Vissza |
Harmadik hullám
Alábbi cikkünk arról szól, ahogyan egy gyakorló iskolaigazgató megélte az elmúlt napokat. Hogyan is álltak át ismét az általános iskolásokkal digitális munkarendre, miközben ügyeletet és érettségire felkészítést szerveztek... Véleménycikk a tények sodrásában.
II. 25. csütörtök: Orbán Viktor: Csupa rossz hírem van….
III. 4. csütörtök: Gulyás Gergely bejelentette, hogy újabb szigorítások következnek. A közoktatási intézményekben is: hétfőtől az általános iskolákban és az óvodákban is digitális oktatásra kell átállni.
Vártuk, mi lesz. Hogyan lesz az életünk hétfőtől? Az aznapi Magyar Közlönyben semmi, ami a közoktatást érintené. Szinte napra egy esztendeje pénteken este tízkor tudtuk meg, hogy hétfőtől digitális oktatásra áll át az egész magyar közoktatás. Most meg még csak csütörtök van…
III. 5. péntek: A délelőtti Magyar Közlönyben ott a 104/221 (III. 5.) rendelet a védelmi intézkedések szigorításáról. Ebben általános szabályok meg üzletek, szolgáltatások működése. Virágüzlet nőnapon nyitva, kaszinó mostantól zárva. Végre: 7. 14. § Az oktatással kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedések. Óvodák szünetelnek, iskolák digitális munkarendre állnak át. A részleteket majd a miniszterek: a szakképzésért és oktatásért felelősök közlik. A kollégiumok meg tegyenek, amit a vezetőjük jónak lát.
Az Oktatási Hivatal honlapján ugyanakkor megjelent a 17/2012 (III. 5.) EMMI-határozat arról, hogy tényleg. Az óvodákban rendkívüli szünet április 7-ig. Az általános iskolákban digitális oktatás a tavaszi szünet végéig (április 7). Gyermekfelügyelet nem lesz. A középiskolákban a május–júniusi érettségi vizsgákra, valamint a szakmai vizsgákra történő felkészülést segítendő egyéni konzultációk és kiscsoportos foglalkozások az egészségvédelmi intézkedések szigorú betartása mellett továbbra is lehetségesek. A kollégiumokban az érettségire készülők vagy más, nagyon méltányolandó okból maradni kényszerülők maradhatnak. Ugyanaznap, péntek délután: a Magyar Közlönyben az 501/2020 (XI. 14.) rendelet meghosszabbítása: a digitális oktatásban érintett diákok ingyenes internet-használata most márciusra is érvényes. Majd még mindig ugyanezen a napon az ITM is szétküldött egy tájékoztatást az „aktuális és szükséges intézkedésekről”. Ebben a dokumentumban az olvasható, hogy az ágazati érettségi és szakmai vizsgára való felkészítés kizárólag digitális úton történhet, a tanulók személyes megjelenése ebben az időszakban – a dokumentum szerint előreláthatólag (sic!) április 7-ig – nem lehetséges.
Estére összehívtunk egy megbeszélést arról, hogy mi legyen. Valamit kitaláltunk.
III. 6. szombat: A szombati Magyar Közlönyben a 111/2021 (III. 6.) rendelet az óvodákban és iskolákban mégiscsak megengedi a gyermekfelügyeletet. A szülőnek kell ezt kérnie, akár online is. Az intézmények mindegyike külön szervezi meg ezt, és naponta 16 óráig jelentést tesz a KIR-ben erre a célra létrehozott felületen, hogy hányan igényelték ezt a szolgáltatást. Ez a rendelet május 23-án veszti hatályát. Ezzel egyidőben az Oktatási Hivatal honlapján a 18/2021 (III. 6.) EMMI határozat visszavonja a korábbi határozat gyermekfelügyeletről szóló passzusát, és kijelenti, hogy azt pedig meg kell szervezni.
Egész nap küldözgettük egymásnak a rendeletek linkjeit. Szövegértelmezési gyakorlatok, online.
III.7. vasárnap: Délelőttre összehívtunk egy újabb megbeszélést arról, hogy mi legyen. Megint kitaláltunk valamit; valami mást, mint pénteken. Az iskola honlapjára és Facebook-oldalára kikerült a rövid tájékoztatószöveg a rendeletek és határozatok linkjével – kedves szülő, nézze meg, ha nem hisz a szemének – vagy nekünk.
III. 8. hétfő: Reggel néhány általános iskolás gyerek érkezett, hozta magával a szülő kérelmét. Az igazgató azon minutában határozott: a gyerekek maradhatnak. Minden sarokban ül valaki egy laptoppal, hogy az amúgy menetrendszerűen elindult digitális oktatás foglalkozásába be tudjon kapcsolódni. Még folyik a vita, hogy kimozdulhatnak-e együtt a zöldbe, hogy a parkban csoportosan ugrabugrálhassanak a gyerekek, hiszen nyilvánvalóan nem közvetlen hozzátartozói egymásnak, pedig a kormányrendelet az effélét csak őnekik engedélyezi.
