Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.
Vissza
Köznevelési intézményeket érintő jogszabály-módosítások

 

2018. március 28-ától hatályos a 12/2018. (III. 27.) EMMI-rendelet, amely az ágazati rendeletekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.) történő összhangot célozza – mind a tartalmi szabályozást, mind a fogalomhasználatot tekintve –, de tartalmaz néhány más elemet is. 2018. április 1-jén léptek hatályba a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2017. évi LXX. törvénnyel módosult azon rendelkezései is, amelyekkel kikerültek a törvényből a köznevelés-fejlesztési tervre vonatkozó szakaszok, és ugyanekkor léptek hatályba a 307/2017. (X. 27.) kormányrendelet esélyegyenlőségi intézkedési tervet szabályozó előírásai.

A köznevelés-fejlesztési terv megszűnése


1. Az Nkt. és végrehajtási rendeletének módosult rendelkezései [Nkt. 75. §, 94. § (4) bek. l) pontja, 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 21. §]
Az Nkt. előírta az emberi erőforrások minisztere számára, hogy az Oktatási Hivatal előterjesztése alapján, megyei szintű bontásban öt évre szóló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet (a továbbiakban: köznevelés-fejlesztési terv) készítsen a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével. Az önkormányzatnak véleményéhez be kellett szerezni a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, a köznevelési intézmény alkalmazotti közössége, valamint szülői és diákszervezeteinek véleményét. Az Oktatási Hivatalnak a megyei szakképzési terv elkészítéséhez be kellett szereznie a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét. A gyakorlatban e terveket az adott megye kormányhivatalának közreműködésével az Oktatási Hivatal készítette és a miniszter hagyta jóvá.
A köznevelés-fejlesztési tervnek nemcsak a helyzetértékelés és a tervezés tekintetében volt jelentősége, hanem „gyakorlati” szempontból is, ti. nem állami – tehát egyházi, alapítványi, magánszemély által alapított – köznevelési intézmény csak akkor volt nyilvántartásba vehető, ha annak működése igazodott a köznevelés-fejlesztési tervhez.
A köznevelés-fejlesztési terv megszűntével a közoktatás helyi szereplői, a nevelőtestületek, szülői- és diákszervezetek közvetett módon sem gyakorolhatnak véleményezési jogot a település köznevelési intézményrendszerének alakulását illetően. A települési önkormányzatok immár csak esélyegyenlőségi programjukon keresztül tudnak némi befolyást gyakorolni a helyi közoktatást érintő folyamatokra.

Az Oktatási Hivatal által készítendő éves jelentés a nevelési-oktatási intézményi férőhelyek és a nevelésben-oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszámának alakulásáról


Az Nkt. 2018. április 1-jei hatállyal módosult 75. § (1) bekezdése alapján köznevelés-fejlesztési terv helyett az Oktatási Hivatalnak tankerületi központi bontásban, fenntartótípusonként évente jelentést kell készíteni az oktatási miniszter számára – a KIR-ben rendelkezésre álló adatok felhasználásával – a nevelési-oktatási intézményi férőhelyek és a nevelésben-oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszámának alakulásáról. A jelentést az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján kell közzétenni.
Ha az intézményalapító nem állami szerv, köznevelési intézmény nyilvántartásba vételekor – az Nkt. 21. § (2) bekezdése szerint – a 2018. április 1-jét követő nyilvántartásba vételt célzó bejelentéseknél e jelentést kell figyelembe venni.

Esélyegyenlőségi intézkedési terv


2018. április 1-jével, az Nkt. fenti változásával együtt hatályon kívül kerültek a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 21. §-ának köznevelés-fejlesztési tervre vonatkozó szövegrészei, és helyükbe léptek az esélyegyenlőségi intézkedési terv szabályai.
A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 21. §-a alapján a tankerületi központ tankerületi szintű esélyegyenlőségi intézkedési tervet készít az állami köznevelési feladatellátás vonatkozásában, melyet megküld a Klebelsberg Központnak és az Oktatási Hivatalnak. Az esélyegyenlőségi intézkedési tervnek összhangban kell lennie a települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programjával, értelemszerűen valamennyi önkormányzatéval, amely a tankerületi központ illetőségi területén működik.
Az önkormányzati esélyegyenlőségi program szabályait az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. §-a tartalmazza. Ez alapján a község, a város és a főváros kerületeinek önkormányzata (a továbbiakban: települési önkormányzat) ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. E programban helyzetelemzést készít a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek, idősek) oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, és meghatározza a szükséges intézkedéseket. A helyi esélyegyenlőségi program a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által meghatározott részletes szabályok alapján készül összhangban a települési önkormányzat egyéb fejlesztési terveivel, koncepcióival és az integrált településfejlesztési stratégia antiszegregációs célkitűzéseivel.


Az esélyegyenlőségi intézkedési tervet háromévente felül kell vizsgálni, Amennyiben a települési esélyegyenlőségi program módosul, a tankerületi központ esélyegyenlőségi intézkedési tervét – az új rendelkezésnek megfelelően – a módosításról szóló tájékoztatást követő harminc napon belül ezzel összhangba hozza, és a módosított intézkedési tervet tizenöt napon belül megküldi a települési önkormányzatnak, a Klebelsberg Központnak, valamint az Oktatási Hivatalnak.

2018-06-05 | Nagy Erzsébet | Jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>