Vissza

Készüljünk föl időben az ellenőrzésre!

Köznevelési intézmények ellenőrzéséhez segédlet a 2020/2021-es tanévre.

 ellenőrzés

A pedagógus-továbbképzés szervezésének és adminisztrációjának ellenőrzése 2021-ben

A pedagógus-továbbképzés intézményesített rendszerét 1997. december 30-i hatálybalépéssel vezette be A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet. A köznevelési törvény 62. § (2) bekezdésének elrendelése szerint a pedagógus-továbbképzési rendszerben történő hétévenkénti részvétel minden pedagógus számára kötelező annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben betölti 55. életévét. Mi, az iskolában, óvodában dolgozó vezetők, pedagógusok pontosan tudjuk, hogy a pedagógus-továbbképzésben való felelősségteljes részvétel komoly megterhelést jelent az érintettek számára. Ettől is nagyobb kihívást jelent azonban az intézmény pedagógus-továbbképzési rendszerének szervezése, tervezése, az elvégzett továbbképzések gondos nyilvántartása. Még ettől is bonyolultabb az egyes pedagógusok továbbképzési kötelezettségének áttekinthető vezetése. Ebben a cikkben közel negyedszázada bevezetett, azóta kismértékben módosult továbbképzési rendszer működtetéséről értekezünk.

Van azonban ennek a témának egy különös aktualitása is, hiszen a 2020/2021-es tanév rendjéről szóló 27/2020. (VIII.11.) EMMI-rendelet 2021. első negyedévére elrendelte a pedagógus-továbbképzési rendszer országos szakmai ellenőrzését a szóban forgó rendelet alábbi előírásával.
12. § (1) 2021. január 4. és 2021. március 31. között szakmai ellenőrzés keretében meg kell vizsgálni a nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus-továbbképzési kötelezettség teljesítését és dokumentálását.
12. § (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést a Hivatal folytatja le. Az ellenőrzésről készült jelentést a Hivatal 2021. június 30-ig küldi meg az oktatásért felelős miniszter részére.

A hétévente kötelező pedagógus-továbbképzés tervezési és szervezési szabályait, valamint dokumentációs rendszerét a 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet tartalmazza, amelynek kapcsán a továbbiakban a szövegben a kormányrendelet, míg a jogszabályi előírások közlésekor általában a kormányrendelet rövidítést alkalmazzuk.

A pedagógus-továbbképzési rendszer kötelező dokumentumai

A pedagógus-továbbképzési rendszer szervezésének, működtetésének szabályait a fenti kormányrendelet tartalmazza, amely meghatározza a továbbképzési rendszer tervezésével és kötelező dokumentációjával kapcsolatos legfontosabb előírásokat.

A továbbképzési program

A kormányrendelet 1. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint az intézmény pedagógus-továbbképzési rendszerének legfontosabb dokumentuma az öt évre szóló továbbképzési program, amelyről a jogszabály az alábbiak szerint rendelkezik.


kormányrendelet 1. § (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására, a pedagógiai program figyelembevételével középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési időszak) továbbképzési programot készít. A továbbképzési programot a nevelőtestület véleményének kikérését követően a fenntartó fogadja el. A továbbképzési időszak a program elfogadását követő év szeptember hónap első napján kezdődik, és az ötödik év augusztus hónap utolsó munkanapján fejeződik be. A továbbképzési programot a továbbképzési időszak első évét megelőző év március 15-éig kell elfogadni. A továbbképzési program felülvizsgálatára a fenntartóval egyeztetve évente egy alkalommal kerülhet sor.

Az öt tanévre (óvodákban nevelési évre) szóló továbbképzési program elkészítésekor figyelembe kell venni az intézmény pedagógia programjának előírásait és az abból fakadó pedagógiai, szakképzettségi és továbbképzési szükségleteket. Ez azt jelenti, hogy a továbbképzési program elkészítésekor nem elsősorban az intézmény állományában lévő pedagógusok továbbképzési szándékait kell szem előtt tartani, hanem az intézmény pedagógiai programjának megvalósításából adódó szükségleteket. Figyelemmel kell tehát lenni arra, hogy az intézmény pedagógiai programjának megvalósítását milyen szakképzettségi feltételek hiánya akadályozza, milyen továbbképzések teljesítése szükséges ahhoz, hogy a pedagógiai programban leírtak minél eredményesebben megvalósulhassanak. Ezért a továbbképzési programban soha nem szerepelhetnek konkrét pedagógusok, hanem abban a nevelőtestület továbbképzési irányait, területeit, létszámait, esetleg évenkénti ütemezését kell megtervezni.

