A pedagógus-portfólió elsődleges témává vált a köznevelésben. Több határidő is sürget minket abban, hogy komolyan vegyük a feladatot. A magára valamit is adó intézményvezető már tájékozódott ez ügyben, végigült már néhány konferenciát, előadást, tréninget, ahol azt tapasztalhatta, hogy minden alkalommal újra kellett gondolnia koncepcióját.

A legjelentősebb fogódzót végül az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című, az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) által kiadott segédanyag jelentette, hiszen először ebben volt rendszerben látható, konkrét szempontokkal, javaslatokkal illusztrált a minősítő eljárás és annak dokumentumai. Igaz, a KIR-ben megjelent e-portfólió feltöltésére szolgáló felület is tartogatott meglepetést, miszerint feltűnt egy egyszerűsített verzió is a tejes változatú portfólió mellett, ami újabb kérdéseket vetett fel. Ellenben a felület tanulmányozása során kiderült, hogy a felület sok kérdésre egyértelmű választ ad.

Az érem két oldala

A portfóliókészítés kettős feladatot és felelősséget ró az intézményvezetőkre, hiszen el kell készíteniük saját portfóliójukat − lehetőségükhöz mérten mintaértékűen −, továbbá segíteniük kell pedagógusaikat a portfóliójuk elkészítésében, a minősítő eljárásra való felkészülésben, valamint az ellenőrzésre is fel kell vértezni kollegáit. Feltehetően nem kell különösebben hangsúlyozni a portfólió jelentőségét, mivel a minősítésben a védéssel együtt a Pedagógus II. fokozat esetében 50 százalékot jelent. A Mesterpedagógus fokozat esetében viszont árnyaltabb a kép, hiszen ott az első 50 százalékban helyet kap

− a portfólióértékelés és -védés mellett,

− a szakértői,

− a szaktanácsadói,

− az intézményvezetői tevékenység,

− a tehetséggondozás,

− a felzárkóztatás területén nyújtott tevékenység,

− a pedagógiai-módszertani fejlesztésben való részvétel,

− az akkreditált jógyakorlat bemutatása, illetve

− a kutatásban-fejlesztésben való részvétel és tevékenység is.

Az alábbiakban az érem másik oldalát tekintjük át a pedagógusok szemszögéből. Annál is inkább, mert az intézményvezető elsődleges feladata pedagógiai munkájuk irányítása, értékelése, támogatása.

− Első lépésként meg kell tudnunk határozni az érintettek körét. Ezt kénytelenek vagyunk magunk elvégezni, mert a KIR személyi nyilvántartás menüben az e-portfólió engedélyezése menüpont alatt megnyíló felületen egyenlőre csupán az ideiglenes besorolásra jogosultak jelentek meg,. Azok, akik első körben jelentkezhetnek minősítő eljárásra, vagy mesterpedagógus minősítésre várnak a miniszter által kiírandó pályázat keretében, még nem tudnak portfóliós felületet megnyitni, pedig a számukra megjelölt határidők is közel vannak. Az eddigi feltöltési tapasztalatok és a kiadott útmutató szerint is tudjuk már, hogy a feltöltés viszonylag gyors lehet, egy-két nap, ha a feltöltendő dokumentumok már rendelkezésre állnak, lehetőleg PDF formátumban.

− A 326/2013. kormányrendelet átmeneti rendelkezései között találjuk meg azokat a kivételeket, amelyek kedvezményeket biztosítanak a legalább 8, 14, 15 év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusoknak:

