A portfólió legfontosabb részei a tematikus terv és a foglalkozástervek. Az alábbi cikkben ezek elkészítéséhez nyújtunk segítséget.

A portfólió legfontosabb részei a tematikus terv és a foglalkozástervek. Az alábbi cikkben ezek elkészítéséhez nyújtunk segítséget.

Ez az írás elsősorban azoknak a kollégáknak szól, akik 2019-ben a portfóliókészítés mellett döntöttek, tehát 2020-ban feltehetőleg sor kerül majd a minősítésükre. Jelen cikkünket megelőzte az elmúlt hónapokban megjelent két másik cikk, amelyek a minősítésre történő jelentkezéssel, a portfóliós felület megnyitásával, valamint a portfólió szakmai részeinek tervezésével és összeállításával foglalkoztak. Előző írásomban a személyes dokumentáció elkészítésével, a csoportprofil összeállításával kapcsolatos tanácsokat olvashattak, valamint az intézményi környezet bemutatásához és a szakmai életút összeállításához igyekeztem remélhetőleg hasznos tanácsokat adni.

A portfóliókészítés segítése érdekében írt cikknek itt olvashatja a harmadik részét, amely a tematikus tervek és az óratervek tervezéséről és elkészítéséről szól, valamint a hospitálási naplóhoz, az esetleíráshoz és a szabadon választható dokumentumokhoz ad praktikus tanácsokat. Ebben a cikkben olvashat gyakorlatias információkat a reflexiókészítésről, és felhíjuk figyelmét arra is, hogy a portfólió elbírálásakor az egyik leghasznosabb dokumentumtípus a jó reflexió lehet.

Ami talán a legnehezebb: a tematikus terv tervezése és elkészítése

A csoportprofil feltöltése révén bemutatott tanulócsoporthoz általában egy tematikus tervet és az ahhoz kapcsolódó négy óratervet kell feltölteni a tanórán vagy foglalkozáson felhasznált anyagokkal, segédanyagokkal együtt (a tankönyv oldalai, digitális bemutató, feladatlapok, kiegészítő, szemléltető anyagok, táblaterv stb.). A tematikus terv mint fogalom a korábbiakban pedagógiai fogalomrendszerünkben és a jogszabályokban nem szerepelt. Ezért fontosnak tartom az útmutató korábbi kiadásaiban szereplő meghatározás közlését: „A tematikus terv (az adott tanulási-tanítási egység terve) kötelezően átadandó dokumentum a szakértő számára. A tematikus terv segíti a meglátogatott órát vagy foglalkozást a nevelési-oktatási folyamatban elhelyezni, az abban betöltött szerepét, céljait meghatározni.

Fontos arról a lényegi kérdésről értekeznünk, hogy egy jó tematikus terv hány órát, foglalkozást tartalmazzon! Nyilvánvalóan legalább négyet, hiszen ellenkező esetben két csoportprofilt és két hozzá tartozó tematikus tervet kell feltöltenünk. Elviekben nem szabálytalan, ha egy tematikus terv csupán négy foglalkozást anyagát tartalmazza mint tematikus egységet, ez tehát önmagában nem kifogásolható. De ugyanakkor ez nem túlságosan elegáns lépés. Válasszunk tehát olyan tematikus egységet, témakört, fejezetet, egy fejezet részletét, amely minimum négy, de inkább 8-12 órára tagolható. Egy tízórányi terjedelmű tematikus tervben alaposan be lehet mutatni a témakör tanításához szükséges kompetenciákat, módszereket, eljárásokat, eszközöket. Nincs akadálya annak sem, hogy tematikus tervünk tíztől akár jóval több órát tartalmazzon, ennek elkészítése azonban irreálisan sok munkát igényel, és nem lehet vele eredményesebben bemutatni a pedagógus saját kompetenciáit, mint egy csupán 8-12 foglalkozást tartalmazó, jól átgondolt tematikus tervvel.

A tematikus terv elkészítésének támogatására választható sablonokat és kidolgozott szaktárgyi mintákat ajánl az útmutató melléklete, amelynek rovataival – legalábbis elviekben – elég jól lehet dolgozni. Az útmutató táblázatában megjelölt kilenc oszlopot azonban még a lap fektetett elrendezése esetén sem lehet elfogadható szélességűre beállítani úgy, hogy azok egy-egy sorában egy-két szónál több elférjen. Az eredeti szerkesztési javaslat formális követése – még a margók csökkentése esetén is – ahhoz vezetne, hogy az egyes tanítási órák egyes rovatai nagyon sok egymás alatti sort foglalnak el, és nagymértékben megtörik a szöveg átláthatóságát, olvashatóságát. Ennek ellensúlyozására készítettem egy olyan saját tematikus tervi táblázatot, ahol az utolsó két oszlop tartalmát a többi oszlop alatt vízszintesen helyeztem el, és eltérő színezéssel különböztettem meg.

Az óratervi táblázat használata során figyelni kell az alábbiakra:
•    a táblázatban 12-es betűméret van beállítva, ennek csökkentése nem célszerű,
•    a táblázatban beállítottam a „szavak elválasztása” funkciót, mert a viszonylag keskeny oszlopok és az elfogadható szövegkitöltés miatt ez szükségesnek mutatkozott,
o    ha ezt ismét be kellene állítani, az alábbiak szerint teheti meg: Lap elrendezése menü, Elválasztás almenü,
•    ha 20-nál több tanítási óra beemelésére volna szükség (amint az előzőekben kifejtettem, ezt semmiképpen sem javasolnám), akkor az utolsó két sort (a sor legelején) ki kell jelölni és át kell másolni az utolsó sor alá,
•    tapasztalatom szerint jobban lehet haladni, ha a táblázat rovatait nem vízszintesen, hanem függőlegesen haladva töltjük ki, mert könnyebben koncentrálunk az egyes oszlopokba beírandó tartalomra.
A táblázat néhány fontos oszlopainak kitöltéséhez összegyűjtöttem néhány javaslatot:
A didaktikai feladatokhoz felhasználható kifejezések: tudományosság, motiválás, aktivizálás, érthetőség, fokozatosság, rendszeresség, szemléletesség, tartósság, differenciálás, visszacsatolás, megerősítés.
A fejlesztési területekhez javaslom: rendezés, olvasás, szövegértés, kommunikáció, figyelem, emlékezet, osztályozás, válogatás, ráismerő készség, kreatív gondolkodás, beszédértés-kommunikáció, íráskészség, képzelet.

Az óratípusokhoz, munkaformákhoz javasolható kifejezések: frontális munkával vezetett, csoportmunkában végzett, programozott oktatás (számítógép, oktatógép, programozott tankönyvű, új ismeret feldolgozása egyéni munkával (munkafüzet, feladatlap), új ismeretek szerzése (videó, film, intenet segítségével), készségfejlesztő óra, gyakorló óra, munkáltató óra, laboratóriumi óra, tanműhelyi óra, összefoglaló óra, múzeumi, könyvtári óra, témazáró ellenőrző óra, értékelő óra.

További segítségre, tanácsra lenne szüksége portfóliója megírásához? Igazgatóként szeretne személyesen konzultálni Petróczi Gáborral a minősítésekről? Látogasson el május 28-án kiadónk konferenciájára, és kérdezze szakértőnket díjmentesen!

A szakmai nap ingyenes, de regisztrációhoz kötött.