Aktuális kérdések: a korábban már megjelent cikket a legújabb jogszabályok fényében aktualizáltuk.

Ismét veszélyhelyzet

Még 2021. február 22-én hirdették ki a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvényt, amellyel az Országgyűlés a veszélyhelyzetet meghosszabbította, és felhatalmazta a Kormányt a veszélyhelyzetben hozott jogszabályok hatályban tartására.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2021. március 5-én nyilvánosságra hozott 17/2021. (III. 5.) számú határozatában 2021. március 8-ától az óvodákban rendkívüli szünetet, az iskolákban – beleértve a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény keretei között működő iskolákat is – 2021. március 8-ától március 31-éig digitális munkarendet rendelt el.

Az eredeti határozat szerint az intézményekben gyermekfelügyeletet nem szerveztek volna, ám alig tizenkét órával a határozat megjelenése után új rendelkezést hirdettek ki, amely szerint az óvodák és általános iskolák kötelesek a zárás ideje alatt gyermekfelügyeletet szervezni.

A Kormány a 166/2021. (IV. 7.) kormányrendeletben 2021. április 19-éig hosszabbította meg a koronavírus-járvány miatti védelmi intézkedéseket.

A köznevelési intézmények 2021. április 19-ei részleges megnyitásáról először a 145/2021. (III. 27.) kormányrendelet rendelkezett, amely szerint a köznevelési és a szakképző intézmények – a kilencedik és magasabb évfolyamok kivételével – rendes munkarendben működtek volna tovább. Ám e rendelet hatálybalépése előtt hirdették ki a köznevelési intézményekben, a szakképző intézményekben, valamint a felnőttképzésben a rendes oktatásra történő visszatérésről és az óvodákban elrendelt rendkívüli szünet megszüntetéséről szóló 177/2021. (IV. 15.) kormányrendeletet, amelyben a digitális oktatás nemcsak a kilencedik évfolyamtól, hanem az általános iskola felső tagozatán is 2021. május 9-éig fennmaradna.

Rendkívüli szünet az óvodában

Ha a járványügyi intézkedések során az óvodában rendkívüli szünetet rendelnek el, a rendkívüli szünet időtartama alatt az óvodákban foglalkozások nem folynak. Az óvoda épületében gyermekfelügyeletet kell biztosítani. A gyermekfelügyelet – a 2020. évi veszélyhelyzeti előírásokkal ellentétben – a szülők számára korlátozás nélkül elérhető. Az EMMI határozatában felkérte a szülőket, hogy a gyermekfelügyeletet csak indokolt esetben vegyék igénybe.

A rendkívüli szünet napjai nevelés nélküli munkanapok, amelyek idejére otthoni munkavégzés írható elő, például:
– pedagógiai program vagy
– egyéb intézményi dokumentum felülvizsgálata, de
– a szülők módszertani anyagokkal,
– fejlesztő játékleírásokkal,
– online foglalkoztató játékokkal segítése is lehetséges.

Ez utóbbi tevékenység már csak azért is indokolt, mert Magyarországon óvodába járási kötelezettség van, amelynek keretén belül – az intézmény pedagógiai programja alapján, az óvoda éves nevelési terve alapján folyik az óvodáskorú gyermekek fejlesztése, ezért hasznos, ha az óvoda ilyen módon segíti a gyermekekkel való otthoni foglalkozást.

Amennyiben a munkáltató az óvodában foglalkoztatottak számára otthoni, vagy az óvodai csoporton kívüli, de az óvoda épületében végzendő, az érintett munkakörébe tartozó feladatellátást rendel el, nem kérdéses, hogy ennek időtartamára rendes illetménye illeti meg. Ha a munkáltató a rendkívüli szünet ideje alatt munkavégzést nem rendel el, a foglalkoztatottnak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 146. § (1) bekezdése alapján állásidőre járó alapilletmény jár. E szerint a rendelkezés szerint, ha az állásidőt elháríthatatlan külső ok miatt kell elrendelni, ennek időtartama alatt a munkáltató a munkavállalónak munkabért vagy illetményt nem köteles fizetni. Ez esetben azonban a rendkívüli szünet idejére az óvodapedagógus vagy a nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott számára munkakörébe tartozó feladat adható, következésképpen nem jelenthető ki, hogy az állásidő elrendelése elháríthatatlan külső ok miatt történik.

Kérdésként merülhet fel, hogy az óvodapedagógus a kötött munkaideje terhére beosztható-e gyermekfelügyeletre. Tekintettel arra, hogy az Nkt. 62. § (8) bekezdése szerint az óvodapedagógus teljes kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozás tölti ki, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában
– a nevelést előkészítő,
– azzal összefüggő, egyéb pedagógiai feladatok ellátására,
– a nevelőtestület munkájában való részvételre,
– gyakornok szakmai segítésére, továbbá
– eseti helyettesítésre utasítható,
– az óvodapedagógus munkakörén belül, a kötött munkaidő terhére gyermekfelügyelet nem rendelhető el.