A továbbképzési programot az intézményvezetőnek kell elkészítenie, ezért az ő felelőssége, hogy a továbbképzési program a nevelőtestület képzési szükségleteinek és a pedagógiai program megvalósítási feltételeinek megfeleljen. A továbbképzési program tervezetének elkészítését követően ki kell kérni a dokumentumról a nevelőtestület véleményét. Ügyelni kell arra, hogy a nevelőtestületi vélemény beszerzése dokumentálható legyen, tehát vagy jegyzőkönyvezett nevelőtestületi értekezleten kell lehetőséget biztosítani a továbbképzési programmal kapcsolatos nevelőtestületi vélemények, javaslatok kifejtésére, vagy a nevelőtestület néhány tagját érdemes megbízni a tervezettel kapcsolatos vélemény elkészítésére és írásban történő átadására. A továbbképzési program elfogadása a fenntartó jogkörébe tartozik.

A kormányrendelet 1997. december 30-án lépett hatályba, ezért az intézmények első továbbképzési programját 1998. március 15-ig kellett elkészíteni, és az az 1998. szeptember 1-jétől 2003. augusztus 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan határozta meg az intézmény pedagógus-továbbképzésre vonatkozó terveit. A folyamatosan működő intézmények tehát jelenleg ötödik továbbképzési ciklusukat valósítják meg, amely 2018. szept. 1-től 2023. aug. 31-ig határozza meg az intézményi továbbképzési feladatokat.

A továbbképzési programok elkészítéséhez és elfogadásához 2009. július 31-től kezdődően hatályban van azonban a kormányrendelet 1. § (10) bekezdése, amely előírja, hogy az új továbbképzési program elkészítése előtt a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestületének értékelnie kell az előző továbbképzési időszakot, valamint az intézmény továbbképzési programjának időarányos végrehajtását. Az értékelést meg kell küldeni a fenntartó számára is. Nem volna meglepő, ha az Oktatási Hivatal az utolsó két továbbképzési terv ellenőrzésénél figyelmet fordítana arra, hogy megtörtént-e az előző továbbképzési időszak intézményi értékelésére.

Az öt évre szóló intézményi pedagógus-továbbképzési program elkészítése az intézmény helyzetének, pedagógiai feladatainak és a nevelőtestületben rendelkezésre álló humán erőforrások gondos és alapos áttekintését feltételezi.

A továbbképzési program részeit a Kormányrendelet az alábbiakban határozza meg.
Kormányrendelet 1. § (5) A továbbképzési program négy részből áll. A továbbképzési program részei:
a) a szakvizsgára vonatkozó alprogram,
b) a továbbképzésre vonatkozó alprogram,
c) a finanszírozási alprogram,
d) a helyettesítésre vonatkozó alprogram.
1. § (6) A továbbképzési program (5) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott részeit külön-külön, a c) és d) pontjában meghatározott részeit az a)-b) ponthoz kapcsolódva kell elkészíteni.

A továbbképzési program elkészítésekor tehát figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a dokumentum legalább ezt a négy fejezetet elkülönülten tartalmazza. A továbbképzési programban tehát világosan el kell határolódnia a szakvizsgára vonatkozó alprogramnak, valamint az egyéb továbbképzésekre vonatkozó továbbképzési alprogramnak. A finanszírozási alprogramnak és a helyettesítési alprogramnak külön részt kell ugyan képeznie, de azoknak a szakvizsgára és a továbbképzésre vonatkozó alprogramok megvalósításának támogatását célzó finanszírozási és helyettesítési terveket kell tartalmazniuk.

