Vissza

A nyugdíj melletti keresőtevékenység



Számos pedagógus szeretne dolgozni nyugdíjasként is, a nyugdíj melletti munka azonban számos kérdést felvet. Dolgozhatnak-e állami intézményekben, kaphatják-e nyugdíjukat és illetményüket is egyszerre? Az alábbiakban ezekre keressük a választ.

 

Túl vagyunk 2016. első félévén, a nyugdíj mellett munkát vállalók ebben az időszakban már gyakran számolnak utána, mennyit kerestek ebben az évben nyugdíjasként, kell-e figyelni az elért összeget, vagy esetleg már nem.

 

A kérdésre az alábbi cikkben adunk választ, megnézzük azt is, hogy a nyugdíjasként elért kereset hogyan befolyásolhatja a nyugdíj összegét.

 

Az életkor jelentősége

 

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt és után más-más szabályokkal találkozunk a nyugdíj melletti keresőtevékenységnél.

 

Az öregségi nyugdíjkorhatár alatt korlátozott összegig, felette összeghatárra tekintet nélkül lehet dolgozni.

 

Keresőtevékenység nyugdíjkorhatár felett

 

Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek nyugdíjuk folyósítása mellett korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet a versenyszférában. A közszférában történő foglalkoztatásuk és a nyugdíj kapcsolatát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 83/C. §-a szabályozza.

 

A rendelkezés szerint a közszférában történő foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj folyósítását a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapának utolsó napjáig szüneteltetni kell.

 

Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja, hogy a közszférában történő foglalkoztatása megszűnt.

 

A szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. A szüneteltetést követően a nyugellátás az időközben történt nyugdíjemelésekkel és a Tny.22/A. § szerinti félszázalékos mértékű növeléssel kerül folyósításra.

 

Keresőtevékenység nyugdíjkorhatár alatt

 

Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, korhatár előtti ellátásban részesülő személyek évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárig kereshetnek.

 

Az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugellátás szüneteltetésre kerül.

 

A fenti szabályokat kell alkalmazni a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátása melletti keresőtevékenységre is.

 

Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy, illetve a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátásában részesülő személy a közszférában folytat keresőtevékenységet, nem a fenti szabályok, hanem a korhatárt betöltött személyek előzőekben ismertetett szabályai alkalmazandók.

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) részesülő személy meghatározott feltételek szerint vállalhat munkát ellátása folyósítása mellett.

 

Rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás mellett meghatározott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni.

 

Megszűnik a rokkantsági ellátásra és rehabilitációs ellátásra való jogosultság, ha

− az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és

− jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

(Egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a részükre szóló szabályban meghatározott minimálbért, illetve garantált bérminimumot kell érteni).

A cikk teljes egészében elolvasható az Intézményvezetői Tanácsadó aktuális számában.

2016-07-07 | Molnárné dr. Balogh Márta | Jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>