Megérkezett pár érettségiző diák is, hiszen a kötelező tárgyak valamelyikéből mára is szerveztünk konzultációt szigorúan beosztott időrend szerint. A kollégák zöme otthon a gép előtt ülve küzd a live-val. Azért mára is összehívtunk egy megbeszélést, hogy lássuk: hol is tartunk most.
Tényleg, hol is? Csak a kérdések halmozódnak.
Mi legyen azzal, akinek a családja gyermekfelügyeletet kér? A gyerekeket nyilván egybe, egy csoportba kell terelni, hogy munkaerővel győzzük. Persze nem lehet 8–10 gyereknél többet gyűjteni egy kupacba, tehát lehet, hogy mégiscsak több felügyelő kolléga kellene.
Igen ám, de mindeközben folyik a digitális oktatás a tanköteles lurkóknak. Ez nem szüneti ügyelet. Tehát biztosítani kell, hogy minden gyerek hozzájusson a saját digitális tanórájához. Mivel több évfolyam több osztályából gyűlnek össze, ez tényleg elég bajosnak tűnik. Van-e annyi digitális eszköz és annyi hely, hogy egymástól elszigetelve a megfelelő eszköz segítségével be tudjon kapcsolódni minden gyerek a maga foglalkozásába? Ha van, akkor van-e annyi tanár, hogy a felügyelet is meglegyen, meg az órákat is megtartsák?
Mi történjék az érettségire készülő szakgimnazistákkal? A közismereti tárgyakból szervezett foglalkozásokon, konzultációkon részt vehetnek, de a szakmai vizsgára csak online készíthetők fel. Pontosabban ez attól függ, hogy melyik rendeletet olvassuk. Az EMMI szerint lehet találkozni a maturanduszokkal, az ITM szerint nem. Az EMMI által felügyelt szakmát tanuló diákot felkészíthetjük kiscsoportban, az ITM alá tartozó szakmák diákjait nem. Természetesen bármely szakma szakami ismeretei alapvetően gyakorlati tevékenységen alapulnak, ezt is kéri számon minden vizsga. A felkészülés mélysége és – bízvást megelőlegezhetjük – eredményessége tehát attól függ, hogy a választott szakma felől melyik felügyeleti szerv rendelkezik.
Egyáltalán, hogy állunk az érettségire való felkészítéssel? Erre csak akkor tudunk értelmes választ adni, ha tudjuk, mire is kell – kétoldalú, heroikus erőfeszítéssel – felkészíteni a diákokat. Mert azért vannak aggasztó jelek. Az ITM tájékoztatója bölcsen megjegyzi, hogy előreláthatólag április 7-ig tart ez a helyzet. A gyermekfelügyeletről szóló rendelet május 23-ig hatályos. Nyilván nem tudjuk, hogyan lakul majd a járványhelyzet, csak reménykedni tudunk, hogy a tavaszi szünet után tényleg visszatérhetünk mindannyian az iskolákba. Akkor is szűk három hét lesz csak az érettségiig. Nem érdemes azon töprengeni, hogy az mire elég, hiszen tudjuk: semmire. Majd tíz hónapja – egy teljes tanév ideje ez! – kiestek a középiskolásaink a rendes oktatásból.
A kérdés valójában az: van-e az érettségikkel kapcsolatos B terv? Ha van, akkor mi az? Könnyebb volna mindenkinek, ha tudná: nem csak egyetlen megoldás forog az oktatásirányítás fejében. Nyilván arra törekszünk, hogy minden a megszokott, hagyományos módon tudjon történni, de nyugodtabbak volnánk, ha biztosak lehetnénk benne: az esetleges vis major helyzetre is van megoldás. Vagy legalább fontolóra vett ötlet.
Senki nem tehet arról a bizonytalanságról, amit a járványhelyzet hozott. Arról azonban igenis lehet tenni, amiből eddig is deficitünk volt: a párbeszédből. Mégis, mit lehetne tenni? Partnerként együttműködni. Együtt megkeresni a kérdéseinkre a válaszokat. B terveket létrehozni. Meg lehetne kérdezni bennünket, pedagógusokat, meghallgatni egymást, közösen megállapodni arról, hogyan próbáljuk meg együtt csökkenteni a nyilvánvaló ártalmakat.
Így is álljuk a sarat, senki nem mondhatja, hogy nem. Egyre fáradtabban, de még mindig igyekszünk. Így is, úgy is kitalálunk valamit. Ebben még mindig lehet bízni, de finoman szólva sem sportszerű erre építeni.