Mai szemmel és a mai finanszírozási környezet ismeretében tekintve a kormányrendelet imént tárgyalt szerkezeti előírásait értékelve azt mondhatjuk, hogy nem látszik túlságosan célszerűnek a szakvizsgára és az egyéb továbbképzésekre (pl. a mesterképzésben vagy akkreditált képzésekben) vonatkozó tervek ilyen határozott különválasztása. Ennek megértéséhez azt kell tudnunk, hogy a Kormányrendelet megjelenésekor a 2012. augusztus 31-ig hatályos egykori Közoktatási törvény a pedagógus tanulmányaikat 1998. szeptember 1. után megkezdő pedagógusoktól pedagógus pályájukra történő lépésük után néhány év elteltével megkövetelte a pedagógus szakvizsga teljesítését, mert számukra a pedagógus szakvizsgát alkalmazási feltételként határozta meg. Ez a rendelkezés azonban már nincs hatályban.

A továbbképzésre vonatkozó alprogram tartalmára kötelező rendelkezést tartalmaz a kormányrendelet az alábbiak szerint.


Kormányrendelet 6. § (1) A továbbképzésre vonatkozó alprogramban kell megtervezni, hogy tantárgyanként, munkakörönként hány személy és milyen időkeretben vehet részt a továbbképzésben. A munkáltató a továbbképzési program elfogadása után írásban értesíti azt a pedagógust, aki a 4. § (2) bekezdése alapján részt vehet a hétévenkénti továbbképzésben.
Összegezve tehát a továbbképzési programra vonatkozó előírásokat a hivatali ellenőrzésre történő felkészülésünk keretében ellenőriznünk kell intézményünk továbbképzési programjait azok szerkezete, tartalma, jóváhagyása, a nevelőtestületi véleményezés megtörténésének dokumentáltsága szempontjából. Fontos, hogy ezek a dokumentumok aláírva, jóváhagyva az ellenőrzés időpontjára rendezve rendelkezésünkre álljanak.

Az éves beiskolázási tervek készítése

Az intézmény vezetőjének a középtávú továbbképzési stratégiát meghatározó továbbképzési program végrehajtására minden év március 15-ig beiskolázási tervet kell készítenie.
Kormányrendelet 1. § (3) A nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázási tervet a köznevelési intézmény vezetője – a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével – dolgozza ki. A beiskolázási tervet – a továbbképzési időszakban – minden év március 15-éig kell elkészíteni egy nevelési, tanítási évre.

A beiskolázási terv egy tanévre, nevelési évre készül, elkészítése az intézményvezető kötelezettségei közé tartozik. A dokumentum elkészítésével kapcsolatban hatályos a kormányrendelet 1. § (4) bekezdésének rendelkezése, amely kötelezővé teszi, hogy a beiskolázási terv elfogadása előtt a munkáltatónak be kell szereznie a közalkalmazotti tanács (a Munka törvénykönyve alá tartozó intézmények esetében az üzemi tanács) véleményét. Ha az intézményben ilyen szervezet nem működik, akkor a vélemény beszerzése természetszerűleg nem lehetséges, és a kormányrendelet vagy más jogszabály nem fűz jogkövetkezményeket a véleményezés elmaradásához, sőt más szervezetre sem ruházza át a véleményezés kötelezettségét vagy lehetőségét.

A beiskolázási tervet az intézményvezetőnek kell elkészítenie, de elfogadásáról nem a nevelőtestület dönt, tehát a beiskolázási terv elfogadása nem a nevelőtestület hatáskörébe tartozik. A jogszabályi előírásoknak megfelelő beiskolázási terv elkészítésekor azonban figyelmet kell fordítanunk a kormányrendelet hatályos előírásaira, így a jogszerűen elkészített beiskolázási tervnek tartalmaznia kell az alábbiakat.
6. § (2) A beiskolázási terv tartalmazza azoknak a nevét, munkakörét, akiknek a részvételét betervezték, a továbbképzés megjelölését, a várható kezdő és befejező időpontját, a várható távollét idejét, a helyettesítés rendjét.
14. § (2) A beiskolázási tervben fel kell tüntetni a jelentkező nevét, lakcímét, az alapképzésben szerzett végzettségét és szakképzettségét, munkakörét, szakmai gyakorlatának idejét és helyét.

