Vissza
Pedagógusilletmények

 



A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) pedagógusok előmeneteli és illetményrendszerét szabályozó 64. §-a és 7. melléklete 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba. Az előmeneteli rendszerhez kapcsolódó illetmények alapja a mindenkori minimálbér volt, amelynek végzettségi szintenként meghatározott százaléka az úgynevezett illetményalap. Az Nkt. a végzettség szintje, illetőleg a diploma fokozata alapján háromféle százalékos értéket különböztet meg:
– a középfokú végzettségre,
– az alapfokozatra (főiskolai szintű szakképzettségre) és
– a mesterfokozatra (egyetemi szintű szakképzettségre) meghatározott százalékot.

Az illetményalap Nkt. 7. számú mellékletében rögzített százalékával számolhatók ki az egyes fokozatokhoz és kategóriákhoz tartozó garantált illetmények. Az előmeneteli rendszer bevezetése előtt elfogadott törvénymódosítás következtében a végzettségi szint szerinti százalékok az eredeti szabályozáshoz képest csökkentek, és az előmeneteli rendszer bevezetésétől kezdődően – a végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint – négy éven keresztül fokozatosan emelkedve érték el az Nkt.-ban eredetileg elfogadott mértéket.

Az Nkt. 2015. január 1-jétől hatályos újabb módosításával a pedagógus-illetményrendszer elvált a minimálbértől, és azóta az illetményalap számítása a központi költségvetésről szóló törvényben elfogadott, úgynevezett vetítési alappal történik. A minimálbér helyett ennek a vetítési alapnak a középfokú végzettségű, az alapfokozatú, illetőleg a mesterfokozatú oklevél alapján meghatározott százaléka az illetményalap. A vetítési alap 2015-ös bevezetése óta nem változott, 2019-ben is a 2014. évi minimálbérnek megfelelő összeg, azaz 101 500 forint. Az illetmények értékállóságát az illetményrendszer minimálbérhez kötése biztosította, amelynek megszüntetésével a garantált illetmények évenkénti, törvényben előírt, automatikus emelkedése is megszűnt.

Az utolsó, pedagógus-illetményeket érintő törvénymódosítás 2017. szeptember 1-jén lépett hatályba az Nkt. 65. § (1a) bekezdésének beiktatásával:
(1a) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató - tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény-vezető javaslatára és egyetértésével - a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
– középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
– alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
– mesterfokozat esetén 193,2 százaléka alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
(2) Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
– középfokú végzettség esetén százhúsz százaléka,
– alapfokozat esetén száznyolcvan százaléka,
– mesterfokozat esetén kétszáz százaléka.

Ezzel az illetményalap számításához eredetileg 2017. szeptember 1-jétől kötelezően alkalmazandó százalékokkal számolt összegek és a 2016. szeptembertől hatályos garantált illetmények közötti különbség differenciált béremelés forrásává vált. A differenciálás feltétele egy, az intézményben elfogadott kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer, amelyet 2017. szeptember 1-jéig kellett az intézményeknek elkészíteni. A pedagógusok munkateljesítményét, munkavégzésének színvonalát az intézményvezető ez alapján a helyi értékelési rendszer alapján értékeli, majd javaslatot tesz az illetmény mértékére azzal, hogy az nem lehet kevesebb, mint a 2016. szeptember 1-jétől érvényes garantált illetmény. Az intézményvezetőnek – szakképzési centrum esetében a tagintézmény-vezetőnek – az illetmény megállapításakor javaslattételi és egyetértési joga van, amely azt jelenti, hogy ő terjeszti fel a javaslatokat, és a döntésnél egyetértési joga van, azaz a differenciálás vagy az differenciálás elvetése csak az intézményvezető egyetértésével történhet. A formális munkáltatói döntést a munkáltató, így a tankerületi központ igazgatója, illetve a szakképzési centrum főigazgatója, óvoda esetén az óvodavezető hozza meg. A differenciáltan felosztott illetményrészt minden év szeptember 1-jétől egy tanévre kell megállapítani. Ugyancsak egy tanévre szól a differenciálás elvetése esetén az az illetményrész, amely az Nkt. 65. § (2) bekezdése és a 65. § (1a) bekezdése szerint megállapított illetményalap közötti különbségnek felel meg.

Konkrét példa

Az illetményszámítást egy példán keresztül bemutatva, egy főiskolát végzett, a szakképzettsége megszerzése óta 25 éve a pályán lévő, Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógus esetében a kötelező garantált illetményt az alábbiak szerint számoljuk ki: az illetményalap a 101 500 forint vetítési alapnak a Nkt. 65. § (1a) bekezdése szerinti százaléka, azaz, 101 500 forint × 1,745= 177 117,5 forint. Ennek az illetményalapnak számoljuk ki az Nkt. 7. melléklete szerinti, Pedagógus I. fokozathoz és a 9. kategóriához tartozó százalékát (jelen esetben ez 160 százalék): 177 117,5 forint × 1,6 = 283 388 forint. Amennyiben az intézményben az Nkt. 65. § (1a) bekezdése szerinti illetménydifferenciálástól az intézményvezető eltekint, és valamennyi pedagógus az Nkt. 65. § (2) bekezdése szerinti illetményalappal számolt illetményt kapja, a fenti példában szereplő pedagógus illetményalapja az alapfokozathoz tartozó 180 százalékkal számolva: 101 500 forint × 1,8 = 182 700 forint, amely az Nkt. 7. melléklete szerinti százalékkal (182 700 forint × 1,6) 292 320 forint. A 292 320 forint és a 283 388forintt közötti különbözet (azaz havi 8 932 forint) a határozott időre, azaz egy tanévre megállapítandó illetményrész. Mivel a differenciálásról vagy a differenciálástól való eltekintésről egy teljes tanévre kell dönteni, ez 2019 januárjában nem jár illetményváltozással.

A pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak esetében 2019-ben az alábbi okok miatt változhat az illetmény:
– ha a garantált illetmény nem érné el a középfokú végzettséget igénylő munkakörre előírt garantált bérminimum összegét, amely 2019-ben havi 195 000 forint, az illetményt a garantált bérminimum mértékére kell emelni,
– ha az érintett a háromévenkénti magasabb kategóriába lépés szabályai szerint eggyel magasabb kategóriába lép,
– ha a pedagógus minősítő vizsgát tesz vagy sikeres minősítési eljárásban vett részt, és a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ép. r.) 13. § (1) bekezdése alapján a minősítést követő év januárjától magasabb fokozatba kell sorolni,
– ha a pedagógus magasabb végzettségi szintet ér el (például mesterfokozatú oklevelet szerez), ezért a végzettségi szintnek megfelelő illetményalap (egészen pontosan a százalék) nő.

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga című folyóirat aktuális számában.

2019-01-17 | Nagy Erzsébet | Jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>