazati informatikai rendszerek működtetéséért, üzemeltetéséért azonban a hivatal felel.

A statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok

A hivatal feladata a nemzetközi rendszeres és eseti oktatási tárgyú statisztikai adatszolgáltatások feladatainak ellátása, valamint az állami intézmények oktatási-pénzügyi statisztikai adatainak feldolgozása, elemzése.

Digitális tartalomszolgáltatás

A kormányrendelet 5. § (3) bekezdése alapján a hivatal üzemelteti a köznevelési állami digitális tartalomszolgáltatások központi felületeit.

Az oktatási nyilvántartás adatkezelője, működtetője

Még 2019. január 1-jével lépett hatályba az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény. Az oktatási nyilvántartás olyan elektronikus formában létrehozott, közhiteles nyilvántartás, amelynek célja
– a természetes személy oktatási nyilvántartásban kezelt személyes adatainak azonosítás, ellenőrzés, az adat pontosítása, időszerűségének biztosítása céljából való megfeleltetése az adatokat nyilvántartó szerv adataival;
– a szakrendszeri nyilvántartások ágazati működtetése, ennek keretében a szakrendszeri nyilvántartásokban kezelt, az oktatási azonosító szám útján megszemélyesített
o adatok elektronikus ügyintézés szerinti egységes adatszolgáltatásának, információátadásának megteremtése,
o adatoknak – személyes azonosításra alkalmatlan módon – megvalósuló összekötése, rendszerezése;
o adatok statisztikai célú, tudományos kutatás céljára történő felhasználása.

Az oktatási nyilvántartás több szakrendszeri nyilvántartásból áll, ezek
– a köznevelés információs rendszere,
– a pedagógiai szakszolgálatok által alkalmazott, integrált nyomon követő rendszer,
– a felsőoktatási információs rendszer,
– az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszere,
– a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása,
– a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartása.

Az oktatási nyilvántartás működtetését a hivatal látja el.

A cikk teljes terjedelmében elolvasható az Iskolaszolga decemberi számában.