Az intézmény beiskolázási terveinek elkészítésekor kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a beiskolázási terv minden olyan adatot tartalmazzon, amelyet a fenti jogszabályi előírás kötelezővé tesz: a pedagógus nevét, munkakörét, lakcímét, alapképzésben szerzett végzettségének szintjét (egyetemi, főiskolai, BA, MA), szakképzettségét, szakmai gyakorlatát, a továbbképzés megnevezését, kezdő és befejező időpontját, stb.. A beiskolázási tervben tehát már nem képzési irányok, óraszámok, intézményi finanszírozási elvek szerepelnek, hanem a következő tanévben a továbbképzési rendszerbe bevont pedagógusok neve, munkaköre, szakképzettsége, valamint az általa választott, az intézmény vezetője által támogatott továbbképzés megnevezése, időtartamának és a képző intézménynek a meghatározása.

A beiskolázási terv elkészítésénél figyelemmel kell lenni a kormányrendelet most következő rendelkezéseire is.
6. § (3) A beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt,
a) akinek a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb ideje van hátra,
b) akinek a hétévenkénti továbbképzésben való részvételét a munkáltató elrendelte,
c) aki a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkezik és
d) akinek a továbbképzésben való részvétele a minősítéshez szükséges.
6. § (4) A beiskolázási terv összeállításánál a (3) bekezdésben előbb álló csoportba tartozó megelőzi az utána következő csoportba tartozót.

A beiskolázási tervbe – a továbbképzési programmal ellentétben – a pedagógusok saját írásos jelentkezésük alapján vehetők föl, amennyiben megfelelnek a jogszabályban meghatározott részvételi követelményeknek.
(5) A beiskolázási tervbe az vehető fel, aki továbbképzésre kötelezett, vagy írásban kérte felvételét, és megfelel a továbbképzés felvételi (részvételi) követelményének. A feltételek megléte esetén nem tagadható meg a felvétele annak, akinek két évnél kevesebb idő áll rendelkezésre a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez.
A köznevelési intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve az abból való kihagyásról írásban értesíti az érintettet.
(7) A (3)-(6) bekezdésben foglaltak tekintetében munkaügyi vita kezdeményezésének van helye.

A beiskolázási tervek elkészítéséhez alapvető szempont az öt évre szóló intézményi továbbképzési programban meghatározottak megvalósítása azzal a kitétellel, hogy nem lehet elvárás, hogy egy középtávra szóló továbbképzési program minden egyes sora, képzése az ott meghatározottak szerint valósuljon meg. A továbbképzési programhoz tartozó öt beiskolázási tervnek azonban hozzávetőlegesen le kell fednie a továbbképzési programban meghatározott továbbképzési terveket. Amennyiben az intézmény szükségletei úgy alakulnak, hogy szükség van egyre több olyan képzési irány, szakterület támogatására, amelyek a továbbképzési programban nem szerepeltek, akkor célszerűnek látszik a továbbképzési program módosítása, amelynek nincs jogszabályi akadálya.

A beiskolázási tervbe történő sikeres jelentkezéshez azonban nélkülözhetetlen az intézményvezető előrelátása és gondos tervező munkája. Ennek érdekében a március 15-i határidő előtt legalább két héttel föl kell hívni a pedagóguskollégák figyelmét a közelgő jelentkezési határidőre, illetve személyes konzultációt érdemes folytatni azokkal a kollégákkal, akiknek jelentkezése akár a továbbképzési program megvalósítása akár saját hétéves továbbképzési kötelezettségük teljesítése érdekében célszerűnek mutatkozik.

A továbbképzési program és a beiskolázási terv elkészítéséhez, a pedagógus-továbbképzésre történő jelentkezéshez, az intézményvezetői támogatáshoz, illetve elutasításhoz a Menedzser Praxis Kiadó honlapján általam készített és közzétett iratmintákat találnak, amelyek az előfizetők rendelkezésére állnak a pedagógus-továbbképzési rendszer sikeres menedzseléséhez.

 Iratminta telölthető itt.

 
2021-02-04 | Petróczi Gábor | Dokumentumsablonok

Szeretnék ilyen híreket kapni >>