Az alábbiakban azokat a jogszabály-módosításokat gyűjtöttük össze, amelyek célzottan az egyházi, nemzetiségi és magán fenntartású intézményeket érintik.

Egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények nyilvántartásba vétele és engedélyeztetése

A 12/2018. (III. 27.) EMMI rendelet hatályon kívül helyezte a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 157-159. §-ait, a 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet 16.18. §-ait, valamint a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 39. § (1) bekezdésének a) pontját és a 10. mellékletét. Ezzel egységessé és kormányrendeletben szabályozottá vált az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartásban lévő, valamennyi köznevelési intézmény vonatkozásában a nyilvántartásba vételi és engedélyeztetési eljárás – beleértve a pedagógiai szakszolgálati intézményeket és a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményeket is –, amelyet a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2018. január 1-jétől hatályos 39-41. §-ai tartalmaznak. E rendelkezések javarészt azonosak a korábbi nyilvántartásba vételről és engedélyeztetésről szóló előírásokkal, ezért ezek részletezésére nem térünk ki.

Egyéb módosítások

2017. január 1-jétől a Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet önállósága megszűnt. Az intézetet az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) vette át, ezzel együtt az EKE vesz részt a kerettantervek jóváhagyásának eljárásában, szakértőket kér fel a kerettantervek elbírálásához. Ez a szerepe továbbra is megmarad, azonban a 12/2018. (III. 27.) EMMI rendelet 4. §-ával hatályon kívül kikerültek a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendeletből az EKE kerettantervek jóváhagyásához készülő szakvéleményekkel kapcsolatos egyéb feladatai.
Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes közös jelentést írt két, 2016-ban tett panaszbejelentéssel kapcsolatban, amelyek a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet 8. §-ának (10) bekezdésében foglaltak tisztázására irányultak. Eszerint a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban szerzett osztályzatot, „ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a szülő és a tanuló közös kérelmére az iskolai tanulmányaiba be kell számítani, ha a vendégtanulói jogviszonyban és a tanulói jogviszonyban folytatott tanulmányok azonos évfolyamra esnek.” A rendelet azonban nem rendelkezett arról, hogy az osztályzatot a bizonyítványban fel kell-e tüntetni. A módosított rendeleti szöveg egyértelművé teszi, hogy amennyiben a tanuló kéri, a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban szerzett osztályzatait rögzíteni kell a törzslapon és a bizonyítványban.
A további megváltozott rendeleti előírások a 2018. január 1-jétől hatályba lépett általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénnyel, annak fogalomhasználatával való összhangot teremtik meg.