Feladatok a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény bevezetésekor

Teljes felvétel és Kérdések és válaszok

Az előadásról

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a pedagógus hivatás jogszabályi rendezésének több évtizede várt mérföldkövéhez érkeztünk idén ősszel. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (Púétv.) hatályba lépése július 15-én a közoktatási-köznevelési intézmények vezetői számára minden eddiginél fontosabbá tette a precíz és szakszerű tájékozódást a következő hónapok feladatait illetően. Szakértőnk, Petróczi Gábor tanügy igazgatási szakértő másfél órás előadásban és közel 120 prezentációval adott átfogó és minden érintett számára átlátható képet több mint 8 ezer érdeklődő számára az előttünk álló fél év feladatairól.

A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény jogviszony-váltással kapcsolatos feladatainak jelentős részét idén ősszel kell elvégezni az intézményekben, így számos feladat és még több fontos döntés vár az iskolavezetőkre és pedagógusokra egyaránt.

Ahogyan arra előadónk már a szakmai nap elején rámutatott, rendkívül szerteágazó jogszabályi rendszer és feladatsor áll a pedagógusszakma előtt, és valamennyi információ még neki sem áll rendelkezésére.

Ha megpróbáljuk a törvényt, a végrehatási rendeletet és az azokból következő fő feladatokat számba venni, azokat leginkább öt kérdéskör köré érdemes csoportosítani:

1. Munkabérek, illetmények szeptember 15-ig
2. Munkabérek, illetmények szeptember 15-e után és a 2024-es illetmények
3. A jogviszony létrejötte, megszűnése
4. Többlettanítás, eseti és tartós helyettesítés
5. Foglalkoztatási szabályok, köznevelési jutalom

Az első témakör önmagában is számtalan feladatot és fontos, mondhatni egzisztenciális kérdést érint. Szeptember 15-ig tájékoztatni kell az érintetteket a jogviszonyváltás legfontosabb motívumairól, a január 1-jén várható munkakörük megnevezésével, a várható illetmény és a munkavégzési hely megjelölésével. Azok a munkavállalók, akik a státuszváltást elutasítják, az ezt követő két hétben közölhetik ezt írásban a munkáltatóval. Fontos, hogy az elutasító nyilatkozatot nem lehet visszavonni.

„Nagy segítség – mutatott rá előadónk – hogy megjelent a törvény végrehajtási rendelete, a 401/2023. (VIII. 30.) Kormányrendelet, amely tartalmazza a szükséges részletszabályokat.”

Nagyon fontos, hogy a kormányrendelet csak január 1-étől lép hatályba, egyelőre csak orientációs jellegű.

2024. január 1-jén kell bevezetni az új törvény által meghatározott illetménysávok rendszerét, amelyen belül az intézményvezető jogosult az illetmények differenciált megállapítására. Az új illetményekről 2024. január 15-ig kell tájékoztatni a köznevelési foglalkoztatotti állományban lévőket, és eddig az időpontig kell számukra átadni az új munkaszerződést. Ugyanezen időpontig kell megállapítani az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői megbízási díjak összegét is.

Ami a foglalkoztatás kereteit illeti – emlékeztetett Petróczi Gábor – december 31-ig a munkaszerződés nem változik, ugyanazok a besorolási szabályok érvényesülnek. Szeptember 15-ig kell közölni az új törvény által meghatározott illetményekről szóló döntést, az így megemelt illetményt november 1-jétől kell megállapítani azzal, hogy az illetménykülönbözet július 1-jétől visszamenőleg jár az érintetteknek.

Lényeges – hangsúlyozta előadónk – hogy a 2024-es jogviszonyváltás a törvény erejénél fogva áll be, a foglalkoztatási jogvizony is ennek megfelelően alakul át. Nem kell tehát beszerezni az érintettek beleegyezését, arról nem is kell már külön nyilatkoztatni őket, hiszen a szeptember 15. és szeptember 29. között nyitva álló időszak ad erre is lehetőséget. A nyilatkozatot írásba kell foglalni, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az érintett a jogviszonyváltás el nem fogadásáról szóló nyilatkozatát nem vonhatja vissza. Akik nem kívánnak köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülni, 2023. november 1-től november 30-ig töltik felmentési idejüket, ezen időtartam alatt a munkavégzés alól felmentést, majd maximum 3 havi végkielégítést kapnak.

Szakértőnk természetesen külön is részletesen kitért az óvodapedagógusokat érintő változásokra is.

Ahogyan az számos ábrával és táblázattal is alátámasztásra került, a kötelező pótlékok rendszere 2024. január 1-jétől valóban lényeges mértékben megváltozik. A kötelező pótlékok köre a fenti dátumtól kizárólag nemzetiségi pótlékra, a gyógypedagógiai pótlékra és a diabétesz pótlékra korlátozódik. Pótlékként megszűnik az intézményvezetői, tagintézmény vezetői, osztályfőnöki és csoportvezetői, munkaközösség-vezetői, stb. Az adott feladat ellátásáért a megszűnő pótlékok helyett 2024. január 1-jétől megbízási díjat kell fizetni, amely a megbízás teljes időtartamára, így a szünetekre is jár.