Az Mt. 53. §-a lehetővé teszi naptári évenként legfeljebb 44 munkanapra a munkakörtől eltérő munkakörben történő foglalkoztatást. Ennek keretében pedig gyermekfelügyelet az óvodapedagógusnak is előírható. A gyermekfelügyelet időtartama alatt azonban a munkavállaló számára óvodapedagógus munkakörbe tartozó feladatok ellátása nem rendelhető el.

A dajka és a pedagógiai asszisztens munkakörökben a gyermekfelügyelet munkakörbe tartozó feladatként elrendelhető, ám a munkáltatónak gondoskodni kell az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeiről. Ebben a tekintetben a munkáltatót nem csak munkajogi, de büntetőjogi felelősség is terheli. (Vesd össze: Btk. 165. § – foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés).

Ha a munkáltató a rendkívüli szünet idejére nem rendel el munkavégzést, ennek időtartama a dajka, illetve a pedagógiai asszisztens esetében is állásidőnek minősül, amely alatt az Mt. 146. § (1) bekezdése szerint alapilletmény jár.

Jogellenes a rendkívüli szünet kezdetétől a szabadság kiadása, mivel
– az Mt. 122. § (4) bekezdése szerint a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell,
– a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ép. r.) 30. § (4) bekezdése szerint a pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt a nevelési év többi részében kell kiadni.

Ugyancsak jogellenes fizetés nélküli szabadságra küldeni a dolgozót, mivel a fizetési nélküli szabadságot az Mt. 128–133. §-a alapján kizárólag a munkavállaló igényelheti.

Digitális munkarend az iskolában és a pedagógiai szakszolgálatoknál

– A digitális munkarend időtartama alatt a tananyag kijelölése, a tanulási folyamat ellenőrzése és támogatása online formában történik.
– A digitális munkarend ideje alatt a teljes illetmény mellett a pótlékok és az ágazati szakmai pótlék egyaránt jár. A nevelőtestület dönthet az intézményben egységes platform használatáról.
– Az intézményekben a vezetők vagy helyetteseik közül legalább egy főnek munkanapokon, munkaidőben az intézményben, illetve a tagintézményben kell tartózkodni.
– Az érettségire történő felkészítés az intézményvezető döntése alapján az intézményben kiscsoportos formában történhet.
– A kollégiumokban 2021. április 19-étől május 10-éig lakhatást az intézményvezető engedélyezhet az érettségizők és az általános iskola 1–4. évfolyamos tanulói számára, illetve akiknek ezt különös méltánylást érdemlő személyi körülményei indokolják.

A pedagógiai szakszolgálati intézmények szintén online formában szervezhetik a munkát, „elsősorban a személyes találkozást helyettesítő, a helyi viszonyokhoz igazodó alternatív technikák alkalmazásával”. Ebből következik, hogy az intézményvezető döntése alapján, a pedagógiai szakszolgálatokban foglalkoztatottak is elsősorban otthoni munkavégzés keretében, online, illetőleg telefonon keresztül végezhetnek munkát. A munkavégzés elrendelésekor mindenkor mérlegelni kell, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeiről a járvány alatt is gondoskodni kell. Olyan ellátások tekintetében, amelyek során ez nem lehetséges, a munkavégzés elrendelésének mérlegelésekor mindenkor az élet és egészség védelme élvez prioritást.

Az általános iskolákban a felső tagozaton a digitális munkarend ideje alatt meg kell szervezni a gyermekfelügyeletet. A gyermekfelügyelet időtartama alatt is meg kell felelni az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményének, így gondoskodni kell
– a kiscsoportos elhelyezésről,
– a távolságtartás lehetőségéről és
– a megfelelő védőeszközökről, valamint
– a folyamatos fertőtlenítésről.

Tekintettel arra, hogy a digitális munkarend munkajogi értelemben az iskolai oktatástól nem különbözik, ugyanúgy be kell tartani az Mt. munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályait, amely szerint a munkaidőbeosztást legalább egy héttel a munkavégzés előtt ki kell adni, és annak módosítása a munkavégzés előtt legfeljebb négy nappal történhet. Ellenkező esetben a négy napon belül elrendelt munkavégzés – például beteg kolléga online óráinak helyettesítése – rendkívüli munkaidőnek minősül, amelyért a pedagógust – az Mt. 143. §-a alapján – a rendkívüli munkaidőre járó illetményen felül, az óradíj ötven százalékának megfelelő bérpótlék illeti meg. Az óradíjat az Mt. 139. §-a alapján úgy számoljuk ki, hogy az alapbért elosztjuk 174 órával.

