Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.
Vissza
Szövegértési képességfejlesztés az irodalomórán

 

Pisa árnyékában

A ma iskolája nehezen birkózik meg a feladattal, mert a diákjaink jelentős része nem olvas rendszeresen, és olvasási nehézségekkel küzd. A PISA-felmérések a magyar diákok szövegértési képességeiről mindenki előtt ismert szomorú eredményeket mutatnak, és egyben a középpontba állítják az olvasási és szövegértési képességfejlesztés feladatát.

A PISA-vizsgálatot azzal a céllal hozta létre az OECD, hogy az oktatási rendszerek teljesítményét és egyéb jellemzőit mérje olyan módon, hogy a modern, tudásalapú munkaerőpiac szempontjából fontos képességek – a szövegértés, az alkalmazott matematikai, valamint az alkalmazott természettudományi műveltség – területén vizsgálja a tankötelezettség végéhez közeledő, tizenöt éves tanulók tudását. Az élethosszig tartó tanulás koncepciójához kötődő szövegértési képességek terén diákjaink gyengébben teljesítettek a nemzetközileg elvárható normánál.

A legfrissebb felmérés szerint a magyar diákok a 35 OECD-ország közül a 27–29. helyet érték el, szövegértésből három év alatt 18 pontos visszaesés következett be. Egy elemzés szerint (Case Solvers) a felmérés feladatai távol állnak a magyar oktatástól. A magyar oktatás tudásközpontú, a PISA új modulja készségeket mér. A PISA-tesztben két mesterségesintelligencia-karaktert kellett koordinálni, és így közösen minél több kérdést megválaszolni egy Xandar nevű kitalált országról.

Olvasás: eszköz

A hatékonyabb olvasástanításhoz szükséges, hogy a szövegértés fejlesztése nemcsak az irodalom- és nyelvtanórákon legyen feladat, hanem az iskolarendszer minden szintjén, minden órán. Az olvasás olyan eszköztudás, amit az élet minden területén alkalmazunk, és a tanulás képességének alapvető feltétele.

A magyar oktatásügy alapvető fontosságú kérdése, a kompetenciaalapú oktatásra való áttérés folyamatban van. A meghatározott kulcskompetenciákat ismerjük, a pedagógustársadalom elfogadta őket.

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, az állampolgársághoz, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztatáshoz.
1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció
2. Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció
3. Matematikai kompetenciák és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén
4. Digitális kompetencia
5. A tanulás elsajátítása
6. Szociális és állampolgári kompetenciák
7. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia
8. Kulturális tudatosság és kifejezőkészség

Mindegyik kompetencia elengedhetetlenül fontos, de az anyanyelvi kompetenciát hangsúlyosan kell kezelnünk. A biztos olvasástechnikán alapszik a megértő olvasás, amikor a tanuló érti a szöveg jelentését, összefüggéseit, következtetéseket tud levonni, el tudja különíteni a lényegest a lényegtelentől.

Az olvasásértés nemcsak azt jelenti, hogy a tanulók megtalálják a szövegben az információt, és a tartalmat visszaadják, hanem azt is, hogy értékelni tudják a szerzett információt. Össze tudják kapcsolni előzetes ismereteiket, tapasztalataikat az új információval, és általa szereznek hasznosítható tudást, értelmezik, amit tanultak. Agyi kapacitásuk, tanulási lehetőségeik is nőnek.

A konstruktivista pedagógia hívei azt a nézetet képviselik, hogy a tanulók akkor képesek valamit elsajátítani, ha a már meglévő tudásukhoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új információkat.
Ehhez viszont az is szükséges, hogy a tanárok a tanulók szempontjából is fontos problémákat vessenek fel, és tanulói aktivitásra építő módszereket használjanak a tanítási órákon.

Képességfejlesztő módszerek a hatodik évfolyamon

A továbbiakban arra törekszem, hogy gyakorlati haszna legyen az eddig leírtaknak, ezért a hatodik évfolyam irodalomtanításának folyamatához gyűjtöttem össze szövegértési képességfejlesztő módszereket. Természetesen van már sok forrása az ilyen jellegű feladatoknak munkafüzetekben, tanári kézikönyvekben, digitális feladatbankokban, de azt remélem, hogy az újszerűség megragadja a jobbnál is jobbra, hatékonyabbra törekvő, kísérletező pedagógusokat. A tanár személyisége, a tanulóközösség összetétele, tudásszintje meghatározó, hogy mely módszerek számára a legcélravezetőbbek.