Az átfogó előadás érintette a minősítés új, kedvezőbb rendszereit, a többlettanítás, eseti és tartós helyetesítés kérdéseit, valamint a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultságot.

Előadása zárszavában Petróczi Gábor hangsúlyozta: az új szabályozás nagyon sok változást hozott, ezért a következő hónapokban tájékozottan, higgadtan érdemes ellátnunk feladatainkat. A pedagógusszakma előtt álló feladatok most komoly döntéseket és nagyfokú körültekintést igényelnek, de azért távolról sem megoldatlanok.

Ezt kérdezték

Mivel a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény jogviszonyváltással kapcsolatos feladatainak jelentős részét idén ősszel kell elvégezni az intézményekben, számos feladat és komoly körültekintést igénylő döntés vár az iskolavezetőkre és pedagógusokra egyaránt. Előadónk, Petróczi Gábor tanügy igazgatási szakértő rendkívül átfogó és informatív előadását követően mintegy fél órában igyekezett megválaszolni a konferencián részt vevő több, mint 8 ezer pedagógus és szakember részéről érkező válogatott kérdéseket is.

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (Púétv.) július 15-ei hatályba lépése nyomán felmerülő feladatok jelentős részét idén ősszel kell elvégezni az intézményekben. Érthető módon az illetmények és az azokhoz kapcsolódó pótlékok számítása érdekelte leginkább a résztvevő érintetteket. A kötelező pótlékok rendszere 2024. január 1-jétől valóban lényeges mértékben megváltozik, és az adott feladat ellátásáért a megszűnő pótlékok helyett 2024. január 1-jétől megbízási díjat kell fizetni. Az ugyancsak számos kérdéssel érintett megbízási díjak alkalmazása kicsit szokatlan lehet, de mivel polgári jogi szerződésről van szó, ezekben az esetekben a szerződésben meghatározott szabályok szerint alakul a fizetések mértéke és módja. Ugyanezen okból a jogviszonyváltás sem érinti a „megbízásosokat”. Ismert, hogy ez foglalkoztatotti keret számos nyugdíjas pedagógust érint.

Több kérdés is érkezett a „nagy átállást” jelentő időpont, a négy hónapnál is rövidebb távlatban közeledő, 2024. január 1-étől érvényes állapotig tartó időben elvégzendő feladatokról és szabályokról. Érdekes felvetés például, hogy érinti-e a jogviszonyváltás azokat, akiknek a felmentési idejük „átcsúszik” januárra, vagyis néhány napra átalakul-e a jogviszonyuk?

Mivel számos kérdés érintette a problémakört, szakértőnk ezúttal is hangsúlyozta, hogy a részletszabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet [401/2023. (VIII. 30.) Kormányrendelet] csak január 1-étől lép hatályba, erre különösen is legyenek figyelemmel a jövő évre vonatkozó kérdések mérlegelésekor.

Különösen igaz ez annak fényében, hogy 2024. január 1-jén kell bevezetni az új törvény által meghatározott illetménysávok rendszerét, amelyen belül az intézményvezető jogosult az illetmények differenciált megállapítására. Az új illetményekről 2024. január 15-ig kell tájékoztatni a köznevelési foglalkoztatotti állományban lévőket, és eddig az időpontig kell számukra átadni az új munkaszerződést. Ugyanezen időpontig kell megállapítani az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői megbízási díjak összegét is.

Nem meglepő módon számos kérdés érkezett az óvodákkal, óvodai foglalkoztatottakkal és óvodapedagógusokkal kapcsolatban is. A legfontosabb kérdéskörnek ezekben az esetekben is az illetmény és pótlékok számítása bizonyult.

A januári átállás előtt érdemes az intézményekben megnyugtató módon tisztázni az óvodapedagógusok, dajkák, valamint a további óvodai foglalkoztatottak (konyhalányok, szakácsok, karbantartók, takarítók stb.) jogviszonya közötti különbséget a jogviszonyváltás relevanciája fényében. Nagyon fontos odafigyelni arra is, hogy a bölcsődék dolgozói megmaradnak közalkalmazotti jogviszonyban.

A kérdések megválaszolására szánt fél óra elteltét szakértőnk megkönnyebbüléssel fogadta. A számtalan kérdés és megválaszolásra váró felvetés tapasztalata alapján ezúttal is megfogalmazódott a sokszor elmondott jó tanács: alaposan át kell tekinteni valamennyi jogszabályt, segédanyagot és dokumentumot a döntések meghozatala előtt, de lehetőleg már a kérdések megfogalmazását megelőzően is.

A Menedzser Tudás- és Válaszközpont csak a közelmúltban 2 szakmai napot szervezett a pedagógusok jogviszonyváltása témájában, emellett 4 különszámot, és mintegy 50 cikket, iratmintát és dokumentumot nyújtott át előfizetőinek rendszeres kiadványaiban és online felületein a nyugodt és jogkövető igazodás érdekében.