A megfogalmazott célok elérésének kulcsfontosságú eszközeként nevezték meg az európai oktatás és képzés minőségének biztosítását és javítását, így a szakképzés minőségbiztosításával és minőségfejlesztésével kapcsolatos EU-s szintű tevékenységek a 2000. évtől újabb lendületet és dimenziót kaptak.

Az ezredfordulón az Európai Unió a Lisszaboni Stratégiában (2000) fogalmazta meg hosszú távú fejlesztési terveit. Ezek között kiemelt szerepet kapott

– az unió versenyképességének fejlesztése és

– a tudásalapú társadalomba való átmenet támogatása, valamint

– a foglakoztathatóság növelése, illetve

– a mobilitás megkönnyítése a szakmai oktatás és képzés fejlesztése révén.

A 2002 márciusában meghozott Barcelonai Döntésekben az Európai Tanács a minőség kérdését hosszú távra is a középpontba helyezte az által, hogy célul tűzte ki: „Európa az oktatás és képzés területén a legmagasabb színvonalat képviselje, hogy oktatási és képzési rendszereinek, intézményeinek minősége referenciául szolgáljon szerte a világon.”

A 2002. évi Koppenhágai Nyilatkozat elfogadása óta a szakképzés minőségbiztosítása és az ezen a téren folytatott, fokozott európai együttműködés az egyik legfontosabb szakmapolitikai prioritássá vált (az egységes képesítési keretrendszer és a kreditátviteli rendszer mellett). A szakképzés minőségének fejlesztése így vált a tagországokban és azok között kölcsönös elkötelezettséggel végzett folyamatos tevékenységgé, amely aktív, hatékony és hosszú távú közreműködést igényel az érintettek széles körétől.

A lisszaboni és a barcelonai stratégiai célok megvalósítása érdekében biztosítani kellett az európai és a nemzeti szintű kezdeményezések közötti minél nagyobb összhangot és szinergiát, amelyhez további, hosszú távon fenntartható együttműködésre volt szükség a tagállamok között. Ezért az EU Bizottság létrehozta, és az EU Dublini Konferencián útjára indította az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Hálózatot (ENQA-VET), amelynek 2005 és 2008 között a legfontosabb feladata – a szakképzés minőségbiztosítása terén a fenntartható európai együttműködési hálózat létrehozása és a jó-gyakorlatok cseréjének kiépítése mellett – a szakképzésben alkalmazandó, európai szinten alkalmazható Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) megismertetése, bevezetésének, alkalmazásának ösztönzése, előmozdítása volt.

Az ENQA-VET bázisán alakult meg 2008 végén az EQAVET szakmai együttműködési keret, közösség, amely 2009-ben kidolgozta és előkészítette egy új európai jogszabály, a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referencia keretrendszerének létrehozásáról szóló EQAVET Ajánlás(Recommendation) elfogadását. Az ajánlás az EQAVET bevezetését az Európai Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer előírásával az EQAVET Hálózatban, és a nemzeti szakképzési minőségbiztosítási referenciapontok (QANRP) létrehozásával és együttműködésével kívánja megvalósítani. Magyarországon is működik nemzeti szakképzési minőségbiztosítási referenciapont. A magyar referenciapont a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal feladatkörének és szervezetének részét képezi.