Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.
Vissza
Az intézményi önértékelési rendszer működtetésével kapcsolatos tanácsok és feladatok

 

Írásunkban figyelemmel vagyunk az Önértékelési kézikönyvek 2016. január 25-én kiadott második kiadásában foglalt változásokra.

Az éves önértékelési terv készítése

Az intézményi önértékelés szervezése az intézmények éves önértékelési terve szerint történik. Az értékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást, amelynek az intézményi önértékelést támogató része a cikk megírásának időpontjában még nem működik, pontosabban csupán azokra a pedagógusokra vonatkozóan érhető el, akik szerepelnek a 2016. évi tanfelügyeleti tervben. Az éves önértékelési tervet a 2015/16-os tanév elején a munkaterv elfogadásának időpontjáig kellett elkészíteni. Látnunk kell azonban, hogy a 2015 augusztusában rendelkezésre álló információk, az informatikai támogató rendszer hiánya a szükségleteknek és a realitásoknak megfelelő körültekintő tervezést jelentősen akadályozta. Minden intézményben meg kellett alakítani az önértékelést támogató munkacsoportot (az önértékelési kézikönyvek első kiadásában még önértékelési csoport néven szerepelt), amelynek erőforrásait az intézményben dolgozó pedagógusok létszámához, illetve a szóban forgó tanévben jelentkező feladatokhoz kell igazítani.

A köznevelési intézmények éves önértékelési tervének meghatározásakor a következő szempontokat érdemes figyelembe venniük:

  • elsődleges feladatként meg kell tervezni, hogy az adott tanévben hány pedagógus önértékelésére kerül sor
    • a 2015/16-os (első) tanévben a nevelőtestületeknek csak azokat a tagjait érdemes az önértékelésbe bevonnunk, akiknek tanfelügyeleti ellenőrzésére sor kerül, hiszen a feltételek, a körülmények, az informatikai háttér bizonytalanok, és nincs megfelelő gyakorlatunk sem,
    • meg kell tervezni, hogy az adott számú pedagógus értékeléséhez összesen hány óralátogatásra, interjúkészítésre, kérdőív kitöltésére és dokumentumellenőrzésre kell sort keríteni, és ehhez hány pedagógus közreműködésére van szükség,
  • nagyon körültekintően kell meghatározni az intézményi önértékelést támogató csoport tagjainak számát és összetételét, nem érdemes hinni a jó szándékú, de tapasztalatokat nélkülöző tanácsoknak, miszerint 3-5 főből érdemes azt összeállítani
    • az önértékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok rendszeressége, az elvégzendő feladatok tömege ugyanis határozott munkamegosztást követel a vezetőktől, az önértékelési feladatoknak kizárólag a magasabb vezetőkre történő szűkítése ugyanis biztos sikertelenségre vezet
    • az önértékelést támogató csoportba az intézményi vezetőkön kívül azokat a pedagógusokat érdemes bevonni, akik még (talán) rendelkeznek szabad kapacitással, és okos döntést kell hozni a munkaközösség-vezetők (egy részének) bevonásáról is
    • az önértékelést támogató csoport tagjain kívül az intézmény éves önértékelési programjában érdemes meghatározni azt a kört is, amelyet az óralátogatásokba bevonunk annak ellenére, hogy nem tagjai a támogató csoportnak

A tervezéskor úgy kellett számolnunk, hogy minden pedagógus önértékelésére kétéves gyakorisággal kell sort keríteni, azaz egy-egy tanévben a nevelőtestület felének értékelése kerül sorra. A módosítás előtt álló Vr. azonban áttér az ötéves értékelési ciklusra, ennek megfelelően az intézmények által a 2015/16-os tanév kezdetekor kidolgozott önértékelési tervet át kell dolgozni.

Még tovább árnyalja azonban az amúgy sem egyszerű helyzetet az Oktatási Hivatal 2016. február 9-én az intézményvezetők számára küldött elektronikus üzenete, amely az alábbiakat tartalmazta.

