Vissza

Június az iskolákban

Június 2-ától az iskolák részben újra megindíthatják tevékenységüket, de hogyan is? Mit mondanak minderről a jogszabályok és rendeletek, valamint az iskolai gyakorlatok?

 

Ha a jogszabály nem terjed ki mindenre

Még 2020. május 22-én, pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben az iskolák júniusi működéséről szóló kormányrendelet. Nagyon vártuk már, hiszen tényleg itt a nyakunkon a tanév vége, a június, de hát ne panaszkodjunk, nem kellett péntekről hétfőre átállnunk valami egészen új dologra. Volt egy egész hetünk felkészülni. Szükségünk is volt erre az időre, hiszen a rendelet nem terjed ki mindenre, nem fogalmaz egyértelműen, ezért aztán van min tanakodnunk.

1. § (1) Az iskolák – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2020. június 2. és 2020. június 15. között továbbra is tantermen kívüli, digitális munkarend szerint működnek azzal, hogy a tantermen kívüli, digitális munkarend tapasztalatai alapján egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás szervezhető a tanulók felzárkóztatása céljából – írja. Vagyis folytatódjék a digitális oktatás, de a lemaradóknak felzárkóztató foglalkozások szervezhetők. Eszerint a pedagógusoknak egyszerre kellene jelen lenni az online térben és az iskolában, az osztálytermekben. Aki tud a digitális munkarend szerint tanulni, azt továbbra is így kell tanítanunk, aki pedig szemmel láthatóan elakadt, annak felzárkóztató foglalkozásokat kell szerveznünk.

Még szerencse, hogy ez lehetőség és nem kötelező. De ki dönti el, hogy mi legyen? Egyedül a szakképző iskolák igazgatója kap erre felhatalmazást:
(4) A szakképzést folytató iskolák 2020. június 2-ától a veszélyhelyzetet megelőzően alkalmazott nappali vagy esti munkarendben, vagy tantermen kívüli, digitális munkarendben egyaránt működhetnek az iskola vezetőjének döntése szerint.

A többiek munkarendjét valószínűleg a tankerületek fogják meghatározni. A nem állami fenntartású intézmények esetében talán az ő fenntartójuk – az egyház, a fenntartó alapítvány. Akárhogy is, erről nem szól a fáma. Az viszont egészen biztos, hogy júniustól kezdve minden iskolának ki kell venni a részét a gyermekfelügyeletből.
(2) 2020. június 2. és 2020. június 26. között minden általános és középfokú iskola megszervezi a tanulók felügyeletét. A felügyelet keretében napközi, szakkör, sportfoglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató foglalkozás, fejlesztőfoglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás tartható.

Tehát júniustól nemcsak azok a diákok jelenhetnek meg saját személyükben, akik számára nem megy a digitális tanulás, hanem ugyanakkor és persze ugyanott azok is, akinek a szülei végre munkába állhatnak, és ezért nem tudják megoldani általános vagy középiskolás gyerekük felügyeletét. Ráadásul nemcsak a saját tanulóik felügyeletét kell ellátniuk az iskoláknak, hanem azok is felbukkanhatnak, akik rendes körülmények között másik településre járnak iskolába, de most beszorultak a lakóhelyükre: (3) Ha a tanuló a lakóhelyétől eltérő településen jár iskolába, és a saját intézményében nem tud tanulófelügyeletben részt venni, felügyeletének ellátását a lakóhelye szerinti településen működő iskola nem tagadhatja meg.