• A 2013. szeptember 1-jén legalább nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusnak nem kell újabb hat év szakmai gyakorlatot szereznie, 2014-től jelentkezhet a Pedagógus II. fokozat eléréséhez szükséges minősítő eljárásra, azaz a kormányrendelet 36.§ (2) bekezdése szerint 2019 helyett már 2014-ben jelentkezhet. Nekik március 31. a jelentkezési határidő, és a jelentkezéssel egy időben fel kell tölteniük a portfóliót.
• A 2013. szeptember 1-jén legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával rendelkező pedagógus kérelmezheti 2015. január 1-jétől való ideiglenes besorolását a Pedagógus II. fokozatba 2014. április 30-áig, amennyiben 2014. április 30-áig feltölti portfólióját az OH informatikai rendszerébe [kormányrendelet 36.§ (3) bekezdés]. A pedagógust 2015. január 1-jétől be kell sorolni a Pedagógus II. fokozatba, ha a feltöltött portfólió tartalmaz minden a jogszabályban előírt elemet. Ebben az esetben nincs minősítő eljárás. Az ideiglenesen besorolt pedagógus legkésőbb 2018. december 31-ig a 3. § szerinti minősítő eljárásban köteles részt venni. Ha nem teszi, 2019. január 1-jétől Pedagógus I. fokozatba kell sorolni.
• A 2013. szeptember 1-jén legalább tizenöt év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusok számára a miniszter pályázatot tesz közzé a Mesterpedagógus fokozatba történő besorolás céljából. A jelentkezésnek a következő feltételei vannak: 15 év szakmai gyakorlat és pedagógus-szakvizsga, szerepelnie kell az országos szakértői, szaktanácsadói vagy érettségi vizsgaelnöki jegyzéken, valamint vállalnia kell a részvételt a hivatal által szervezett szakértői vagy az OFI által szervezett szaktanácsadói képzésen, valamint vállalja a külön díjazás nélkül, csupán a költségtérítés fejében a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátását [kormányrendelet 4.§(5)]. Évente huszonötször lehet szakértői, szaktanácsadói feladatokkal megbízni [kormányrendelet 4.§(5)−(8)].

− Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mi az intézmény, a fenntartó érdeke, hiszen a Pedagógus II. fokozat elérését követően nem kötelező a továbbhaladás. Ráadásul a mesterpedagógus vagy a kutatótanár nemcsak magasabb jövedelemmel rendelkezik, hanem egyéb kedvezményekre is jogosult, kevesebbet tartózkodik az intézményben, mivel más feladatokat is ellát.

− Az érintettek körének felmérésekor ajánlott a KIR nyilvántartást pontosan áttekinteni, felülvizsgálni az abban a pedagógusokról szereplő adatokat, mind a szakképzettségek, a tudományos fokozatok, a pedagógus-szakvizsga, mind pedig az egyéb végzettségek, és nem utolsó sorban a szakmai gyakorlat tekintetében. Ugyanis elképzelhető, hogy a hibás adatrögzítés miatt nem szerepel az engedélyezhető kollegák között olyan, aki egyébként rendelkezik a megfelelő feltételekkel. Tapasztalataim szerint könnyen hiányosak lehetnek az adatok, bár erre már több felszólítást is kaptak az intézmények. Előfordulhat, hogy ezeket a szükséges változtatásokat nem is az intézményvezető tudja majd kezdeményezni, hanem a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó, tehát itt hosszabb ügyintézési idővel is számolhatunk. Emellett célszerű arról is meggyőződni, hogy az engedélyezett pedagógusok valóban megfelelnek-e a követelményeknek, hiszen ezért mindenképpen felelősek vagyunk. A mesterpedagógus-képzés feltételeinek megfelelő pedagógusok többségének rendelkezésre áll a felület.

− Második lépésként pontosan meg kell tudnunk határozni az elkészítendő dokumentumokat, azok formáját, terjedelmét pedagógusaink számára. Az e-portfólió felülete a nevelés-oktatás dokumentumai fül megnyitásával mutatja meg, milyen neveléssel-oktatással kapcsolatos dokumentumokat kell feltöltenünk. Itt a munkakör kiválasztása után lehetőségünk van eldönteni, hogy egyszerűsített vagy teljes portfóliót szeretnénk-e készíteni. Szerencsére a felület felhasználóbarát, a választás nem végleges, és a folyamatjelző a jobb felső sarokban jelzi azt is, hogy a teljes portfólióval hogy állunk.

− Az előzetes információk rendkívül fontosak azok számára, akik nyolc év szakmai gyakorlat után jelentkeznek minősítő eljárásra, hiszen ők még nem látják a feltöltő felületet, de ahhoz, hogy teljesíteni tudják a jelentkezés feltételét, a portfólió egyidejű feltöltését, már el kell kezdeniük dokumentumaik összegyűjtését, elkészítését a megfelelő számban, formában és terjedelemben. Ha nekik akarunk útmutatást adni, akkor azt az e-portfólió feltöltő felületén szerzett tapasztalatok szerint, kizárólag a teljes változat alapján tegyük. Ugyanis az egyszerűsített változat csupán a rendkívüli eljárásban érintettek esetében alkalmazandó, hiszen nekik 2018. december 31-ig kell átesniük egy teljes körű minősítő eljáráson, ami megerősíti őket az ideiglenes besorolásukban, és ott kell frissíteniük a portfóliójukat is, illetve feltehetőleg teljessé is kell azt tenni.

 A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga című folyóiratban.