A 2026/2027-es tanévet érintő köznevelési változások érdemben befolyásolhatják az intézmények működését. A jogalkotási folyamat jelenlegi állása szerint módosulhatnak az igazgatói hatáskörök, a nevelőtestületek döntési jogosítványai, a pedagógus-továbbképzés rendszere, valamint a pedagógusok teljesítményértékelésének szabályai is. Az intézményvezetők számára ezért a tanévkezdés egyik legfontosabb feladata a várható változások folyamatos nyomon követése és a szükséges intézményi felkészülés megkezdése.
Visszakerülhetnek az igazgatókhoz a teljes munkáltatói jogkörök
A köznevelési rendszer átalakításáról szóló szakmai viták egyik eleme az intézményvezetői jogosítványok bővítése. A tervezett módosítások középpontjában az iskolaigazgatók jogköreinek bővítése, a nevelőtestületek döntési jogainak helyreállítása, valamint a központosítás mérséklése áll. Amennyiben az igazgatók szélesebb munkáltatói jogköröket kapnak, az a személyi döntésekben, a humánerőforrás-tervezésben és a szervezeti működés irányításában is nagyobb felelősséget jelenthet számukra. Az intézményvezetőknek ezért már most érdemes áttekinteniük belső folyamataikat, a munkaköri feladatmegosztást és a személyügyi döntések intézményi rendjét, mert egy esetleges hatáskör bővítés jelentős szervezési feladatokat eredményezhet.
Nem várható az iskolák visszaadása az önkormányzatoknak
Bár több önkormányzat jelezte, hogy kész lenne ismét fenntartói feladatokat vállalni, a jelenlegi törvényjavaslat nem tartalmazza az iskolák visszaadását a települések számára. A kormányzati álláspont szerint a teljes decentralizáció növelhetné a területi egyenlőtlenségeket, ezért a hangsúly inkább a rendszer finomhangolásán és az intézményi autonómia erősítésén van. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az intézmények működési környezetében ne történhetnének változások.
Új szabályok jöhetnek az igazgatói pályázatoknál
A tervezet részletesen szabályozná az igazgatói pályázatok véleményezési eljárását. Két elkülönülő fórum jelenhet meg: a nevelőtestület szakmai szempontok alapján értékelné a vezetői programot, míg az alkalmazotti közösség magát a vezetői megbízást támogatná vagy utasítaná el. A pályázatok megismerésére legalább harminc napot kellene biztosítani, a folyamat eredményei pedig nyilvánosak lennének. Az új szabályozás jelentősen növelheti az eljárások átláthatóságát, ugyanakkor az intézményeknek pontos eljárásrendet, dokumentációt és határidő-nyilvántartást kell kialakítaniuk.
Erősödhet a nevelőtestületek szerepe
A tervezet szerint ismét a nevelőtestület dönthetne az intézmény legfontosabb szakmai dokumentumainak elfogadásáról. Ismét a nevelőtestület fogadhatná el a pedagógiai programot, az SzMSz-t és az éves munkatervet, miközben a fenntartó jóváhagyási joga csak a többletköltséget eredményező rendelkezésekre korlátozódna. Mindez azt vetíti előre, hogy az intézményvezetőknek a következő tanévben ismét több időt és figyelmet kell fordítaniuk a nevelőtestülettel való szakmai egyeztetésekre, a közös álláspont kialakítására és a fontos intézményi döntések közös előkészítésére.
Átalakulhat a pedagógus-továbbképzési rendszer
A kormány a pedagógus-továbbképzési rendszer további átalakítását tervezi. A koncepció egyik eleme, hogy az intézmények saját pedagógus-továbbképzési programot készíthetnének, amelyet a nevelőtestület fogadna el, a fenntartó pedig jóváhagyna. A cél egy rugalmasabb, az intézményi szükségletekre jobban reagáló továbbképzési rendszer kialakítása. Az igazgatók számára ez új tervezési és koordinációs feladatokat jelenthet, különösen a továbbképzési igények felmérése, a képzési programok összeállítása és a finanszírozási kérdések területén.
