A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (Púétv.) hatályba lépése július 15-én a közoktatási-köznevelési intézmények vezetői számára minden eddiginél fontosabbá tette a precíz és szakszerű tájékozódást a következő hónapok feladatait illetően.
A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény jogviszony-váltással kapcsolatos feladatainak jelentős részét idén ősszel kell elvégezni az intézményekben, így számos feladat és még több fontos döntés vár az iskolavezetőkre és pedagógusokra egyaránt.
Ahogyan arra előadónk már a szakmai nap elején rámutatott, rendkívül szerteágazó jogszabályi rendszer és feladatsor áll a pedagógusszakma előtt, és valamennyi információ még neki sem áll rendelkezésére.
Ha megpróbáljuk a törvényt, a végrehatási rendeletet és az azokból következő fő feladatokat számba venni, azokat leginkább öt kérdéskör köré érdemes csoportosítani:
- Munkabérek, illetmények szeptember 15-ig
- Munkabérek, illetmények szeptember 15-e után és a 2024-es illetmények
- A jogviszony létrejötte, megszűnése
- Többlettanítás, eseti és tartós helyettesítés
- Foglalkoztatási szabályok, köznevelési jutalom
Az első témakör önmagában is számtalan feladatot és fontos, mondhatni egzisztenciális kérdést érint. Szeptember 15-ig tájékoztatni kell az érintetteket a jogviszonyváltás legfontosabb motívumairól, a január 1-jén várható munkakörük megnevezésével, a várható illetmény és a munkavégzési hely megjelölésével. Azok a munkavállalók, akik a státuszváltást elutasítják, az ezt követő két hétben közölhetik ezt írásban a munkáltatóval. Fontos, hogy az elutasító nyilatkozatot nem lehet visszavonni.
„Nagy segítség – mutatott rá előadónk – hogy megjelent a törvény végrehajtási rendelete, a 401/2023. (VIII. 30.) Kormányrendelet, amely tartalmazza a szükséges részletszabályokat.”
Nagyon fontos, hogy a kormányrendelet csak január 1-étől lép hatályba, egyelőre csak orientációs jellegű.
Január 1-jén kell bevezetni az új törvény által meghatározott illetménysávok rendszerét, amelyen belül az intézményvezető jogosult az illetmények differenciált megállapítására. Az új illetményekről 2024. január 15-ig kell tájékoztatni a köznevelési foglalkoztatotti állományban lévőket, és eddig az időpontig kell számukra átadni az új munkaszerződést. Ugyanezen időpontig kell megállapítani az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői megbízási díjak összegét is.
Ami a foglalkoztatás kereteit illeti – emlékeztetett Petróczi Gábor – december 31-ig a munkaszerződés nem változik, ugyanazok a besorolási szabályok érvényesülnek. Szeptember 15-ig kell közölni az új törvény által meghatározott illetményekről szóló döntést, az így megemelt illetményt november 1-jétől kell megállapítani azzal, hogy az illetménykülönbözet július 1-jétől visszamenőleg jár az érintetteknek.
Lényeges – hangsúlyozta előadónk – hogy a 2024-es jogviszonyváltás a törvény erejénél fogva áll be, a foglalkoztatási jogvizony is ennek megfelelően alakul át. Nem kell tehát beszerezni az érintettek beleegyezését, arról nem is kell már külön nyilatkoztatni őket, hiszen a szeptember 15. és szeptember 29. között nyitva álló időszak ad erre is lehetőséget. A nyilatkozatot írásba kell foglalni, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az érintett a jogviszonyváltás el nem fogadásáról szóló nyilatkozatát nem vonhatja vissza. Akik nem kívánnak köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülni, 2023. november 1-től november 30-ig töltik felmentési idejüket, ezen időtartam alatt a munkavégzés alól felmentést, majd maximum 3 havi végkielégítést kapnak.
Szakértőnk természetesen külön is részletesen kitért az óvodapedagógusokat érintő változásokra is.
Ahogyan az számos ábrával és táblázattal is alátámasztásra került, a kötelező pótlékok rendszere 2024. január 1-jétől valóban lényeges mértékben megváltozik. A kötelező pótlékok köre a fenti dátumtól kizárólag nemzetiségi pótlékra, a gyógypedagógiai pótlékra és a diabétesz pótlékra korlátozódik. Pótlékként megszűnik az intézményvezetői, tagintézmény vezetői, osztályfőnöki és csoportvezetői, munkaközösség-vezetői, stb. Az adott feladat ellátásáért a megszűnő pótlékok helyett 2024. január 1-jétől megbízási díjat kell fizetni, amely a megbízás teljes időtartamára, így a szünetekre is jár.
Az átfogó előadás érintette a minősítés új, kedvezőbb rendszereit, a többlettanítás, eseti és tartós helyetesítés kérdéseit, valamint a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultságot.
Előadása zárszavában Petróczi Gábor hangsúlyozta: az új szabályozás nagyon sok változást hozott, ezért a következő hónapokban tájékozottan, higgadtan érdemes ellátnunk feladatainkat. A pedagógusszakma előtt álló feladatok most komoly döntéseket és nagyfokú körültekintést igényelnek, de azért távolról sem megoldatlanok.