Amennyiben a pedagógust a digitális munkarend alatt gyermekfelügyeletre osztják be, az az Ép. r. 17. § (1) bekezdés alapján a kötött munkaidőnek a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő feletti részének terhére rendelhető el. A munkaidőnek ebben a részében kell a pedagógusnak felkészülnie a tanóráira, előkészíteni a tanulóknak kiadandó feladatokat, ellenőrizni és értékelni munkájukat, valamint ellátni az adminisztrációs feladatokat. Ha a pedagógusnak gyermekfelügyeletet kell ellátnia, az csak abban az esetben történhet a rendes munkaidő terhére, ha a felügyeletet az intézményvezető legalább egy héttel korábban elrendelte, vagy a már elrendelt munkavégzés időpontját legfeljebb a felügyelet előtt négy nappal módosította, és a felügyelet hetében a digitális munkarendben elvégzendő feladatokat a felügyelet időtartamának megfelelően csökkentette. Amennyiben a pedagógusnak a gyermekfelügyelet mellett a digitális formában történő oktatást is változatlanul el kell látnia, a gyermekfelügyelet időtartama egyértelműen rendkívüli munkaidő, amelyért a pedagógust a gyermekfelügyelet idejére járó többletilletményen felül az Mt. 143. §-a szerinti, 50 százalékos bérpótlék illeti meg.

A gyermekfelügyelet elrendelése esetében is alkalmazni kell az Mt. munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályait. Ezért a pedagógussal a gyermekfelügyeletre történő beosztást – az Mt. 97. § (4)–(5) bekezdése alapján – írásban legalább a gyermekfelügyelet előtt négy nappal közölni kell. Ellenkező esetben a gyermekfelügyelet munkaidőbeosztástól eltérő munkaidőnek, következésképpen rendkívüli munkaidőnek minősül, amelyért a pedagógust az Mt. 143. §-a alapján a rendkívüli munkaidőre járó többletilletményen felül az óradíj ötven százalékának megfelelő bérpótlék illeti meg.

Léteznek olyan „hibrid megoldások”, hogy az iskolából az otthonukban tanuló gyermekeknek online tanórákat tartó pedagógus egyúttal gyermekfelügyeletet lát el. Ebben az esetben a pedagógust a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 24. § (1) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A helyettesítési díj mértékéről a jogszabály nem rendelkezik, de amennyiben ezt a két feladatot együtt kell ellátni, indokolt az óradíj legalább ötven százalékának megfelelő helyettesítési díj. A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóknál ez a rendelkezés nem alkalmazható, azonban, ha többletmunkával az előírt feladatok a rendes munkaidőben nem láthatók el, a többlet esetükben is rendkívüli munkaidőnek minősül.

Mt. szerinti ügyelet elrendelése

Amennyiben az intézményvezető az intézményben történő rendelkezésre állást ír elő, az érintettnek az Mt. szerinti ügyeleti díjazás jár. Olyan esetekre érvényes ez, amikor például nem tudható előre, hogy hány gyermek veszi igénybe az intézményi gyermekfelügyeletet, és az intézményvezető rendelkezésre állásra beoszt pedagógusokat vagy nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkakörben dolgozókat. A Mt. 110. § (6) bekezdése alapján, a rendelkezésre állás tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató az Mt. 97. § (5) bekezdésében foglaltak szerint eltérhet, azaz a beosztáson legfeljebb négy nappal az ügyelet előtt változtathat. Amennyiben az ügyelet alatt nem történik munkavégzés, mert nem jelentek meg gyermekek, illetve tanulók az intézményben, az Mt. 144. § (1) bekezdése szerinti, negyven százalék bérpótlék jár. Tényleges munkavégzés esetén bérpótlék a Mt. 139–143. §-a szerint, a rendkívüli munkaidőért járó díjazásnak megfelelően fizetendő.

Felkészítés az érettségire

A 17/2021. (III. 5.) EMMI-határozat 8. pontja szerint a 2021. május–júniusi érettségi vizsgákra, valamint a szakmai vizsgákra történő felkészülés céljából – az intézményvezető döntése alapján – egyéni és kicsoportos konzultációk, gyakorlati foglalkozások megszervezése az egészségvédelmi intézkedések szigorú betartása mellett a tantermen kívüli, digitális munkarend ideje alatt is lehetséges. Itt kell megjegyezni, hogy az ITM határozata ugyanakkor egyértelműen megtiltja az érettségi felkészítők helyszíni megtartását a szakképzési intézményekben. Az érettségire felkészítésre is érvényes szabály, hogy amennyiben annak osztálytermi megszervezése veszélyeztetné a pedagógusok vagy a résztvevő tanulók egészségét, ettől tartózkodni kell, ellenkező esetben ennek munkajogi és büntetőjogi következménye az intézményvezetőt terheli.

Megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadók

A járvány alatti digitális munkarend elrendelése alapesetben nem érinti a megbízási szerződéseket, amennyiben a szerződésben vállalt feladatellátás a digitális munkarend keretében is teljesíthető. Tekintettel arra, hogy a digitális munkarendben történő tananyagátadás nem korlátozódik az online formában tartott tanítási órákra, arra hivatkozva, hogy a pedagógus nem így tartotta meg valamennyi tanóráját, a megbízási szerződésben vállalt megbízási díj kifizetése nem függeszthető fel, illetve a megbízási díj nem csökkenthető. A megbízási szerződés a felek közös megállapodásával módosítható, vagy a szerződésben foglalt felmondási idővel felmondható.

A megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat a szerződésben foglaltakon kívül más feladattal – például intézményi gyermekfelügyelettel – nem lehet megbízni.