A KLIK jogutódjaiként létrejött tankerületi központok gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szervek, amelyek élén tankerületi igazgató áll. A változás munkajogi vonatkozása, hogy a tankerületi központ igazgatója csak az intézményvezető által javasolt személyt nevezheti ki, illetőleg az intézményvezető javaslatára szüntetheti meg – felmentéssel – a közalkalmazott jogviszonyát.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2016. június 23-án kihirdetett módosításával döntött az Országgyűlés a 2013. január 1-jén a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában (KLIK) lévő köznevelési intézmények tekintetében arról, hogy megszüntetik a fenntartói és a működtetői feladatok szétválasztását, és ezeknél az intézményeknél 2017. január 1-jétől a működtetői feladatokat is az állam látja el. Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvénnyel döntés született a KLIK megszüntetéséről, valamint arról, hogy a KLIK jogutódjaként tankerületi központok alakulnak. A területileg illetékes tankerületi központba 2017. január 1-jével – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 38-40. §-a, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 24. § (3)-(5) bekezdésében foglaltak szerint – átszállással kerülnek át az érintett közalkalmazottak.

Tankerületi központok megalakulása

A tankerületi központban foglalkoztatott kormánytisztviselő illetménykiegészítésének mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 30%-a, a érettségi végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 10%-a.

A tankerületi központok szervezete és a tankerületi központ igazgatójának munkáltatói jogörei

A KLIK jogutódjaiként létrejött tankerületi központok a 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése szerint gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szervek, amelyek élén tankerületi igazgató áll. A tankerületi igazgatókat és a tankerületi központok gazdasági vezetőit 2017. január 1-je után a középirányító szervként működő Klebelsberg Központ elnökének javaslatára az oktatásért felelős miniszter nevezi ki, menti fel, bízza meg, illetve vonja vissza megbízását. Az igazgatóval és a tankerületi központ gazdasági vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a Klebelsberg Központ elnöke gyakorolja.

7. A munkáltatói jogok gyakorlását az igazgató vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőre vagy vezetői megbízással rendelkező közalkalmazottra átruházhatja. A közalkalmazottak kinevezése és felmentése tekintetében az intézményvezetőnek – az Nkt. 61. § (6) bekezdése alapján – javaslattételi joga van. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tankerületi központ igazgatója csak az intézményvezető által javasolt személyt nevezheti ki, illetőleg az intézményvezető javaslatára szüntetheti meg – felmentéssel – a közalkalmazott jogviszonyát. A tankerületi igazgató és az intézményvezető egyet nem értése esetén a Klebelsberg Központ elnöke dönt.

Az intézményvezető egyetértése nélkül is dönthet a tankerületi központ igazgatója a hozzá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógusok és nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörökben dolgozók felmentéséről, illetőleg rendkívüli felmentéséről, ha annak oka az, hogy a közalkalmazott jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az átszállással összefüggő tájékoztatási kötelezettség

Az átalakulással a megszűnő KLIK jogutódjaként létrejött ötvennyolc tankerületi központ lesz a fenntartásukban álló, korábbi, KLIK-fenntartásban álló intézmények tekintetében az átvevő. Az intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében az Mt. VI. fejezetének a munkáltató személyében bekövetkezett változásra vonatkozó rendelkezéseit a Kjt. 24. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ennek lényege, hogy az intézményekben az átadás idejében határozott vagy határozatlan közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezők esetében az átvétel időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. Az átadó és az átvevő munkáltató egyetemlegesen felel az átszállást megelőzően esedékessé vált munkavállalói követelésért, ha a munkavállaló az igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti. Az átadó munkáltató megszűnésével e kötelezettség teljesítése az átvevőre hárul.

Az átvétel előtt az átadó munkáltató köteles tájékoztatni az átvevőt az átszállással érintett munkaviszonyból és tanulmányi szerződésekből származó jogokról és kötelezettségekről. Az átvevő az átszállást megelőzően legkésőbb 15 nappal köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazotti tanácsot, illetőleg közalkalmazotti megbízottat, ennek hiányában az érintett munkavállalókat

a) az átszállás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,

b) az átszállás okáról,

c) a munkavállalót érintő jogi, gazdasági és szociális következményekről, valamint

d) a munkavállalót érintő tervezett intézkedésről.

Az átszállással a KLIK intézményeiben foglalkoztatott közalkalmazottak, valamint az intézményműködtetésben résztvevő, önkormányzati vagy önkormányzat által intézményüzemeltetési feladat ellátására létrehozott költségvetési szervben foglalkoztatottak munkáltatója 2017. január 1-jétől az illetékes tankerületi központ lesz. Amennyiben a közalkalmazott nem vállalja a továbbfoglalkoztatást, jogviszonya a Kjt. 24. § (4) bekezdésének megfelelően lemondással szűnik meg. E lemondás azonban lényegesen eltér a Kjt. 28. §-a szerinti lemondástól az alábbiakban:

- a lemondás joga azt átadást követő 30 napon belül gyakorolható,

- a közalkalmazott a lemondást köteles megindokolni,

- az alábbi feltételekkel akkor szüntethető meg a jogviszony, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát lemondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a közalkalmazotti jogviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna, ez esetben

- a Kjt. 33. § (2)-(3) bekezdése szerinti felmentési idő – ennek felében a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés – és a Kjt. 37. §-a szerinti végkielégítés illeti meg.

Az önkormányzatok intézményműködtető feladatának tankerületi központokhoz rendelésével összefüggő egyéb, jogviszonyt érintő kérdések

Tekintettel arra, hogy a Kjt. 24. § (3) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. átszállásra vonatkozó rendelkezései csak abban az esetben alkalmazhatók, ha az átadó és az átvevő munkáltató egyaránt a Kjt. hatálya alá tartozik, ágazati jogszabálynak kell rendelkezni, ha az átszállás következtében Mt. hatálya alá tartozó munkáltató fennálló munkaviszony alakul át közalkalmazotti jogviszonnyá. Erre az Nkt. 85/A. §-át kell alkalmazni, amelyet a jogalkotó alapvetően arra az esetre iktatott a törvénybe, ha pl. egyházi vagy alapítványi intézmény állami fenntartásba kerül, vagy kerül vissza. Ha az önkormányzat az intézményműködtetést egyes feladatait vállalkozó, cég bevonásával oldotta meg, ebben az esetben a működtetői feladat tankerületi központnak történő átadásával az érintett munkavállalók munkaviszonya az átadástól közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át, amennyiben az adott feladat ellátása a továbbiakban nem Mt. hatálya alá tartozó munkáltató (pl. vállalkozó, cég) bevonásával történik. Az Nkt. 85/A. § (12) bekezdése szerint a korábbi munkaviszonyt a tankerületi központnál töltött közalkalmazotti jogviszonynak kell tekinteni. Ettől eltérően, az átadó munkáltatónál töltött munkaviszony időtartama a jubileumi jutalomra jogosultság tekintetében nem vehető figyelembe.

 A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga aktuális számában.