A tájékoztatóból megtudható – többek között – hogy a mesterséges intelligencia iránti növekvő igény egyes szektorokban szakemberhiányhoz, valamint a munkaerőpiacon strukturális átalakulásokhoz vezethet. Az OECD nemrég a 2025-ös Skills Outlook tanulmány alapján készült elemzése rámutatott, hogy az oktatásban mutatkozó egyenlőtlenségek hatással vannak az egyén foglalkoztatási kilátásaira, illetve az elérhető bérszintre is: azok, akik előnyösebb tanulási helyzetben vannak, nagyobb valószínűséggel fejlesztenek magasabb szintű készségeket, tovább maradnak az „iskolapadban", és jobb munkalehetőségekhez juthatnak, ami sokszor magasabb keresethez is vezet. Ezzel szemben akiknek kevesebb tanulási lehetőségük van, általában alacsonyabb fizetésű, kevésbé biztonságos pozíciókba kerülnek, korlátozott előrelépési lehetőséggel. Mint írják, az OECD és a Cedefop kutatásai és felmérései egyértelművé teszik, hogy célzott fellépés nélkül a tanulás kapcsán fellépő egyenlőtlenségek mélyebb szakadékokhoz vezetnek a foglalkoztatásban és a keresetekben. A felnőttképzési rendszereknek ezért kulcsszerepük van abban, hogy egyetlen csoport se maradjon le. Az eredetileg az EPALE oldalon megjelent cikk összefoglalója a fenti linkre kattintva olvasható.
Az MI és a felnőttkori tanulás – Tempus összefoglaló
Egy összefoglaló jelent meg a mesterséges intelligenciának a munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról, valamint a felnőttkori tanulással való összefüggéséről a Tempus Közalapítvány honlapján (https://tka.hu/).