Munkaerő-kapacitás

Június másodikától tehát tarkabarka társaság népesítheti be az iskolát. Ezekkel az innen-onnan összegyűlt, ilyen-olyan felkészültségű és igényű gyerekekkel aztán a felügyelet keretében az iskola csináljon, amit akar, amit tud. De hogy mit tud, az erősen függ a rendelkezésére álló munkaerő-kapacitástól. Egyszerűen szólva attól, mit lehet még kifacsarni magunkból. Nemcsak a pedagógusok számát kell itt figyelembe venni, hanem azt is, hogy mi történt eddig, ebben a tanévben. Ne feledkezzünk meg a NAT megkésett, ám rapid határidőket generáló megjelenéséről, a péntekről hétfőre való digitális munkarendre való átállásról és a járvány mindenkit érintő fenyegetéséről, a karanténnal járó általános nehézségekről. Mindezeket szem előtt tartva képzeljünk most el egy pedagógus kollégát, aki nem mellesleg osztályfőnök és szaktanár. Ő tehát digitálisan oktat, egyénileg vagy kiscsoportban felzárkóztat, és közben szabadidős tevékenységet szervez a felügyeletére bízott gyerekeknek, akiknek egy részét ismeri, más részét meg nem. A dolog már csak azért is aggályos, mert a kijelölt időszak kellős közepén, június 15-én vége van a tanítási évnek, ami azt is jelenti, hogy eddig a dátumig zárják le a pedagógusok a tanév végi osztályzatokat, és írják meg a bizonyítványokat. A tanév meghosszabbításáról ugyanis szó sincs, csak az iskolába járás időszaka hosszabbodik meg a felügyeletet igénylők számára két héttel. Hogy ehhez képest mikor és hogyan van a tanévzáró és bizonyítványosztás, az másodlagos kérdés. A rendelet mindenesetre ezt is homályban hagyja.

Mint ahogy arról sem szól, hogy ezt a két hetet igazából minek is kell tekinteni. Nem tudjuk, hogy a foglalkoztatott pedagógusok munkaidejébe ez a ráadás két hét hogyan számít bele, és hogyan is fogják azt elszámolni.

Nem tudjuk, hogy egy diáknak a júniusban, a hivatalos tanítási év vége előtti és utáni időszakban nyújtott teljesítménye hogyan számít. Életszerű feltételezés, hogy egy bejárós, felzárkóztatásra és egyben felügyeletre szoruló gyerek iskolai tevékenysége nagyon hasonlóan alakul majd június 15. előtt és után. Maga a rendelet is lehetővé teszi mindkét időszak alatt felzárkóztató program megvalósítását. Ezáltal természetesen összemosódik a tanítási év lezárása előtti és utáni hetek tevékenysége. Nagyon is elképzelhető, hogy egy diák eddig nem tudott elfogadhatóan teljesíteni a digitális munkarend szerint, most azonban június 2-ától kezdve 26-áig a személyes jelenlét és a neki szóló figyelem támogatásával végre értékelhető teljesítményt nyújt. Akkor nagy kérdés, hogyan lehet azt a teljesítményt értékelni. Az addigi teljesítménye alapján meg kell őt buktatni június 15-én, hogy aztán folytassuk a felzárkóztatását 26-áig? Ez elég fura volna – hogy finoman fogalmazzunk. Miért ne lehetne június végére szervezni az ilyen diákok számára egy osztályozóvizsgát, amely a 20/2012-es rendelet szerint is bármikor szervezhető a tanév során? A tanév augusztus 31-éig tart, abba bizony beletartozik az egész június és július is. Az iskolák pedagógiai programja tartalmazza az intézményben alkalmazott vizsgák szabályzatát, biztosan meg lehet találni ezekben a rendkívüli helyzetre vonatkoztatható passzust. Nagyszerű lehetőség ez arra, hogy elkerüljük a buktatást, az amúgy is lerövidült nyári szünetben a nyögvenyelős korrepetálásokat. Ebben a rendeletben erről sincs szó. Nem engedélyez, de nem is tilt semmi effélét.

Összegzés

Sok felmerülő kérdésre nincs egyértelmű válasz. A rendeletben megfogalmazott lehetőségekből fakadó következményeket a következő egy hétben az iskoláknak, tantestületeknek kell végiggondolniuk. Nagyon sok függ attól, hogy milyen kreatív megoldásokat tudnak kieszelni azért, hogy mentsék a menthetőt. Nagyon sok múlik azon, hogy még mennyi energiát, alkotókedvet tudnak mozgósítani most, ennek a rettenetesen nehéz tanítási évnek az utolsó hónapjában. Továbbra is csak egymásra számíthatnak, de ahogy az eddigiek megmutatták: egymásra igazán számíthatunk!

2020-06-02 | Kerényi Mária | Módszertár

Szeretnék ilyen híreket kapni >>