Évről évre visszatérő kérdés, hogy miért kell a pedagógusoknak dolgozni, a tanulóknak pedig a tanórákon részt venni olyan ledolgozós szombatokon, amelyeken a téli szünetre eső munkanapokat dolgozzuk le. Az alábbiakban jogász értelmezését olvashatjuk.

Ahogyan az elmúlt években, úgy az idén is érintik a december hónapot olyan munkanap-áthelyezések (magyarul ledolgozós szombatok), amelyek egyben iskolai tanítási napok is. Ezek a napok 2019-ben december 7, amely december 24. napjának ledolgozása, illetve december 14-e, amely a december 27-i pénteki munkanap ledolgozását teszi lehetővé. A ledolgozós napokból látható, hogy ezek a közoktatási intézmények téli szünetére esnek, mivel az utolsó tanítási nap december 20-a. Ebből adódik a kérdés a gyermeke szülei, illetve már a pedagógusok részéről is, hogy miért kell a gyermekeknek december 7-én és 14-én, szombaton iskolába menni, és a tanítási órákon részt venni?

A tanítási szünet napjait érintő munkanap-áthelyezéssel kapcsolatosan irányadó a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. § (1) bekezdése, amelynek értelmében az iskolában a tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik. A 2019/2020. tanév rendjéről szóló 11/2019. (VII. 3.) EMMI-rendelet 5. § (7) bekezdése ezzel összhangban úgy rendelkezik, hogy a jogszabály által előírt, országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezést az iskolákban is alkalmazni kell. A szabályozás indoka, hogy az iskolai nevelésnek-oktatásnak a jogszabályban előírt általános munkarendhez kell igazodnia, és a jogszabály által munkanappá nyilvánított napokon munkát végző szülők gyermekének megfelelő foglalkoztatását, felügyeletét kell biztosítania. A fentiekből adódóan az iskolában a jogszabály által hivatalos munkanappá nyilvánított szombati munkanap hosszú évek óta – főszabályként – tanítási napnak tekintendő, és a tanévben a tanítási napok számát ezekre a szombati munkanapokra figyelemmel határozták meg. A leírtak alapján a jogszabály által hivatalos munkanappá nyilvánított szombatok – köztük 2019. december 7-e és 14-e is – az iskolában hivatalos, tehát számozott tanítási napok. Ezen nem változtat esetleges tanítási szünet érintettségük sem, miután sem a munkanap-áthelyezést kimondó rendelet, sem a köznevelési jogszabályok nem adnak lehetőséget az általánostól való eltérésre a tanítási szünetre nézve, azok a dolgozó szülők általános munkarendjéhez igazodóan – főszabályként – tanítási napnak tekintendők.

A hivatkozott foglalkoztatási és köznevelési jogszabályok csak az általános jogi keretet határozzák meg, a szombati tanítási nap konkrét megszervezése, az általános szabálytól való eltérésről szóló döntés az iskola igazgatójának hatáskörébe tartozik.
Szintén az intézmény kötelezettsége, hogy – a fenntartói egyetértés esetén – az ilyen irányú igazgatói döntésről a szülőket megfelelő részletességgel, módon és időben tájékoztassa.
A hatályos köznevelési jogszabályok a szombati tanítási nap megszervezésére több lehetőséget kínálnak.
– A tanulók szempontjából az érintett intézményvezető mérlegelésének a kérdése az, hogy a szombati munkanapot – az általános szabályok szerint – tanítási napként szervezi-e meg.
– A jogszabályok alapján lehetőség van arra is, hogy erre a napra tanítási szünetet adjon az intézményvezető. Ebben az esetben a tanév rendjéről szóló rendelet az irányadó, amely alapján az iskola a jogszabályban meghatározott őszi, téli, tavaszi szünetek mellett – a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha – a nemzeti köznevelésről szóló törvény megtartásával – a heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti. A törvény – a fenntartó egyetértésével – lehetővé teszi az igazgató által elrendelt rendkívüli szünet miatt kiesett tananyag szombati, valamint délutáni oktatásszervezés keretében történő pótlását. Amennyiben az iskolában a szombati napot tanítási szünetként tervezik meg, ezen a napon az érintett iskolának – szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről, amelyet több iskolával közösen is megszervezhet.
– Harmadik oktatásszervezési lehetőségként a köznevelési jogszabályok azt is biztosítják, hogy helyi döntés alapján, a munkatervben foglaltaknak megfelelően a jogszabály szerint hivatalos szombati munkanap tanítás nélküli munkanap legyen az iskolában az erre rendelkezésre álló munkanapok terhére.

A fent leírtakból látható, hogy minden közoktatási intézmény - a fenntartójával egyetértésben - saját maga határozhatja meg a ledolgozós szombati tanítási napok rendjét. Több iskola osztálykirándulást, múzeumlátogatást tervez az érintett napokon, amelynek lehetősége adott.

(Forrás: EMMI Köznevelés-igazgatási Főosztály)