A hatodik évfolyam magyar nyelv és irodalom tantervi követelményei elsődleges célként a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák és tudástartalmak megalapozásának folytatását írják elő.

A szövegértési képességre koncentrálva nem idézem mindazt, amit a tanterv a különböző képességszintekről megfogalmaz. Szövegértés szempontjából szükséges
– a globális,
– információkereső,
– értelmező és
– reflektáló olvasás, továbbá
– a tartalommondás;
– a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata;
– a címadás.

A szövegértés képességének fejlesztése nem a tananyag feldolgozásának rovására történik, hanem a művek megismerésének folyamatában alkalmazunk olyan technikákat, amelyek motiválók, és aktivitást váltanak ki. A következőkben ilyen módszereket ismertetek, és javaslatot teszek, hogy mely tematikánál, anyagrészeknél válhatnak be.

Mind a mese és monda fejezetnél, mind az elbeszélő műveknél (Toldi, Egri csillagok) aktivizálhatók a tanulók a tartalommondásra, tömörítési mesélésre az alábbi módszerekkel.

Mesélő kő

A tanulók székeikkel ülőkört alakítanak ki. A lényeg, hogy a szólás joga nem tanári felszólításhoz vagy tanári engedélyhez kötött, mindig az a tanuló beszélhet, akinél a kő van. Szabály lehet az is, hogy amint valaki érzi, hogy melegszik a kő a kezében, lassan be kell fejeznie a mondandóját, és tovább kell adnia valakinek a követ. Így azok a diákok is megszólalnak, akik nehezebben nyilatkoznak meg, és a figyelem is koncentráltabb, mert hozzájuk kerülhet a kő.

Dönts!

A problémamegoldást és a kommunikációt egyaránt fejleszti, ha azoknál a műveknél, ahol a szereplők döntési helyzetbe kerülnek, csak addig olvassuk a szöveget, amíg a döntési szituációhoz érünk. A módszer célja, hogy a tanulók megbeszéljék, hogyan döntenének egy konfliktushelyzetben. A tananyag bőven kínál erre lehetőséget, akár a mondákra, az Arany-balladákra vagy a Toldira, a Lúdas Matyira gondolunk. A feladatot csoportban is végezhetik, és miután egymással megbeszélték, az álláspontot a másik csoporttal szemben védik meg. Saját élettapasztalataikból írásban idézhetnek fel konfliktushelyzetet, és döntéshozatalt. A vitakészséget, mások véleményének meghallgatását, tiszteletben tartását is gyakoroltatjuk ezzel.

Esettanulmány

Szintén csoportban végezhető, a problémamegoldó képesség fejlesztésére alkalmas módszer az esettanulmány, amelynek során az irodalmi művek szereplőinek a jellemzésére aktivizálhatjuk tanítványainkat. Minden csoport más-más szereplő perspektíváját elemzi. Minden elbeszélő mű óráján elővehetjük ezt a módszert.

Segítő kérdéseket kapnak a feladatlapon:
– Kiket érint az eset?
– Milyen helyzetben vannak az érintettek?
– Mik a probléma főbb okai?
– Mi a végeredmény?
– Milyen külső feltételek gyakorolnak hatást az esetben érintett személyekre?
– Milyen célokat követnek az érintettek?
– Milyen eszközöket használnak fel érdekeik érvényesítéséhez?
– Hogyan látják és kommentálják maguk az érintettek az eseményeket?
– Milyen információkra lenne még szükséged, hogy minél jobban bele tudj helyezkedni az érintettek helyzetébe?
– Te másként jártál volna el? Ha igen, hogyan és miért?

Fogalompantomim

A siker záloga mindig a tanulók motiváltsága, és az, hogy mennyire van lehetőségük saját tapasztalataikat összekapcsolni az órai történésekkel. A tanulási kedv erősítéséhez is hozzájárulhat ez a feladat. A tanult fogalmak átismétléséhez játékos formát is használhatunk. Két-két csapat küldi ki játékosait, hogy nonverbális eszközökkel mutogassanak el tanult fogalmakat kitalálásra a másik csapatnak. A játék kezdete előtt, kiscsoportban feladványokat találnak ki a tanulók, és ezeket felírják egyesével cédulákra, és ezekből húznak felváltva a csapatok. Például a Családi kör feldolgozásánál:
– gyerekszeretet,
– szülői szeretet,
– együttérzés,
– segítségnyújtás.

A cikk teljes egészében elolvasható a Pedagógiai és Módszertani Tanácsadó januári számában.

2018-01-23 | Martin Jánosné | Módszertár

Szeretnék ilyen híreket kapni >>