„Mivel a jogszabály nem írja elő az intézmények számára, hogy az ötévente sorra kerülő önértékelést öt éven belül egyenletesen elosztva kell megvalósítani, a fentiek alapján azt javasoljuk az intézményeknek, hogy jelenleg csak annak a pedagógusnak és vezetőnek végezzék el az önértékelését, akik benne vannak a 2016. évi tanfelügyeleti tervben. A többi pedagógus és vezető önértékelését majd akkor végezzék el, ha a további egyszerűsítések átvezetése a kézikönyvekben és a felületen már megtörtént. Az egyszerűsített önértékelési eljárás módosított felületéről valamennyi intézményt értesíteni fogunk.”

„Tájékoztatjuk, hogy a tanfelügyeleti tervben szereplő pedagógus vagy vezetői ellenőrzésben érintett intézmények számára a mai napon megnyílt az intézményi önértékelést támogató informatikai felület. Adataink alapján az Ön intézményében nincs olyan pedagógus, vezető, aki érintett a 2016. évi tanfelügyeleti ellenőrzésben, ezért az intézményi önértékelést támogató informatikai felület az Ön intézménye számára még nem került megnyitásra. Amennyiben – annak ellenére, hogy intézménye nem érintett a 2016. évi tanfelügyeleti látogatásban – szeretné az intézményi önértékelést a további egyszerűsítés átvezetése előtt megkezdeni, akkor kérjük, hogy ezt a területileg illetékes pedagógiai oktatási központnak írt kérvényében 2016. február 25-ig jelezze. Kérvénye alapján az Oktatási Hivatal 2016. március elsejétől hozzáférhetővé teszi az intézményi önértékelést támogató felületet.”

Az üzenetet értelmezve azt szűrhetjük le, hogy az intézményi önértékelési rendszer működtetésével, terhelhetőségével, kapacitásával nyilvánvalóan problémák vannak, amelyek akadályozzák, sőt – meg lehet kockáztatni – majd hogy nem lehetetlenné teszik az önértékelési rendszer informatikai hátterének használatát.

1.4. Az intézményi önértékelési rendszer, a tanfelügyeleti ellenőrzés és a minősítési eljárás egymásra épülése

A 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet által 2016. január 1-jén bevezetni tervezett 1. sz. melléklete úgy rendelkezett, hogy a portfólió értékelése 50%-os, a megtartott órák 20%-os súllyal számítanak a minősítés végeredménybe, a hiányzó 30%-ot pedig a tanfelügyeleti látogatás összegző értékelése teszi ki. A Kormányrendeletet 2015. szeptember 9-én hatályba lépett módosítása azt írja elő, hogy a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítő vizsga és minősítési eljárás esetében az értékelés elemei a következők:

  • a pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése – 60%
  • a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése – 40%

Ha azonban a formális változás mögé nézünk, akkor azt láthatjuk, hogy a tanfelügyeleti (pedagógiai, szakmai ellenőrzés) rendszer 30%-os súllyal tervezett beszámítása teljes mértékben megszűnt, azaz 2015-ben és 2016-ban a pedagógusok minősítésekor az értékelésbe semmilyen formában nem számítanak bele a tanfelügyeleti rendszer megállapításai. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 145.§ (1) bekezdésében leírtak szerint a most bevezetés alatt álló intézményi önértékelési rendszer a tanfelügyeleti rendszer részét képezi azzal, hogy a tanfelügyeleti rendszer kötelezően az intézményi önértékelés eredményeire alapoz. A fentebb leírtakból azonban az is következik, hogy a pedagógusok minősítésekor az értékelő rendszer az intézményi önértékelés eredményét sem veheti figyelembe, hiszen az a tanfelügyeleti rendszer részét képezi.

Az sem elhanyagolható változás, hogy a bevezetett módosítás következtében a pedagógusok minősítési eljárásának 2016-ban sem előfeltétele az, hogy a pedagógus tanfelügyeleti ellenőrzése a minősítés előtt megtörténjen. A minősítés szabályait tartalmazó Útmutató 3. kiadásából azt tudhatjuk meg, hogy 2017-től a tervek szerint a minősítés végeredményébe – az eredeti tervekkel összhangban – már ismét 30%-os súllyal számít be a tanfelügyeleti ellenőrzés összegző értékelése.

A szakmai anyag teljes egészében elolvasható a Pedagógiai-Szakmai Ellenőrzési és Önértékelési Segédlet című termékben.

2016-02-23 | Petróczi Gábor | Jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>