Új alapok a pedagógusok teljesítményértékeléséhez
A pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének korábbi szabályozása megszűnt, és a kormányzat új, egyszerűbb és szakmailag megalapozottabb modellt kíván kialakítani. A cél olyan értékelési rendszer létrehozása, amely egyszerre támogatja a szakmai fejlődést és alkalmas a differenciált bérezés megalapozására. Az átmeneti időszak ugyanakkor bizonytalanságot okozhat az intézményekben, mivel a korábbi eljárásrend már nem alkalmazható, az új szabályok részletei pedig még nem ismertek. Az intézményvezetőknek ezért különös figyelemmel kell követniük a jogszabályok megjelenését.
Megváltozhat a NAT és a kerettantervek szerepe
A tervek szerint a Nemzeti Alaptanterv a jövőben elsősorban stratégiai dokumentummá válna, míg a részletes tantárgyi követelmények a kerettantervek szintjén jelennének meg. A módosítások célja a tananyag mennyiségének csökkentése, a tanulók túlterhelésének mérséklése és a kompetenciafejlesztés felértékelése. A változások az intézmények számára helyi tantervi felülvizsgálatot, szakmai egyeztetéseket és új pedagógiai tervezési feladatokat tehetnek szükségessé.
A mindennapos testnevelés is átalakulhat
A szakmai előkészítés részeként napirenden van a mindennapos testnevelés koncepciójának felülvizsgálata is. A részletszabályok még nem ismertek, ugyanakkor várható, hogy az intézményeknek a helyi feltételek, a személyi kapacitás és az óraszervezés szempontjából is új feladatokra kell felkészülniük.
A tanévkezdés kulcsa a felkészülés
A köznevelési rendszerben tervezett változások nagy része közvetlenül érinti az intézményvezetők mindennapi munkáját. Bár több módosítás még az előkészítés fázisában van, a jelenlegi információk alapján már most látható, hogy a 2026/2027-es tanév az elmúlt évek egyik legjelentősebb szervezeti és szakmai átalakulását hozhatja.
Ebben a témában elérhető szakmai felvételünk! Előadónk kiemelte, hogy 2026. augusztus 20-tól jelentősen változtak a nevelőtestület jogkörei: ismét a nevelőtestület dönt az SZMSZ, a pedagógiai program, az éves munkaterv és a beszámoló elfogadásáról, valamint visszakapta az igazgatói pályázatok, vezetési programok véleményezésének jogát is.
Előadónk továbbá az alábbi gyakorlati kérdéseket is megválaszolta:
Mennyi a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje az osztályfőnöki és szaktanácsadói feladatokat is ellátó mesterpedagógusnak?
Kinél van a fegyelmi jogkör: a tankerületnél vagy az intézmény igazgatójánál?
Hogyan kell dokumentálni az óvodában a kötelező, heti 45 perces iskolai közösségi tevékenységet?
Mit jelent az elfogadás, a véleményezés és az egyetértési jog?
Mekkora lehet az óraadók aránya a nevelőtestületben?
Mi minősül többletkötelezettségnek, illetve többletkiadást jelentő feladatnak az intézményben?
Szükséges-e igazgatói pályázatot kiírni a második igazgatói ciklusra, ha a nevelőtestület és a fenntartó is támogatja a megbízást?
Milyen szakmai gyakorlatot kell figyelembe venni a KIR személyi nyilvántartásában?
Hogyan biztosítható az igazgatói feladatok ellátása, ha az igazgató megbízása idő előtt megszűnik?
Milyen feltételekkel bízható meg más pedagógus átmenetileg az igazgatói feladatok ellátásával?
Előadónk részletesen ismertette a 2026/2027-es tanévet és nevelési évet érintő változásokat Nézze meg videónkat!